Miért pattannak vissza egyesek – és miért maradnak mások a földön?
Dobjunk le egy labdát a földre. Ha visszapattan, minden rendben van vele. Ha ott marad, elveszítette rugalmasságát – már nem alkalmas arra, amire készült. A reziliencia fogalma eredetileg a fizika világából származik: azt méri, egy fémtárgy hányszor hajlítható meg úgy, hogy képes visszanyerni eredeti alakját. Ma azonban egyre inkább az emberi élet egyik kulcsfogalma.
„A reziliencia nem az, hogy nem esel el – hanem az, hogy tudod, miért állsz fel” – ezzel a gondolattal indult az idei, ötödik ÉSZ-napok rendezvénysorozata. (Dr. Ősz-Farkas Ernő, az ESZO vezetője). A konferencia szellemiségét jól összegzi Albert Einstein gondolata, amelyet prof. dr. Gáspár Róbert idézett: „A tudomány vallás nélkül sánta, és a vallás tudomány nélkül vak.”
Az ÉSZ-napok évek óta erre a három stabil pillérre – hit, tudomány, életmód – épít. Egy háromlábú szék, amely nem billeg.
Rezgések, viharok, döntések
A reziliencia az élet minden területét érinti. Párkapcsolati szinten viharbiztos kötődést jelent – hangsúlyozta dr. Mihalec Gábor párterapeuta –, valamint változásra való készséget, ahogyan Pál Feri mentálhigiénés szakember fogalmazott.
A lelki életben az erkölcsi reziliencia annak képessége, hogy az ember értékeihez és lelkiismeretéhez hű maradjon akkor is, amikor külső nyomás, veszteség vagy erkölcsi bizonytalanság éri – mutatott rá prof. dr. Tomka János.
Bibliai példákon keresztül vált kézzelfoghatóvá a téma: József története azt üzeni, hogy csak az tud felállni az igazságtalanságok után, aki értelmet és gondviselést lát a kilátástalanságban is – emelte ki Ócsai Tamás unióelnök. Dávid pedig azért győzhette le Góliátot, mert nem fogadta el a lehetetlenség narratíváját, hanem Isten valóságából szemlélte a helyzetet – fogalmazott Palotás Kristóf, az ISZO vezetője.
Vezetők és közösségek próbatétele
A vezetői reziliencia bizalmat épít. Alázatos, becsületes és bátor. Szembenéz a valósággal, és nem a saját maga teremtette buborékban él. Az egyház mint közösség akkor reziliens – hangsúlyozta dr. Dan Serb, a Newbold College rektora –, amikor nem olvad bele a világba, hanem mer „különleges” maradni. Hidakat épít, de nem köt kompromisszumot alapelveiben.
Drs. Figus-Illinyi Rita szerint a hívő ember rezilienciája nem a törékenység elkerüléséből fakad, hanem abból, hogy kapcsolatban marad Istennel, egymással és a jelenen túlmutató reménységgel.
Ugyanakkor a bukás veszélye mindig jelen van. „Aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék.” Erkölcsi bukások súlyos rombolást végezhetnek a közösségekben. Bogyó András vezetéstudományi szakember arra figyelmeztetett: a leejtőn gyakran apró „banánhéjak” vezetnek végig – hírnév, túlvállalás, teljesítménykényszer, időnyomás, kimerültség, az alapvető fizikai és lelki szükségletek elhanyagolása.
Közel 500 fiatal Szegeden
Az ÉSZ-napok a fiatal felnőttek, egyetemisták és doktoranduszok tudományos seregszemléje. A Magyar Unió Ifjúsági és Egészségügyi Osztályai szervezésében, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszéke és az Adventista Teológiai Főiskola támogatásával megvalósuló konferencián az elmúlt hétvégén (2026. február 20–22.) közel 500 résztvevő gyűlt össze Szegeden.
A beszámolót folytatjuk…
(Adventista Kommunikáció)
