Különleges alkalomnak lehettünk részesei a terézvárosi gyülekezetünkben, amikor a szövetségkötésről emlékeztünk meg – a múltban és a jelenben egyaránt.
Az alkalom kezdetén két házaspár évtizedekkel ezelőtti szövetségkötésére tekintettünk vissza. Dr. Abaházi Attila és felesége, Enikő, valamint Szabó Miklós és felesége, Klára 56 évvel ezelőtt tettek házassági fogadalmat egymásnak, és házasságuk előtt Istennel is szövetséget kötöttek. Hálával emlékeztünk az együtt megtett évtizedekre és arra, hogy a szövetségben vállalt hűség milyen fontos része a közös életnek.
Ezt követően a jelen szövetségkötései kerültek a középpontba. Szász Bertold és dr. Beke Barbara egy hónappal ezelőtt, Marosvásárhelyen kötött házasságot. Gyülekezetünk közösségében most együtt kérhettünk áldást közös életükre és az előttük álló útra.
Az alkalom másik különleges része volt, amikor a kínai gyülekezetalapító közösségből három testvérünk – egy házaspár és egy hölgy – meghozta életének egyik legfontosabb döntését: szövetséget kötöttek Istennel. Az igehirdetés alapigéje Mt 11:17 volt, amelyben Jézus a gyermekekhez hasonlítja azokat, akik sem az örömre hívó zenei hangra, sem a bűnbánatra hívó hangra nem válaszolnak.
Az ige a lelki érzéketlenség veszélyére hívja fel a figyelmet. Isten választásra teremtett bennünket, és evangéliumában együtt van jelen az örömre és a bűnbánatra hívó szó. Mindkettőre szükségünk van: a bűnbánatra, amely Istenhez fordít, és a megtérés örömére, amely az új élet ajándékából fakad. A keresztségben is mindkettő megjelenik: a bűnbánat és az új élet öröme.
Isten ma is hív bennünket, és ma még nem késő válaszolni erre a hívásra. Ezen a napon pedig együtt örülhettünk azoknak a testvéreinknek, akik meghallották Isten hívását, és életükkel igent mondtak rá.
K. Sz.
