Nem én vagyok az egyetlen, aki szerelmes lett az Európai Ifjúsági Találkozón (AYC). Az AYC előadói és résztvevői közül többen is megosztották, hogyan találták meg a párjukat egy ifjúsági találkozón évtizedekkel ezelőtt. Mások abban reménykedtek, hogy ezen-, vagy egy következő konferencián fog megtörténni. A mi szerelmi történetünknek fontos fejezete volt a 2017-es AYC, melyet szintén Valenciában tartottak.
A cikk megírásakor viszont nem pontosan erre a szerelemre gondoltam. A 2026-os AYC-n megkedveltem a fiatalok generációját, akiknél őszinte, a korábbi nemzedékek vitáitól kevésbé megterhelt hitet tapasztaltam. Ez a generáció reményt adott az európai egyházunk jövőjét illetően.
Az elmúlt húsz évben számos ifjúsági szolgálatban vettem részt, mégis valami újat tapasztaltam a 2026-os AYC-n. A fiatalok őszinte lelkesedéssel vettek részt az áhítatokon és az imaalkalmakon. Teljes szívből énekeltek, nem zavarták őket a különböző zenei stílusok és dicsőítő csapatok. Úgy tűnt, nem foglalják le őket a korábbi generációk harcai: a dicsőítés stílusa, a szexualitás vagy a nők felszentelésének kérdése. A fiatalokkal folytatott beszélgetéseim során ezek a témák egyáltalán nem kerültek középpontba. Úgy tapasztalom, ez a generáció késedelmes az ítélkezésre, és jobban törődik mások befogadásával.
A konferencián elgondolkodtam. Lehetséges, hogy tanúja vagyok annak a jelenségnek, melyet bizonyos keresztény források „csendes ébredésnek” neveznek? Még akkor is, ha ezt a kutatást azóta visszavonták.[1]
A Z generációról ugyanakkor további érdekes kutatások láttak napvilágot. A Z generáció nagy része nyitott a lelki témák iránt, de az intézményes vallással nem akarnak teljesen azonosulni.[2] Jobban szeretik a személyes kapcsolódást, mint az online kommunikációt.[3] A Z generáció a leginkább befogadó nemzedék.[4] A keresztény Z generáció jobban ragaszkodik a gendert és a szexualitást érintő hagyományos keresztény tanításokhoz.[5]
Természetesen ez a generáció is sok kihívással néz szembe, ami hatással van az egyházunk jövőjére: a közösségi média káros hatásai, az európai fiatalok növekvő érdeklődése a szélsőjobboldali pártok iránt[6], nagymértékű szorongás[7]. Szintén ide sorolnám az alapvető bibliai tudás hiányát.[8]
A kihívások ellenére reményteljesnek látom egyházunk jövőjét, és ebben nagy szerepe lesz a Z generációnak. A 2026-os AYC-n megkedveltem ezt a fiatal generációt, és kíváncsian várom, mit hoz a jövő.
A cikk szerzője: João Relić Macedo
A cikk dátuma: 2026. augusztus 21.
Eredeti cikk: https://ted.adventist.org/news/i-fell-in-love-at-ayc-2026/
Kép: AYC 2026, a különböző nemzetek zászlói
A szemlét készítette: Ősz-Farkas Ábel
[1] Részletes magyarázat az eredeti cikk lábjegyzetében: https://ted.adventist.org/news/i-fell-in-love-at-ayc-2026/
[2] Barna Group, Gen Z, Vol. 3: Tracking the Changing Beliefs, Values & Attitudes of a Generation Coming of Age (Ventura, CA: Barna Group, 2024), p. 15.
[3] Barna Group, Gen Z, Vol. 3, p. 13.
[4] Gen Z, Vol. 3, pp. 30–35. See also Barna Group, Gen Z, Vol. 1: The Culture, Beliefs and Motivations Shaping the Next Generation (Ventura, CA: Barna Group, 2018), pp. 46–49.
[5] Barna Group, Gen Z, Vol. 1, pp. 30–35; Barna Group, Gen Z, Vol. 3, pp. 30–35.
[6] Matt Lynes, “From Generation Greta to the Bande de Bardella: Why Europe’s Youth Are Shifting Political Loyalties,” The Parliament, 13 January 2025.
[7] Jeanine Connor, “The Big Issue: The Truth About ‘Generation Anxiety’,” BACP – Therapy Today, July/August 2024; Barna Group, Gen Z, Vol. 2: Caring for Young Souls and Cultivating Resilience (Ventura, CA: Barna Group, 2021), pp. 9–11.
[8] Barna Group, Gen Z, Vol. 1, pp. 24-26.
