Mint mindig, most is nagy lelkesedéssel készültünk a július 10–15. között megrendezett táborra, melyen 23 gyermek vett részt.
Dávid és Góliát történetét vettük át a hét folyamán, amit mindennap levetítettünk, majd korcsoportonként, naponta egy témakört (Dávid bolondsága, Dávid bátorsága, Dávid hite, Dávid parittyája) megbeszéltünk a gyerekekkel. Kerékgyártó János testvér nagyszerű játékos feladatlapot állított össze, amit nagy örömmel oldottunk meg a gyerekekkel közösen, és sok szép vidám éneket is tanultunk.
Minden reggel kezdéskor elénekeltük a mottóénekeinket: „Ne aggodalmaskodjál…!”, „A nap felkeltétől…”, majd imádkoztunk, és elfogyasztottuk a tízórait.
Ezt követően még több éneket énekeltünk, aztán levetítettük a bibliai történetet, amit csoportosan átbeszéltünk, majd ebédig közös játék zajlott.
Ebéd után különböző állomásokat szerveztünk, ahol a gyerekeknek feladatokat kellett megoldaniuk, amiért cserébe tallérokat kaptak, amiket pénteken levásárolhattak. A vásárban nagyon sok új, illetve használt játék, valamint finomságok, sütemények, ivólevek, müzlik várták őket, így aztán ez a nap volt a hét fénypontja, amit már előre nagyon vártak. Tartottunk még kézműves foglalkozásokat, batikoltunk, és sorjátékokat is szerveztünk. A gyerekek annyira jól érezték magukat, hogy sajnálták, amikor a tábornak vége lett. De a szülők is azt kérték, hogy havonta tartsunk ilyen tábort, mert örülnek, hogy a gyerekek jó helyen vannak és jól érzik magukat.
A tanultakról szombat délelőtt korcsoportonként adtak számot, és igazán ügyesek voltak. Majd Kerékgyártó János testvér összefoglalta a heti programunk mondanivalóját.
Táborzáró alkalmunk közös ebéddel, beszélgetéssel zárult. A szülőkkel igen jó kapcsolat alakul ki évről évre, és már a gyerekek is kérték, hogy találkozzunk újból egy hétvégén.
Ezúttal is szeretném megköszönni az áldozatos munkát és segítséget Czinkota Andrásnak, Kerékgyártó Jánosnak, Czinkota Orsolyának, Cserpán Ádámnak, Enyedi Alexandrának, Szabó Zsoltnénak, Szabó Zsoltnak, Kiss Róbertnénak, Koponyás Mihálynénak, akik megszépítették a gyermekek napjait, és köszönjük az egyházterület támogatását, mind lelki, mind anyagi vonatkozásban.
A gyerekektől és a szülőktől úgy búcsúztunk el, hogy a jó Isten segítségével jövőre újból találkozunk.
Décsei Józsefné