Január 15-én a magyaralmási temetőben vettünk búcsút a feltámadás reménységében Alföldi Lajosné (Juliska) testvérnőnktől, aki a 75. életévében pihent meg.
Testvérnőnk 1949. február 13-án született Fehérvárcsurgón, református családban nevelkedett fel. Házasságkötését követően Magyaralmáson lelt új otthonra, és élete hátralévő részét ezen a településen töltötte. Két gyermeke és négy unokája született.
Juliska 48 évesen ismerte meg a Jézus Krisztus második adventjébe vetett hitet, és hitvalló keresztség által tagja lett a fehérvárcsurgói Keresztény Advent Közösségnek. 2015-ben a közösséggel együtt csatlakozott a Hetednapi Adventista Egyházhoz.
Juliska hűséges, szolgáló tagja volt a Fehérvárcsurgói Gyülekezetnek. A gyülekezetben szombatiskolai tanító volt és diakónusi szolgálatot is végzett.
A Biblia iránti mély szeretet és elkötelezettség jellemezte. Különösen nagy érdeklődést mutatott az ige- és próféciakutatás iránt, és lelkesedéssel tanulmányozta és várta Jézus második eljövetelét. Nagy örömmel vett részt hitmélyítő alkalmakon.
Ez a szolgálatkészség a magánéletében is jellemezte, leszázalékolása után a helyben lakó, idős emberek gondozását vállalta napi rendszereséggel.
Az utóbbi években egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy részt vegyen a gyülekezeti alkalmakon; utolsó éveit a móri ápolási osztályon, majd a nágocsi Idősek Otthonában töltötte.
Temetési búcsúztatása alkalmával Isten Igéjét Hites Gábor lelkész szólaltatta meg: „Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll” (Jób 19:25). Juliska egyik legkedvesebb igéje is elhangzott a 40. zsoltárból: „Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.”
A sírnál a gyülekezet közössége énekszolgálatával, Hites Gábor pedig a feltámadás igéivel szólt a gyászoló családhoz és a részvétnyilvánítókhoz.
Emlékét a feltámadás reménységével a szívünkben őrizzük meg!
W. K.
