Földünk születésnapjának ünnepén, 2024. november 9-én, szombat délután gyönyörű napfényes időben idősek napjának megemlékezésére gyűltünk össze Zsujtán, az Idősek Otthonában.
Amikor megérkeztünk és bementünk az épületbe, szeretettel fogadtak az ott dolgozók. Pár perc elteltével gyülekezni kezdtek az idősek, és pillanatok alatt megtelt az épület aulája idős emberekkel. Az istentiszteletet Graholy Krisztián köszöntő gondolataival nyitottuk meg. A Ker-Songs együttes szolgálata nemcsak ünnepélyessé, hanem felemelővé tette ezt az alkalmat, Istent dicsőítve.
Az együttes sorrendben a következő szívhez szóló zeneszámokat játszotta: Én hirdetem…; Én még mit sem tudtam…; Rejts most el…; Tökéletes Jézus; Amikor teljes sötétség; Óh Uram…; Hinni kell, küzdeni; Egy nap mindent újjá teszel…
Igei gondolatokkal Hegyes Károly lelkész szolgált. Központi gondolata a 90. zsoltár 10:12 verse volt, az Ige hálaadásra szólító felhívását tolmácsolta, illetve a türelemre figyelmeztetett.
Milyen az életünk? Hogyan élhetünk szerető közösségben? – tette fel a kérdéseket.
Éljük meg a szeretetet! Hiszen aki a szeretetet választotta, az a közösséget választotta, és ma itt egy ilyen közösségben lehetünk együtt, mert a szeretet a közösségben él!
Legyünk türelmesek egymáshoz! A Bibliában a türelem aktív jelentésű szó, a másik ember elviseléséhez, az élet különböző megpróbáltatásainak elhordozásához ad erőt. Nem csupán a nehézségek elviselését jelenti, hanem a velünk történt dolgok értelmének felismerését is. Isten a türelem példaképe, aki az ember lázadása miatt érzett jogos haragját nem érvényesíti, mert türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy. Kegyelme új kezdési lehetőséget biztosít az embernek. Isten türelme a megbocsátásban nyilvánul meg.
Kempis Tamás szerint, aki a 15. század nagy hatású lelki vezetője volt: ,,Nincs igazi béketűrése annak, aki csak annyit akar szenvedni amennyi neki tetszik, s csak attól, aki neki tetszik.”
Az idős kor nem állapot, hanem feladat. Meg kell tanulnunk idősen is hálásan élni. ,,Amíg fiatalok vagyunk – mondja Graham Greene – bonyodalmak dzsungele a lelkünk, ahogy öregszünk egyszerűsödünk.”
Sokan gondolják úgy, hogy öregnek lenni azt jelenti, hogy a boldogságról már csak múlt időben szabad beszélni, a jelenben pedig csak sóhajtozni lehet. Ideje lenne tudatosítanunk, hogy a múltat nem lehet, nem szabad, nem kell végképp eltörölni, hiszen a jelen a múlton áll, és a jövőhöz szükséges tanulságok benne vannak elrejtve. A múlt a tapasztalataink kincses bányája.
Megtapasztaltuk az idősek csendben való áhítatos odafigyelését, és szeretetük kifejezéseként más alkalmakra is várnak bennünket, hogy vigyük Isten örökké tartó szeretetének üzenetét. A nap végeztével mindannyian elmondhattuk, hogy ez a szombat gyorsan eltelt, de lélekben azt éreztük, mintha repülnénk Isten felé… Ezért kértük Istent, hogy tanítson úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
SOLI DEO GLORIA!
GK–GZs
