Elszökött. Munkát, hazát hátrahagyva bevándorlóvá vált. Szakmai és vállalkozói sikerei kettéváltak, olyannyira, hogy vállalkozása tönkrement. Még abban az évben agyvérzést kapott, fél oldala lebénult. Csodával határos módon, rövid időn belül felépült, visszanyerve munkakedvét is. Egy nevelőotthon felkérésére megszületett a zenetörténelem egyik meghatározó műve a Messiás oratórium.
Erről a műről tartott ismertetőt, zenei bejátszásokkal Vikman Pál karnagy Nemesvámoson. Az egész gyülekezetet betöltő zenei aláfestés közepette ismerhettük meg azokat az apró zenei finomságokat, amelyekkel G. F. Handel kiérdemelte a zseni jelzőt. A zeneműről olyan információkat kaptunk, amelyek egyértelművé tették mindenki számára, hogy megszületésében a zsenialitáson túl az ihletettség is fontos szerepet játszott. Erről maga Handel is azt írta a Messiás kórus kapcsán, hogy „Azt hittem, a mennyországot látom, és benn magát a nagy Istent”.
A teljes oratórium rekord rövid idő, 24 nap alatt készült el. (Volt szerencsém meghallgatni élőben a teljes művet. A csemballista kottatartóján olyan vastag „könyv” volt, hogy azt hittem, hajnalig tart, mire minden hangot eljátszik belőle. És ez csak egy hangszer kottája volt.)
Az előadáson értettem meg, hogy zenei nyelven milyen az, amikor az emberek reménytelenségben élnek, amikor csúfolják Jézust, vagy amikor a mennyből fény árad a földre. Szövegkönyvvel a kézben hallgatva a művet teljesen más értelmet nyert a hangok világa.
Handel saját erősségét feladva, olyan oratóriumot írt, amelyiknek nincs cselekménye. A szóló és kórusművek a Biblia verseit idézik vissza: várakozás, szenvedés, reménység sorrendben.
Nem tudom, hogy a mennyet hozták-e közelebb a dallamok, vagy mi emelkedtünk fel, de „más emberek lettünk”. Ez volt a célja a zeneszerzőnek is.
Még életében – színházi műveivel ellentétben – az oratóriumnak hatalmas sikere volt. Mióta a bemutatón a király a Messiás kórust felállva hallgatta meg, azóta az angolok követve a hagyományt, állva együtt énekelnek a kórussal.
Németalföldi születése ellenére az angolok nemzeti zeneszerzőjüknek tartják. A királyok nyughelyén temették el, a Westminsteri apátságban. Sírfelirata: „Mert tudom, hogy az én Megváltóm él”.
Pásztor Csaba
