Pár hete meglátogattam az albertirsai gyülekezet egyik tagját, Farkas Józsefné Marika nénit Újlengyelben. Mikor beléptem az ajtón, épp a kályhában ropogó tűzre dobálta a vaskos fahasábokat. Ahogy meglátott, nagy örömmel üdvözölt, és rögtön hellyel kínált. Szorosan mellém ült, és hogylétem felől érdeklődött. Röviden válaszoltam, majd visszakérdeztem. Lassan, megfontolva és mosolyogva így felelt: „Hát tudod, kedves testvérem, öregszik az ember!”
Igen, öregszik az ember. Én is szeretnék ilyen öreg lenni, mint Marika néni, aki 2022. október 29-én töltötte be a 100. életévét. Kétségtelen, hogy hangosan kell hozzá beszélni, de szemében még mindig az a fiatalos láng lobog, ami megtérésekor gyulladt benne.
Marika néni 1922-ben született. A második világháborút követő bizonytalanság idején találta meg biztos otthonát az Adventista Egyházban. Marika néni életében is voltak nehéz időszakok, de mindvégig hiteles életet élt. Erről tanúskodik az a tény, hogy nemcsak lánya, Kalocsai Jánosné Erzsike, nemcsak két unokája, Kalocsai Gábor és Tamás (ez utóbbi név talán ismerősen cseng manapság mindenkinek a DET területén), hanem egyik dédunokája, Kalocsai Luca is Jézus követése mellett döntött.
A 100. születésnapján nemcsak az albertirsai gyülekezetvezető, Dobos Csaba és én, hanem egyházunk unióelnöke, Ócsai Tamás, illetve a Dunamelléki Egyházterület elnöke, Kalocsai Tamás is meglátogatta és felköszöntötte Marika nénit.
Mindnyájan azt kívántuk Marika néninek, hogy még sokáig gazdagítson bennünket mosolyával, és hogy örökké éljen Isten országában!
Á. T.
