Ha még kétszer-háromszor írok róla, két dolog történhet: vagy közhelyessé lesz, vagy megragad bennünk, hogy az évnek mindig két kiemelkedő időszaka van csupán az evangélium szempontjából: húsvét környéke és karácsony időszaka. Ebben az időben az egyébként szokásosan lanyhább Isten, Jézus iránti érdeklődés megugrik. Nem sok időre, csak néhány hétre. Ez a néhány hét azonban nyitott ajtó, amely csak ekkor és csak rövid időre van nyitva, nemsokkal később bezárul, hogy majd egy év múlva újra kinyíljon.
Úgy is interpretálhatnám a helyzetet, hogy Isten az egyébként már mélyen hitehagyott világunkban még mindig fenntart két időszakosan nyitott rést, amin keresztül az evangélium gyorsabban áramolhat, gyorsabban (és talán hatékonyabban is) érhet el embereket, mint egyébként. Kicsiben olyan ez, mint amikor János a Jordán mellett elkiáltotta magát: Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyek országa! És az izraeliták, akik máskor a szokásos életüket élték, otthagyták műhelyeiket, dolgaikat, még az írástudók is szüneteltették a tanítást egy ideig, hogy kimenjenek a folyó mellé, meghallgatni a prófétát.
Az év vége rohanó világunkban a lassulás és a másra is figyelés időszaka. Mi is kitekintünk műhelyeinkből, irodáinkból, foglalatosságunkból, hogy arra is figyeljünk, amire év közben nem volt időnk. A lenyugvás mellett spirituális céljaink is lesznek, vagy vannak, aminek ilyenkor szélesebb teret adunk, mint más időszakokban. Ilyenkor többet költünk kultúrára, többen mennek koncertre, azonban mindez elenyészik ahhoz képest, ahogy a könyvek igénye megemelkedik ebben az időszakban.
A kulturális igények együtt sem emelkednek olyan magasságokba, mint a könyvigény. Annyira meghatározó ez az időszak e téren, hogy a könyvkiadók és terjesztők az éves könyvforgalmuknak akár a felét október-decemberben realizálják. Az átlag magyar felnőttek 10%-a olvas heti rendszerességgel, amit csak a televíziók és filmek, ill. a zene világa tud meghaladni arányaiban. Ebben az időszakban ez a szám akár kétszeresére is nőhet. Vagyis minden ötödik ember vehet könyvet a kezébe az év végén (tudniillik a teljes felnőtt lakosság közel fele még éves szinten legalább egy könyvet olvas, ha nem is rendszeresen).
Nincsenek véletlenek
Nem véletlen, hogy a kiadó is kiemelten fókuszál az év e két időszakára. Ebben az időszakban – ahogy most is – különleges kedvezményekkel járulunk hozzá, hogy a nyitott ajtó ne legyen hiába nyitva. Csak akkor van értelme a nyitott ajtónak, ha ezen bemennek azok, akiknek kinyitották (jelen esetben a gyülekezetek). A történeteket hívőként nem szemlélhetjük csupán társadalmi kérdésként. A nyitott ajtók nem egyszerűen közgazdasági és/vagy szociális kérdések, nem társadalmi folyamatok zajlanak csupán általuk: mögöttük mindig feltételeznünk kell az Istent. Abban a világban, amelyben kevesebb, mint az emberek 10%-a gyakorolja rendszeresen a hitét, amelyikben az emberek Istenről való ismerete egyenlő lassan a nullával, amelyben lassan ugyanazt az üzenetet vagyunk kénytelenek hirdetni, mint a pogány görög világban, a hitetlenség foka miatt, Isten kegyelme nyilvánul meg a nyitott ajtók napjaiban. Gondoljuk át, mit kezdünk vele!
Dr. Gyetvai Gellért
