Mitől olyan a mai világunk, amilyen? Mi okozza a 21. században ezt a soha nem látott mennyiségű és méretű változást? Sokan keresik ma, mi határozza meg a helyzetünket az életben, a világban?
Jézus az építkezés és az életvezetés helyes logikáját állítja párhuzamba Mt 7:24-ben („Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát”). Vagyis, Jézus arra mutat rá, hogy mai világunkat, a hatalmas mértékű változás okát, akkor értjük meg, ha életünknek, világunknak a helyes alapját értjük.
Az nyilvánvaló, hogy egy házban akkor lehet nyugodtan élni, dolgozni, tervezni, ha a ház alapja megfelelő, szilárd. Jézus idejében ez a megfelelő alap a kőzet, a szikla volt. Ma talán ezt úgy mondanánk, az egybefüggő, megfelelő méretű vasbeton alap.
De mi az életvezetésünk stabil alapja? Na erről szól a Biblia sáfársági tanítása!
A sáfár tudja, hogy tartozik valakihez, az Urához, Teremtőjéhez! Ez igazából olyan egyszerű, hogy azt mondhatná valaki, hogy ennél azért bonyolultabb kell legyen a helyzet!
Azt kell mondjam, valóban túl egyszerűnek látszik, de csak annak LÁTSZIK! Mert valójában ennek az egyszerű értelmezés felborulásának köszönhetően, rengeteg megoldhatatlannak látszó bonyodalmat vettünk a nyakunkba!
Vegyük például a mai nagy társadalmi kérdéseket, a család, a generációk hatalmas kérdéskörét, vagy akár a gendertéma hatalmas, lélegzetelállító kérdését.
Ma vitatják minden szinten, egyetemeken, társadalmi szinten, törvényhozó testületek, politikai testületek, hogy a hagyományos családmodell érvényes-e még ma is a 21. században. Haladónak minősíthető-e ma vagy dekadensnek, maradinak?
Csak felteszem ezt az egyszerű kérdést: Ha a mai ember tudná természetszerűen, hogy egy családhoz tartozik, gyermekként, testvérként, apa, anyaként, akkor ma lenne ekkora társadalmi, törvényértelmezési, politikai küzdelem, hogy a család az fontos vagy nem? Nem itt keresendő az oka, hogy egy mai férfi vagy nő bizonytalan, mondja-e a gyerekének, melyik nemhez tartozik? Sorolhatnám még! Erre gondolok, amikor azt mondtam, hogy fontos a gondolkodási alap.
A Biblia arról tanít, hogy a Teremtőnk családi életre teremtett meg minket. Ha ez a gondolkodásom alapja, akkor eszerint rendezem az életemet! Ha azonban más alapot választok, mondok erre egy példát: a „haladás” szempontját. Csak gondold végig röviden! Ha ezt teszem a gondolkodásom kiinduló pontjává, nem a teremtést, akkor érthető lesz, hogy ami volt a múltban, attól el akarok fordulni és keresek valami új, általam „haladónak” minősített szempontot. Az viszont semmiképpen nem a „hagyományos” alap lesz, mert az egyszerűen a múlté! A hagyományost túl akarom lépni, hiszen valami „haladó” alapot akarok keresni magamnak, és az lesz a „haladó” nekem, ami a vágyaimat jobban visszatükrözi, és nem a múlt ismert kötöttségeit hangoztatja.
A sáfár tisztában avval, ki határozta meg az élet alapját. Az, akitől kapta az életet. Az fektette le a gondolkodásom alapját is.
Zarka Péter
