Segítő kezek egy gyermekotthonban

Ha eggyel is megcselekedtétek a legkisebbek közül…

Egy külvárosi gyermekotthont látogatott meg a Budapest-Terézvárosi Gyülekezet több tagja két novemberi vasárnap.

A lelkes csapat már reggel hétkor megérkezett, hogy segítsen kifesteni az árvaházat. Az első alkalommal a gyermekek nem voltak jelen, zavartalanul tudtunk haladni, így is egész késő délutánig maradtunk. A férfiak kifestették a szobákat és előszobákat, a testvérnők pedig a rendrakásban és a konyhában segédkeztek. Még egy Afrikából származó diák fiú is kivette részét a festésből, aki szombatonként a gyülekezetünket látogatja. Az épület tizenkét gyermeknek ad otthont háromtól tizennyolc éves korukig, a legfiatalabb lakó jelenleg nyolcéves.

Az intézmény dolgozói ebédidőben mindkét alkalommal meleg étellel és finom desszerttel hálálták meg a munkánkat. Az első vasárnaphoz két hétre vártak minket újból. Ennek a napnak az volt a különlegessége, hogy immár a gyermekotthon lakóival is találkozhattunk. A gyerekek és fiatalok izgatott kíváncsisággal, szeretettel fogadtak minket. Mivel már kevesebb volt a munka, mint először, maradt idő a beszélgetésre, ismerkedésre, közös játékra is. Együtt fogyasztottuk el az ebédet, beleértve a finom fánkokat. Nagyon jó hangulat alakult ki! Lehetőségünk nyílt focizni és pingpongozni a gyerekekkel. Az egyik lány hálája jeléül búcsúzáskor még a Barbie babáit is odaajándékozta a látogatóba jött négyéves kislánynak, akivel sokat játszottak. Úgy örültünk, hogy elfogadták a meghívásunkat a TESZ-VESZ Gyülekezet programunkra, amit pont egy héttel később tartottunk. Interaktív történetmondás grafikus elemekkel és beszélgetéssel fűszerezve, ehhez kapcsolódó többfajta kézműves foglalkozás és dekoratívan feldíszített asztalnál elfogyasztott különleges vacsora adja a TESZ-VESZ alkalmak keretét minden hónap első vasárnapján. Az Úr kegyelméből kilencen is eljöttek a gyülekezetünkbe és igazán jól érezték magukat! Visszavárnak minket az intézményi karácsonyi ünnepségükre is, amire a gyermekiskolánk énekekkel és ajándékokkal készül. Bízunk benne, hogy ez is nagyon áldásos együttlét lesz.

Reméljük, hogy ezzel nem ér véget a történet. Szeretnénk, ha tartós lenne a barátság köztünk és a gyermekotthon fiatal lakói között, mert a jó Isten ezen a kapcsolaton keresztül is munkálkodik!

 

Dr. Boros-Kovács Szilvia