Bejegyzés

Csoda és kincs

Egy tábor története világjárvány idején

Komoly kincskeresési útra indultak a nyíregyházáról jelentkező Szünidei Bibliatábor résztvevői a 2020. július 27-i reggelen. A kincskeresés egy hétig tartott, ahol mindennap közelebb kerültek a „nagy kincsesláda” kinyitásához. A bibliai kincses témák a következők voltak: a szántóföldbe rejtett kincs, a majdnem megtalált kincs (a gazdag ifjú), elvesztett kincs (a bolond gazdag), a megtalált kincs (Máté elhívása), a továbbadott kincs (az özvegyasszony két fillérje). A táborban 26 gyerek vett részt, akiknek a korcsoportok szerinti foglalkozásokon mélyebb bibliatanulmányozási élményt tudtunk nyújtani, Isten Lelkének vezetésével. A délutáni órákban kézműves foglalkozáson és sport-, valamint ügyességi vetélkedőkben próbálhatták ki kincskereső képességeiket. Sok értékes családdal kerülhettünk kapcsolatba, és bízunk abban, hogy a közös munka év közben is folytatódni fog.

A híradás eddig nagyjából hasonlóan néz ki, mintha egy egy évvel ezelőtti táborról tudósítanánk. De mint tudjuk, idén a járvány igencsak lekorlátozta a gyülekezetek munkáját, a terveket pedig felülírta.

A tábor létrejöttét köszönjük Istennek, aki a COVID-19 ellenére is tudott lélegzetnyi időt adni számunkra, és megadta a bátorítást, hogy megszervezzük, amikor minden olyan bizonytalan. Kétséges volt, hogy a szervezési idő rövidsége és az esetlegesen életbe lépő korlátozások újra felülírják. De ezúttal nem így történt.

Minket, a történet résztvevőit arra vezetett ez a tapasztalat, hogy bár nem tudjuk, mit hoz a jövő, azt viszont igen, hogy addig, akár offline, akár online, de amíg lehetőség adódik, nekünk kell legyen Istentől ihletett mondanivalónk az emberek számára.

 

csalamir

Szünidei bibliatábor Nyírpazonyban

Idén is hangos gyermekzsivaj tölthette be a nyírpazonyi könyvtár épületét és kertjét egy héten át. Július 20–24-ig 40 gyerek örülhetett a nyári bibliatábornak, ami most a SZUPERMÁGNES címet kapta.

Nemcsak a tábor, de annak előkészületei is Isten hatalmas gondoskodásáról és csodáiról szóltak. Az év elején már eltervezett tábor kérdésessé vált a koronavírus megjelenésekor és a hónapokig elhúzódó karantén idején. Aztán amikor a járvány kicsit visszavonult, akkor próbáltuk újra átgondolni a szervezést, de további akadályokkal találkoztunk: a felkészüléshez szükséges idő rövidsége, a táboroztató csapat felállása, finanszírozási kérdések, helyszín, étkeztetés.

Hála Istenünknek ezek a kérdések nem tudtak eltántorítani bennünket a szervezéstől, inkább imára hívtak, majd rövid időn belül meg is oldódtak a problémák, és Urunk előteremtett minden feltételt, amire szükségünk volt.

A tábor délelőtti óráiban különböző evangéliumi történeteket ismerhettek meg a gyerekek. Ezek a történetek arról szóltak, hogy Jézus a szeretet erejével hogyan vonzotta magához a halászokat, a vámszedőket, a betegeket és a gyermekeket. A délutáni órák kézműves foglalkozásokkal és sok-sok játékkal teltek. Ennek a programnak a fénypontja a csütörtök délutáni lovaglás volt. Ekkor a gyerekek többsége felülhetett egy kedves, szelíd lóra, akit erre az időre hoztak a táborba.

Az idő kiváló volt, baleset nem történt egész héten át. A szolgáló csapat nagyon jól összedolgozott, és ha el is fáradt a hét végére, kárpótolta a sok csillogó tekintet és vidám gyermekarc, amit szemlélhetett. Hálásak vagyunk Istennek, hogy együtt szolgálhattunk és hisszük, hogy az elvetett magot gondozni fogja a gyermekek szívében.

Ez a harmadik táborunk volt itt Nyírpazonyban és a korábbi évek 50 ismeretlen gyermekéhez ez a tábor hozott újabb 20 gyermeket. Nemcsak lehetőséget, hanem felelősséget is szeretnénk látni abban, hogy a településen immár 70 gyermek szüleivel kerülhettünk kapcsolatba. Nagyon szeretnénk jól élni ezzel a lehetőséggel. Hisszük, hogy Urunk ebben is vezet majd minket.

Bálint György