Bejegyzés

Hálaadásnapi vacsora

Nem is olyan régen került megrendezésre a Lovasberényi Gyülekezetben a szinte már hagyománnyá vált hálaadásnap, amikor „csokorba” gyűjtöttük mindazt, amivel Isten megáldott bennünket, és köszönetet mondtunk Teremtőnknek testi-lelki javainkért.

Gondoljuk csak végig: Mi miért lehetünk hálásak Istennek? Nem csak most, az év minden napján, hiszen mindig van miért hálát adni. De mikor adtunk hálát a párunkért, azért, akit Isten mellénk adott, az „oldalbordáért”? Ezen kérdés megválaszolásaképpen lett megrendezve immáron második alkalommal a Szerelmesek vacsorája. De mi is ez a Szerelmesek vacsorája? Haladjunk szépen sorban, kezdem a helyszínnel. Ennek a meghitt eseménynek a lovasberényi Róna József Művelődési Ház adott otthont, melyre 27 pár jelentkezését rögzítettük. A terem csodás őszi színekben pompázott, az asztalokon édes és sós harapnivaló, romantikus gyertyafény, must és persze gyönyörű őszi dekoráció fogadta a vendégeket.

A vacsora házaspárok, párok és szerelmesek részére került megrendezésre. A szülőkkel érkezett gyerekeket izgalmas programok várták, mint például arcfestés, vetítés és persze végtelen játék és móka. Míg a kisebbek elfoglalták a gyereksarkot, a felnőttek hasznos tanácsokat kaptak Végh Józseftől (lelkész és pszichológus), aki előadásában beszélt a hatékonyabb kommunikációról. Arról, hogy mikor azt mondja a nő, hogy „Arra gondoltam, visszamennék dolgozni, mit szólsz hozzá?” ilyenkor mire is gondol valójában, milyen reakciót vár a férjétől. Azonban a férfiak se maradtak ki, megtanulhattuk nő társaimmal, hogy amikor a férfi azt mondja, hogy nem gondol semmire, akkor tényleg nem gondol SEMMIRE, és hogy ez mennyire fontos része a napi rutinnak, és nőként hogyan tudjuk ezt kezelni.

A svédasztalos vacsorán szinte nem tudok olyat mondani, ami ne lett volna. A marhapörkölttől kezdve, a vegetáriánus és húsos töltött káposztán át, saláták, krumplipüré, gombamártás, savanyúság és még sorolhatnám – de lassan megéhezek, már csak az emlékétől is. A vacsora utáni szebbnél szebb és finomabbnál finomabb süteményekről nem is beszélve.

A folyosón fotófal és szakképzett fotós várta a párokat, családokat, megörökítve ezt a nem mindennapi estét, melyet hosszú beszélgetések, meghittség és jókedv jellemzett.

Hálás vagyok a jó Istennek, hogy megáldotta ezt a szép alkalmat. Hálás vagyok vendégeinkért, a szervezőkért és mindenkiért, aki valamilyen formában hozzájárult az esemény létrejöttéhez, sikeréhez.

Találkozunk legközelebb!

 

N. N.

Óévbúcsúztató Tardon

Gyülekezetünkből (Miskolc, Füzes utcai) két család is Tardon lakik, és megfogalmazódott bennük, mi lenne, ha ott tartanánk a szilvesztert. Nagyon lelkesedtünk az ötletért, ezt mutatja a létszám, mintegy 50 fő, és jött 3 vendég család is.

Kibérelték a tornatermet és a tanyaházat, hogy kényelmesen elférjünk és mindenki jól érezze magát.

A délután egy focimeccsel kezdődött bemelegítésként, amiben felnőttek és gyerekek egyaránt részt vettek. Utána egy jó hangulatban zajló, figyelmet, ügyességet, gyorsaságot követelő sorverseny következett, szintén vegyes összeállításban. Nagyokat nevettünk, szurkoltunk és örültünk egymás sikerének.

Kellemesen elfáradva mentünk a tanyaházba, ahol jöttünkre a szorgos női kezek már megterítették az asztalt.

A bőséges lakoma után hálaadás következett. Mindenki elmondta, miért hálás Istennek az elmúlt évben, majd Molnár Miklós testvér hálaadó igei gondolatai következtek, sok énekkel és gitárkísérettel színesítve.

A tombola sem maradhatott ki, ami nagyon jó hangulatban telt, köszönhetően a vicces ajándékoknak.

Ezután különböző, bibliával kapcsolatos játékokban vehettünk részt. Csoportonként  például egy-egy bibliai történetet kellett eljátszani, hogy a többiek kitalálják, melyik eseményről van szó, majd bibliai témájú kvíz következett.

Csoportos körjáték és beszélgetések után kimentünk a falu szélére, hogy pontban éjfélkor tűzijátékkal köszöntsük az új évet. Visszatérve kölyökpezsgővel pecsételtük meg ezt a jól sikerült napot. A vendégek is nagyon jól érezték magukat, sokáig maradtak, és nekünk is felejthetetlen élmény volt. Köszönjük a jó Istennek és a szervezőknek!

 

Fekete Istvánné

Nyújtsd ki a kezed!

Szolnokon szeptember 29-én délelőtt úrvacsorai istentiszteletünk volt, délután pedig őszi hálaadó alkalmat tartottunk. Isten idén is gazdagon megáldotta a termést, és számos dolog van, amikért hálát adhatunk neki.

Az elmúlt hónap legjelentősebb missziós megmozdulása azonban az október 6-ai „Nyújtsd ki a kezed az ember felé!” című program volt. Prof. dr. Szigeti Jenő, azaz Jenő bácsi látogatott el hozzánk. Délelőtt az Aba-Novák Agóra Művelődési Házban tartott előadást, mint az itt működő Ellen Gould White Életreform klub közkedvelt előadója. Több mint nyolcvan fős hallatóság előtt beszélt arról, hogyan változtathatunk korunk jellemzőjén: magányos tömeg. „Figyeljünk egymásra, vegyük észre az embert – javasolta. – Nem akkor vagyunk magányosak, ha elhagytak az emberek, hanem akkor, ha mi hagytuk el őket.” Pozitív életszemléletét tükrözi ez a mondata is, melyet kórházi szobatársainak mondott: „Uraim, van egy jó hírem: egészen halálunkig élni fogunk! Az előtte levőt meg miért rontsuk el?” Délután a gyülekezetben, istentiszteleti keretek között hallhattuk további tanácsait, tapasztalatait. Lehetőség volt könyveit is megtekinteni, több mint nyolcvanat meg is vásároltak belőle a látogatók. Ének- és zeneszámok színesítették az alkalmat.

A legvidámabb, legmeghittebb gyülekezeti esemény október 7-én két fiatal, Vanda és Bence gyülekezeti áldáskérője volt (egy héttel a távoli helyszínen megrendezett esküvőjük előtt). A közös ebéd után a feldíszített gyülekezetben ének- és versszolgálatokkal köszöntöttük az ifjú párt, majd játékok és süteményezés következett, természetesen tortával.

Október 9-én „Az leszel, amit megeszel” címmel gyakorlati foglalkozást tartottunk az Ellen Gould White Életreform klubban, telt házas foglalkozásként. Programjaink folytatódnak, jelenleg egy gyermekrajz pályázaton dolgozunk, melynek támogatásához szeretettel vesszük imáitokat.

 

óbkkA

Hálaadó istentisztelet Nyírbogdányban

Örömteli alkalomból gyűltünk össze szeptember 15-én Nyírbogdányban. Nemcsak a szombat miatt, hanem ez alkalommal tartottuk meg őszi hálaadó istentiszteletünket. A testvérek elhozták terményeik legjavát; fiatalok és idősebbek együtt rendezgették, rakosgatták a színes és finom gyümölcsöket, zöldségeket, lekvárt, befőttet, mézet, aszalványokat.

Isten Igéjét Kerékgyártó János nyitotta meg. A közös gondolkodás és kutatás arról szólt, milyen örömforrásokkal ajándékozott meg minket a Teremtő. A körülmények nem mindig a hálát és az örömet juttatják eszünkbe, de Istenünk arra tanít minket, hogy „mindenben hálákat adjatok” (1Thessz 5:18). Az Úrban való öröm lehet állandó (Fil 4:4). A nehéz élethelyzetekben is örülhetünk annak, hogy neveink fel vannak írva a mennyben (Lk 10:20).

Köszönjük az Úrnak szeretetét, gondviselését, megtartó kegyelmét, a bennünk és általunk való munkáját!

 

kájé

30 éves a Hévízi Gyülekezet

Ez év október 1-jén kettős ünnepünk volt Hévízen: hagyományos, őszi aratási hálaadó ünnepet tartottuk és a gyülekezet megalapításának 30. évfordulójáról emlékeztünk meg zenés-verses összeállítással és hálaadó istentisztelettel. 

A környéken már az 1950-es években éltek és szolgáltak adventista hitvallású emberek, akik a távolságok ellenére rendszeresen összejártak és istentiszteleteket tartottak. Végül 1986. április 23-án írásban kérték az egyház vezetését a Hévízi Gyülekezet megalapítására. A kérésüket elfogadták, így 1986. szeptember hónapban megalapították a Hévízi Gyülekezetet 12 fővel. A Hévízi Gyülekezet akkori vezetője Csongrádi István lelkész volt, aki a mai napig is lelkes szolgálattevő. Az elmúlt 30 évben lelkészként szolgált a Hévízi Gyülekezetben Csongrádi István mellett Kormos Tivadar, Gyürüs István és felesége Pannika, Kalocsai Tamás, Tóth Szilárd, Farkas Attila és jelenleg Kis István, akiknek hálás köszönetünket fejezzük ki az Úr által a gyülekezetért végezett munkájukért és kitartásukért.

Mivel eleinte családi otthonokban, majd a város által a rendelkezésünkre bocsátott termekben tartottuk az összejöveteleinket, a gyülekezet kérésére Hévíz város vezetése egy építési telket ajándékozott az imaház felépítéséhez, és az Adventista Egyház vezetésének támogatása mellett 2001. szeptember hónapban megtörtént az alapkőletétel, majd 2009.  október 17-én hivatalosan is átadásra került az épület. A gyülekezet tagjai az imaház építése mellett a gyülekezet fejlődésére, tagságunk létszámának növekedésére is fordítottak időt. Ennek eredményeként jelenleg 32 fő megkeresztelt taggal rendelkezünk és természetesen vannak barátkozóink, vendégeink is hétről hétre.

Gyülekezetünk rendszeresen szervez programokat a Hévízen és a környéken élők részére különböző sorozatok megtartásával, gyermekfoglalkozásokkal, koncertekkel, egészségügyi programokkal, kirándulásokkal. De helyet adunk kórustalálkozóknak, zenei napoknak segélykoncerteknek és több éve sikeres angol nyelvű bibliatábornak is.

Hálásak vagyunk Istennek, hogy mindez megvalósulhatott és bízunk benne, hogy a következő 30 évben is a közösséget szolgáló, embertársainknak örömet hozó szolgái leszünk Urunknak.

P. T.

A hálaadás lelkülete…

Augusztus 13-án rendkívüli hálaadó istentiszteletet tartottunk Göncön. A hála szavai több dologért is felcsendültek: Graholy Krisztián és felesége Zsuzsa, valamint gyermekük, Bence, öt évvel ezelőtt jöttek haza Érdről. Ekkor fogadalmat tettek az Úrnak: kértek öt évet, hogy legyen munkájuk, házuk és rendezett családi életük a hegyközben, ahol „nincs munka” – mondják – és „nehéz az élet”. Az első perctől kezdve tenyerükön hordozta őket az Úr. Mindkettőjüknek állandó munkahelye van és a család azóta még egy gyermekkel gyarapodott: Gergővel, aki most hároméves. 

Krisztián édesapja, Graholy László testvérünk nemrégiben nagyon komoly szívműtéten esett át egy infarktus után. A gyülekezet és az egész körzet napi szinten imádkozott felépüléséért, több hónapon át. Ma már jól van, és ez alkalommal hálaadó költeménnyel dicsérte az Urat.

Az istentiszteletre sok vendég eljött a településről, akiknek bizonyságot tehettünk: nincs lehetetlen helyzet, nincs reménytelen betegség, Isten mindenkor hálára ad okot, akkor, ha az ember megfelelő módon viszonyul az Úrhoz!

Az istentiszteleti alkalmat a KerSongS körzeti zenekar szolgálata tette ünnepélyessé, amelynek szervezése teljes egészében Krisztián és Zsuzsa munkálkodásának köszönhető. Együttesünkkel – amely egy éve alakult – sikerült a környéket elérni, evangelizálni és jó bizonyságot adni az Úr szeretetéről. Az Igét Kormos Erik lelkész hirdette Lk 18:10–14 alapján, amely a hálaadás lelkületéről szólt.

-s -k