Bejegyzés

Egy szép 55 éves évforduló

November 16-án egy rendhagyó, nagyon szép alkalomra került sor sátoraljaújhelyi gyülekezetünkben. Öt év telt már el az óta, hogy Lisovszki István és felsége Erzsike 50 éves házassági évfordulója alkalmából ünnepélyes, áldó istentiszteletünket megtartottuk. Néhányan megbeszéltük, hogy meglepetést okozunk, és ünnepélyesen megemlékezünk az 55. évfordulóról is. Miért? Mert sok minden történt az óta, és mert nemcsak egy házaspárnak, de egy gyülekezetnek is fontos az emlékezés. Ahogyan Gyülekezeti kézikönyvünk írja, egy férfi és egy nő egész életen át tartó házassága szimbolizálja Krisztus és az egyház örökkévaló szövetségi kapcsolatát. Ahogyan az úrvacsorában negyedévente emlékezünk meg erről a kapcsolatról, úgy a házasságban is lehet nem csak a „kerek” számokat figyelembe venni.

Ezalkalommal a gyülekezet színvonalas szolgálatai mellett dr. Kormos Erik Kálvin allegorikus példázatértelmezését felhasználva beszélt Isten népe szövetségi és a házassági-szövetségi kapcsolatáról. Az alapige 1Móz 45:1–9 volt, ahol József testvéreivel találkozik, és arról beszél, hogy „van még hátra 5 év a szűk esztendőből”, ami Izrael szövetségére is utal. A következő öt év után ugyanis már a 60 éves házassági évforduló fog következni, amelyet éppen olyan várakozással kell magunk előtt látni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus visszajövetelét. Emberi szövetség és isteni szövetség hasonlósága, hogy az előttünk jövőkre várakozással és felkészüléssel tekintsünk. Ha a házasságunkat elhanyagoljuk, könnyen elveszíthetjük a másikat, és ha Krisztus visszajövetelére nem készülünk, a hitünket is elveszíthetjük. Egyik jól példázza a másikat.

Kívánjuk Isten áldását a Lisovszki házaspárra, és példájukon keresztül minden házasnak kívánjuk azt az áldást, amelyet csak az Istennel és egymással megkötött szövetség adhat!

 

S.D.G.

Hangverseny Szerencsen

Adventi jótékony célú hangversenyre gyűltünk össze 2018. november 30-án 17 órai kezdettel Szerencsen a Rákóczi Vár Színháztermében. A hangverseny fővédnöke, Nyiri Tibor úr, Szerencs város polgármestere volt, kedvezményezettje pedig a Szerencs Város Önkormányzata által fenntartott Idősek Otthona. A cél az Otthon tárgyi feltételeinek javítása. Ünnepi köszöntőjében polgármester úr méltatta az Adventista Egyház ének-zenei kultúráját, mely tapasztalata szerint fölötte áll a többi egyháznak.

Az advent jegyében ünnepi gondolatokkal szolgált Várhelyi Zoltán lelkész testvérünk Lukács evangéliuma 2:12 verse alapján. A hangversenyen felléptek a Szabolcsi Adventista Vegyes Kar, az Adventi Rézfúvós Kamaraegyüttes, és költemény szolgálatokat is hallhattunk.  A kórus és a zenekar bemutatásában közreműködtek Bálint György és Molnár Miklós lelkész testvérek. A műsor tartalmi felépítése az első adventen át vezetett a második adventig. Csodálatos zenei és kórusműveken keresztül szólt Isten üzenete a ma emberéhez. Vendégeink véleményei alapján elmondhatjuk, hogy feltöltődve, emelkedett hangulatban tértek haza otthonaikba. Nagy öröm volt számomra, hogy testvéreink, közelebbről és távolabbról egyaránt elkísérték szolgáló hozzátartozóikat. A rendezvényen és azt követően 175 000 Ft gyűlt össze.

Az ünnepséget a sátoraljaújhelyi és szerencsi testvérek által készített süteményes vendégséggel zártuk, mely jó alkalmat adott további beszélgetésekre.

Kívánságom, hogy a jó Isten adjon még sok lehetőséget, hogy szolgálhassunk nagy neve dicsőségére, embertársaink örömére és áldására!

 

Akácosiné Nagy Ágnes
Szerencsi Gyülekezet

A kórházi ágytól a keresztelő-medencéig

A borongós, őszi napok után napsütésre ébredtünk 2019. november 16-án, amikor keresztségi ünnepélyre gyűltünk össze a gyulai gyülekezetben. Közelről és távolról is érkeztek testvérek az örömünnepre (Battonya, Geszt, Békéscsaba, Kétegyháza, Elek, Sarkad). Régóta nagyon várt esemény ez a mai Gerstenmayer Ingrid számára, aki két évvel ezelőtt született újjá fizikailag, és ez mára lelkiekben is megtörtént a megtérést megpecsételő keresztség által.

Az elmúlt években a misszió iránt elkötelezett laikus testvéreink – Békéscsabáról Marik András és Kovács Béla testvér és Elekről Czégé Sándor testvér – látogatták a Békés megyei Kötegyánban élő érdeklődőket, és így megismerkedtek Ingriddel és a családjával is. Ingrid 2017 novemberében súlyos balesetet szenvedett, amikor biciklivel közlekedett, és egy autós elütötte úgy, hogy keresztülment rajta. Az orvosok nem sok reményt fűztek a felépüléséhez. Ám amikor a kórházból telefonált Marik András testvérnek, hogy szeretne megkeresztelkedni, akkor testvérünk már bizakodott a gyógyulásában. Hosszú gyógyulási folyamat következett ezután.

A keresztségi felkészítést Czinkota András, a Sarkadi Gyülekezet lelkésze kezdte el még 2018. utolsó hónapjaiban, aminek eredményeként Ingrid egyre gyakrabban vett részt szombaton a Sarkadi Gyülekezet istentiszteletein, illetve a környező gyülekezetekben: Gyulán, Kétegyházán és Medgyesegyházán is.

A keresztségi tanulásra így emlékszik vissza felkészítő lelkésze: „Ingrid keresztségi felkészítése sok áldást jelentett nekem is. Ritkán találkozom ennyire elkötelezett és lelkes »tanulóval«, aki hozzá hasonlóan ilyen lelkiismeretesen készül minden egyes órára – kijegyzetelve minden bibliai Igét, illetve a hitelvi füzetek fejezeteit. Külön áldás volt tapasztalni, ahogy Ingrid erősödött hitében, és abban, ahogy elkötelezetté vált a családjáért folytatandó misszió érdekében.”

A keresztség napján, szombat reggel azt mondta Ingrid: „már nagyon vártam ezt a napot!” – és Isten kegyelméből meg is érte!

Hálásak vagyunk mennyei Atyánknak azokért a testvérekért, akik időt és fáradságot nem kímélve látogatják az érdeklődőket, hogy hitre jutva csatlakozhassanak Isten egyházához.

Kívánjuk, hogy Ingrid is továbbadhassa az Úrral szerzett tapasztalatait családjának és környezetének, hogy szaporodhasson Isten népe üdvözülendőkkel!

 

Czinkota Andrásné (Sarkad)

iCOR képzés Nyíregyházán

2019. október 26-án iCor – azaz ifibarát gyülekezeti képzési és régiós ifjúsági nap került megszervezésre Nyíregyházán. Az Isten közelségébe hívó, dicsőítő éneklést a következő heti országos rendezvényre, az ÉS Napokra összeállt zenész és énekes csapat vezette, melynek tagjai Hajdúhadház-Debrecen-Nyírmeggyes gyülekezeteiből jöttek.

A képzésen, amelyet Palotás Kristóf ifivezető tartott, kiemelésre került, hogy az egyház jövőjét nagymértékben meghatározza az, hogy ma milyen mértékben képesek közösen növekedni, fejlődni egy gyülekezetben az ott élő, valamennyi generáció. A képzés komolyan felrázott bennünket abban a tekintetben, hogy nincs idő sokat tervezgetni, meg várakozni. Most van itt az idő, hogy a minőségi gyülekezeti élet feltételeit megteremtsük: egészséges vezetési és mentoráló környezetet biztosítsunk. Olyan gyülekezetet kell építünk, ahol az istentisztelet mai nyelven szólítja meg az embereket, ahol a szolgálatban mindenkinek megvan a helye, és a vezetők nem azért vannak, hogy 40 évig ugyanabban a pozícióban legyenek, hanem hogy a soron következőket kiképezzék a szolgálatra. A gyülekezet lelkésze és ifivezetője munkafüzeteket is kapott, hogy ez az értékes nap ne csak elméletben maradjon meg, hanem gyakorlati lépésekhez is vezessen.

A nap nem zárult le a képzéssel, hanem folytatódott az esti ifivel, ahol közös pizzázás, pingpongozás és Pozitivity játék volt a program.

Köszönjük a szervezőknek, résztvevőknek és a képzést megtartónak ezt a nagyon értékes napot! Reménységünk, hogy Magyarországon az adventisták közössége hatást fog gyakorolni a társadalom minden szintjére, és azáltal, hogy ifibarát gyülekezeteink lesznek, javul közösségünk tagmegtartó ereje is.

 

Cs.R.

Retró ÉS Napok – 2019 Debrecen

Október 31. és november 3. között került megrendezésre a Retro ÉS Napok Debrecenben. Na de miért retró? A válasz egyszerű! Debrecen az ÉS Napok „hazája”, hiszen innen indult el a rendezvény néhány egyetemista fiatal ötletének köszönhetően a 2000-es évek elején.

A plenáris előadások alkalmával egykori szervezők emlékeit, tapasztalatait vagy éppen vicces történeteit hallhattuk a kezdeti nehézségekről, az akkori ÉS Napokról. Az áhítatok fő témája a VisszatérÉS volt. A csütörtöki alkalmat Czeily Tibor nyitotta meg, pénteken Sitkei Zoltánt és Ősz-Farkas Ernőt hallhattuk, szombaton Palotás Kristóf és Csizmadia Róbert, vasárnap pedig Restás László beszélt a visszatérésről. Visszatérni Istenhez, ha elszakadtál tőle, és várni a nagy visszatérést, amikor színről színre láthatod Őt. Az előadásokat az énekes csapat szolgálata és a sok közös éneklés tette még áldásosabbá.

Jó volt látni a szombati nap alkalmával, hogy a debreceni gyülekezet megtelt fiatalokkal, akik szolgálataikkal dicsérték Istent. Ének, fuvolaszóló, költemény, próza, mind-mind közelebb vitték a hallgatóság szívét a Teremtőhöz.

A hétvégén a lelki feltöltődés mellett sor került a közös mozgásra, sportra is. Csapat (foci, röpi, floorball), illetve egyéni (bowling, billiárd) bajnokságok indultak, ahol a résztvevők és a szurkolók is sok izgalmas percet élhettek át. A bajnokságokon kívül örömsportra is volt lehetőség.

Esténként teaház fogadta a résztvevőket, ahol jó társaság, finom tea, egy kis ropogtatnivaló és sok társasjáték segített abban, hogy a sport után beszélgess egy jót a régi barátokkal, ismerősökkel, és újakat is szerezz.

Hiszem, hogy ez a hétvége feltöltődést, erőt és motivációt adott a résztvevőknek a mindennapokhoz. Köszönjük a szervező csapatnak, hogy közösségben lehettünk egymással és Istennel!

 

KTA

„…jobb egy nap a te tornácaidban, hogysem ezer másutt…”

Imaházszentelő ünnepély Szarvason

2019. október 17-én Szarvason, a Jókai utca 66/1 sz. alatt különleges esemény részesei lehettünk, amikor a szarvasi imaház felszentelésére gyűltünk össze.

Lélekemelő volt hallani a szarvasi adventisták történetét. Ahogy a  történések mozaikszerűen egymásba illeszkedtek, valamennyiünk számára kikristályosodott az isteni gondviselés. A magukban talán kevésbé jelentékenynek tűnő események mind-mind egymásba kapcsolódtak. Az idő távlatából szemlélve minden apró részletet egy gondos kéz szervezett, egy mindenre odafigyelő gondos tekintet irányított, egy tekintet, amely már a kezdetekkor előre látta  a véget.

Az első adventista testvér munkálkodása az I. világháború idejéből eredeztethető. A háború poklában Borbély János adventistaként Isten szeretetéről tett bizonyságot. A háborút túlélve Dispiter János, volt katonatársával adventista közösség szervezésébe fogtak. Gyülekezési helyük ugyanezen a Jókai utcán állt, mindössze néhány épülettel távolabb a jelenlegi, 66/1. házszámtól! Az Úr sok-sok embert állított munkába: adventista hívőket, más felekezetek képviselőit és  olyanokat is, akik még távol voltak a hittől. Sokszor ezek az emberek mit sem tudtak egymásról, de erőfeszítéseik egy irányba mutattak.

Az az időszak, melybe már jobban belelátunk, Szabó László lelkész álmával kezdődött, amit  folytattak  a térségben dolgozó lelkésztársai. A Békéscsabai Gyülekezettől az Orosházi Gyülekezet vette át a szarvasi misszió feladatát. Nemcsak a lelkészek – Kormos Erik, Szabó János, Kis István, Csalami László, Osvald László, Bicskei Róbert – dolgoztak fáradhatatlanul, de áldozatos munkájukat presbiterek – Csonka Zoltán, Pörneki Attila, Pörneki István, Rajki Antal, Rajki Attila,  Sárközi Géza – támogatták, sokszor erejükön felül.

A rengeteg erőfeszítés „Az Úr csodásan működik” ének megvalósulása volt, hisz az emberi próbálkozások az isteni ütemterv részeivé váltak.

Az imaház felépülése nem csak a szarvasiak öröme, de öröme a sok-sok testvérnek is, akik   nem adták fel a szarvasi misszió ügyét. A lehetetlen Isten segítségével lehetségessé vált.

Hegyes-Horváth Géza, a TET elnöke prédikációjában kiemelte, hogy az imaház megépülése Isten kegyelmét, gondviselését példázza, de a szarvasi testvérek számára most kezdődik az igazi feladat: a misszió hirdetése Szarvas egész lakosságának.

A város polgármestere, Babák Mihály kifejezte abbéli örömét, hogy van egy közösség Szarvason, mely a hit, remény, szeretet üzenetét hirdetve jótékony hatással lesz a város lakóira.

Nóbik Erzsébet, Szarvas nyugalmazott evangélikus lelkésze, aki korábban nem egyszer   saját lakásán adott gyülekezőhelyet az adventista testvérek számára, ugyancsak a misszió szükségességét hangsúlyozta  Szarvas térségében.

A feladat egy lelkes kis csapatra vár, amely a sok-sok tapasztalattal rendelkező Rajki Antal orosházi testvér áldozatos támogatásával, Dombi Sándor szarvasi testvér lelkiismeretes irányítása alatt, készen áll az elhívásra.

Egy imaház avatása nem mindennapi történés. A felemelő alkalom részeseként  valamennyien áhítattal csatlakoztunk a felszentelő litánia fenséges szavainak tolmácsolásához.  Megható volt az imaházat együttesen Isten kegyelmébe ajánlani, együttesen elköteleződni a szolgálatra. Látván a szarvasi testvérek első szeretettől áthatott lelkesedését, lélekben valamennyien felemelkedtünk. Az ünnepélyességet fokozták a Békés megyei Advent Kórus által előadott énekek, a testvérek által elmondott szavalatok, melyek mind-mind a hálaadás kifejeződései voltak.

Hegyes-Horváth Géza délutáni prédikációjában is megerősítette: az imaház tagjai számára az igazi munka most kezdődik. De a kis csapatnak nincs mitől félnie, az Úr nem hagyja őket magukra: „Istened, az Úr vonul előtted, mint emésztő tűz” –  hangzott zárásként bátorításul Isten  Igéje.

 

S.A.

 

„Légy bátor, mint Dániel!” – Szünidei Bibliatábor Nyíregyházán

A tábor egész időtartama alatt ez a példamondat lebegett a szemeink előtt: „Légy bátor, mint Dániel!” Azt gondolom, jobb mottót, témát nem is választhattunk volna, hisz a mai gyerekeknek nagyon bátraknak kell lenniük bizonyos élethelyzetekben. Ki kell állniuk magukért, megvédeni a saját véleményüket, vállalni önmagukat. Ehhez a tábor hetében sok segítséget és gyakorlati tanítást kaptak Dániel történeteinek tanulmányozása által.

A résztvevő gyerekeket három korcsoportba tudtuk osztani. Minden csoportban két tanító foglalkozott a gyerekekkel. A reggeli gyülekező után zászlófelvonás, közös éneklés és imádkozás következett, majd a gyerekek az aznap feldolgozásra kerülő történetet láthatták a táborvezetők előadásában. Ez egy élő szereplőkkel bemutatott előadás volt, ami mindig különleges élmény volt számukra, hiszen a szereplők (táborvezetők) korhű jelmezbe bújtak, és díszletet, eszközöket is használtak a még hitelesebb megjelenítéshez.

Ezt követően a csoportok játékos formában feldolgozták a látott történetet és megbeszélték annak erkölcsi mondanivalóját. Ez adta meg a táborunk különleges értékét, mert szerves része volt a gyerekekkel való lelki közösség, lelki kapcsolat kialakítása és a szemléletük formálása.

Szabad játékra a gyülekezetünk udvarán volt lehetőség, ahol nagyon sokféle játék állt a gyerekek rendelkezésére, míg előkészültünk az ebédeltetéshez.

Ebéd után a gyerekcsapat két részre oszlott, az egyik fele csapatversenyeken, a másik kézműves foglalkozáson vett részt, majd cseréltek.

A tartalmas délelőtti „tanulás” után örömmel mérték össze ügyességüket a sorversenyekben, amelyek sok nevetésre, jókedvre, adtak okot. A gyerekek elmondása alapján a kötélhúzás a táborvezetőkkel, a dinnyeevő verseny és a vízibombacsata volt a legemlékezetesebb.

Ezen a héten valóban felhőtlen gyermekzsivaj töltötte meg a gyülekezet udvarát, amit mi csodaként könyveltünk el, hiszen az időjárás-előrejelzés szerint ezen a héten végig szakadó esőnek kellett volna lennie, ám mi gyönyörű napsütéses, igazi nyári időt kaptunk a mi Urunktól.

A kézműves foglalkozások is a heti téma köré épültek. A gyerekek egyik kedvenc története a „Dániel az oroszlánok vermében” volt. Ehhez csodás, puha oroszlánfejpárnákat csomóztunk.

A háladobozba, mely az első napon készült, a gyerekek egész héten gyűjthették a gondolataikat, érzéseiket, amiért hálásak Istennek, hogy a szombati záró istentiszteleten elővegyék és hangosan elmondjanak belőle egyet-kettőt.

„Hálás vagyok a finom ebédért.” (Dávid, 5 éves)

„Hálás vagyok, mert sokat tanultam Dániel történeteiből, és jó volt beszélgetni a felnőttekkel. (Lili, 13 éves)

„Én azért vagyok hálás Istennek, mert új barátokat ismerhettem meg.” (Ricsi, 11 éves)

„Én azért vagyok hálás, mert itt lehettem, és azt szeretném, ha jövőre is lenne ilyen tábor…, és hogy ne legyen vége…”  (Hanna, 10 éves)

Ilyen és ehhez hasonló, őszinte gyermeki hozzászólások után, mi magunk is azon leszünk, hogy a gyerekek kapcsolata ne érjen véget a tábor befejeztével. Célul tűztük ki, hogy negyedévente családi napot szervezzünk a táborban résztvevő gyerekeknek és szüleiknek. A köztük kialakult szoros köteléket, összetartást ápolni kell, mint ahogyan tette ezt Dániel is a barátaival!

Páll Gabriella

Madzagfalvi napok – Békés

Egy év kihagyás után ismét részt vettek a békési adventista gyülekezetek a Madzagfalvi napok elnevezésű városi rendezvényen, melyet idén is szeptember első hétvégéjén rendeztek meg a városban. A péntek délutántól vasárnap estig tartó rendezvénysorozaton a helyi szervezetek is megjelenhettek. A mi sátrunk a kézművesek közt kapott helyet. A két és fél napos programban a szombat délelőtt kivételével könyvárusítással és Lelki Betérővel vettünk részt. Majdnem mindannyian „Adventisták Békésért” feliratú pólót viseltünk.

Ezen a szombaton Sitkei Zoltán, az ADRA magyarországi vezetője volt gyülekezetünk vendége, így délután az Élet lehelete programmal ő is részt vett a rendezvényen. Sok érdeklődő hallgatta meg, hogy mit kell tenni, ha eszméletlennek látszó embert találunk, s ha meggyőződtünk róla, hogy valóban leállt a légzése és a vérkeringése. Az ambu babán jó néhányan ki is próbálták a bemutatott újraélesztési módszert.

A könyvek iránt eleinte nem mutatkozott nagy érdeklődés, mert a rendezvény látogatói elsősorban a különböző szórakozási lehetőségek miatt jöttek el, de később elkelt néhány kiadványunk.

A Lelki Betérőben résztvevők számára egy héttel korábban Csizmadia Róbert tartott egy tapasztalatokkal tarkított, tartalmas előkészítést. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen módon ajánlottuk fel szolgálatukat a város lakóinak, ezért kíváncsian vártuk, hogy mi fog történni. Napközben a közelben elhaladókat kívánságvirág segítségével próbáltuk megszólítani, mely a gyermekek közt mindhárom napon nagyon népszerű volt. Többen is, csak azért jöttek be, mert látták, hogy itt virágot lehet készíteni. Első este senki sem jött be a sátorba beszélgetni, de a közelben elmenők gyakran hangosan olvasták egymásnak a nagybetűs feliratot: Lelki Betérő. A ledszalagból készített világító Biblia mindenki számára egyértelműen utalt rá, hogy mit is jelenthet ez a név. Bár lehet, hogy mégsem mindenki számára, mert ezen az estén valaki távolabbról, de számunkra is jól hallhatóan magyarázta egy fiatalokból álló csoportban: „Biztosan keresztények”.

A második este már sok látogatója volt a betérőnek, az eleredt eső jóvoltából. Csoportosan jöttek be jókedvű fiatalok, akik a koncert után mentek hazafelé, és éppen a közelben voltak, amikor jobban kezdett esni. Nem akartak igazán bejönni, csak a sátor szélén álltak meg, de beljebb hívtuk őket, hogy ne ázzanak meg, ülőhellyel és teával kínálatunk őket, és beszélgetni kezdtünk velük. Ketten később vissza is jöttek. Mások elveszett társaikat keresték, de a mobil az esőben megázott volna, és ugyanígy beljebb hívtuk őket. Mindkét esetben feltettek olyan kérdéseket is, ami Istenre, vagy az itt végzett tevékenységünkre vonatkozott. Egy ismerős fiatal párral alakult ki még egy jó beszélgetés.

Vasárnap este már olyan látogatóink voltak, akik azért jöttek be, mert a felirat és a világító Biblia alapján sejtették, hogy mire számíthatnak. Olyan kérdéseik és küzdelmeik voltak, melyekben lelki támogatásra, segítségre vágytak.

Összegezve: mindennap egy kicsit többet tudtunk adni abból, ami szerintünk igazán fontos. De az egyik visszatérő vendégünk telefonbeszélgetéséből elcsípett szavak alapján annyi biztos, hogy e két és fél nap után több ember tudja a városban, hogy kik vagyunk. Így mondta a társának: „Itt vagyunk, az adventista hit-sátorban.” Bízunk benne, hogy mindenki, akivel kapcsolatba kerültünk, akár a könyvek, akár a betérő kapcsán, kellemes emlékekkel ment el tőlünk. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy ha lesz lehetőségünk, jövőre folytatjuk!

 

SCS

„A ti imaházatok a legjobb hely!” – Gyermektábor Békésen

Július végén ismét sok gyermek gyűlt össze a békési Kert utcai imaházban. A húsz, főleg óvodás és kisiskolás résztvevő közt voltak gyülekezeti tagjaink, a Szent Lázár Alapítvány dolgozóinak gyermekei, illetve unokái, az ő barátaik, osztálytársaik, és a tavaly szeptember óta minden hónapban megszervezett Bibliai Játszóház látogatói közül is.

Hétfőtől péntekig mindennap meghallgattunk, eljátszottunk, vagy megbeszéltünk egy-egy izgalmas fejezetet Eszter történetéből, tanultunk egy, a történethez kapcsolódó éneket és bibliaszöveget, kézműveskedtünk és játszottunk. A tízórait és az uzsonnát rendszerint örökifjú testvéreink készítették a gyermekeknek, szerdán pedig pizzát sütöttünk egyikük udvari kemencéjében. Pénteken egész napos játszótéri játék volt a program a békéscsabai Csaba parkban. Szombaton a tábor résztvevői felolvasták a napi történetek összefoglalóit, elénekelték a héten tanult énekeket, és elmondták a bibliaszövegeket a meghívott hozzátartozóknak, akiket kis uzsonnával is megvendégeltünk.

A vendég gyermekek nagyszülei közül volt olyan, aki hihetetlen, kedvező változásról számolt be unokája viselkedésében. Egy másik vendég kisgyermek pedig azt mondta, hogy: „A ti imaházatok a legjobb hely!”

A szervezők számára rendkívül fárasztó volt a hét. Voltak köztük olyanok, akik a folyamatban lévő költözés teendőit halasztották azért, hogy részt vehessenek a gyermekekért végzett szolgálatban. Látva a gyerekek és hozzátartozók örömét, hallgatva köszönetüket, mindannyian úgy gondoltuk, hogy megérte a belefektetett időt és fáradságot. A résztvevők közül egy gyermek jelezte, hogy részt szeretne venni a szeptembertől folytatódó játszóházban, ketten pedig a kis tinik számára tartott esteken.

Köszönet a szervezőknek, és hála Istennek, aki végig támogatott minket!

 scs

Csodák hete a Tiborszállási Péchy László Adventista Általános Iskolában

Újabb Csendes hét zárult le az ősz beköszöntével. A mostanra hagyománnyá vált programhetet idén ötödik alkalommal rendeztük meg iskolánkban.  Eleinte csak lelki feltöltődés céljával indultunk el, azonban mostanra egy aktív, élményekben dúsgazdagon megszervezett hetet tudhatunk magunk mögött.

Ahogy körültekintettem a világban és azon töprengtem, hogy valami igazán aktuális témával ruházzam fel a mostani Csendes hetet, rájöttem, hogy annyi mindennel foglalkozunk, de amellett sokszor elsiklunk, hogy Isten nem csak a bibliai időkben tett csodákat. Ő képes arra, hogy ma, a mostani világban is csodákat hozzon létre életünkben és környezetünkben. Így az idei tanév őszi időszakában az iskolakezdést és a sokszor nehézkes elindulást gondoltam, kicsit izgalmasabbá tehetnénk, és tanulhatnánk a csodákról, azokról, amiket Jézus tett és azokról, amiket mi élhetünk át.

A hét minden napján megismerkedtünk, vagy felelevenítettünk egy bibliai csodát vagy példázatot, amelynek célja az volt, hogy a gyerekek még jobban megismerjék Isten irántunk tanúsított szeretetét. Ezeket a történeteket  egy-egy délutáni foglalkozás követte és mélyítette el a gyerekekben. Megismerkedtünk a jó Pásztorral, és elkészítettük saját, megtalált báránykánkat, de beteget is láttunk meggyógyulni, és magot is vetettünk, hogy a példázat szerint, Isten bennünk is növekedést indítson el.

A hetet most különleges módon sikerült lezárni, ugyanis két vendégcsapat is érkezett iskolánkba. Délelőtt a Ker-Songs énekegyüttes koncertezett és dr. Kormos Erik gondolataival megfűszerezve még inkább elmélyíthettük a héten tanultakat. A együttes közös éneklésre is hívta a gyerekeket, amely nagy élményt jelentett sok apróságnak. A délutáni alkalom sem maradt izgalommentesen, ugyanis az ADRA Alapítvány munkatársai is meglátogattak bennünket, akik hasonló módon, zenével és játékokkal, kreatív foglalkozással készültek iskolánk tanulói számára.

A későbbi véleménykutatás alkalmával a megkérdezett gyerekek nagy többsége nyilatkozta, hogy számára különleges élmény volt ez a szombat, és várják vissza vendégeinket.

Ezúton is szeretném megköszönni a meghívott vendégeknek, hogy megtiszteltek jelenlétükkel, és reméljük, hogy mihamarabb találkozhatunk. Továbbra is nagy szeretettel várjuk mindazokat, akik szeretnék megismerni iskolánkat, pedagógusainkat és gyermekeinket, akik rendelkeznek azzal a csodával, hogy képesek bármennyi szeretetet adni, ha hagyjuk!

 

Csomó Hajnalka
iskolalelkész