Gyülekezetünk fennállásának 90. évéről megemlékező jubileumi istentiszteletre gyűltünk össze Székesfehérváron szeptember 23-án. Lelkészünk, Hites Gábor, felolvasta a polgármester, valamint a helyi evangélikus, baptista és református gyülekezetek lelkészeitől érkezett írásos üdvözletet, majd a gyülekezet korábbi lelkészei köszöntötték az egybegyűlteket.
Egerváriné Kökényes Zsuzsa a Zsidókhoz írt levél 10. fejezetéből olvasott: „Ne dobjátok el bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van. Az igaz pedig hitből él.” Illyés Gyula szép verséből is idézett: „Szívedről s nem a hangodról ismer meg” az Úr. Mayor Zoltán testvér, aki 1971-ben prédikált itt először, hálásan említette, mennyi sok drága lelket merített be. Szívből kívánta, „senki ne gondoljon az ő szívében gonoszt a felebarátja ellen. Csak a hűséget és a békességet szeressétek” (Zak 8:17, 19). Horváth Sándorné, Pötyike, aki a B gyülekezetben szolgált hosszú éveken át, ezt kívánta: „Őrizd meg a rád bízott drága kincset a bennünk lakozó Szentlélek által” (2Tim 1:14) és oszd meg másokkal, add tovább! A néhány éve elhunyt Pásztor Ottó, akit „látogató lelkészként” emlegetettek, özvegyének kedves üzenetét adta át lánya, Koháriné Betti: „Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban” (Zsolt 122:7).
Csitáry-Hock Tamás emlékezett meg a 90 év történetéről, az 1933-as indulásról. Szólt arról is, hogy a Keresztény Advent Közösség fehérvári gyülekezete 2015-ben csatlakozott a Hetednapi Adventista Egyházhoz, majd a két gyülekezet tavalyi egyesüléséről. Verseket, lelkes kórusszolgálatokat, fúvósokat hallgathattunk, majd Ócsai Tamás édesanyja köszöntötte a gyülekezetet, aki férjével 1968-ban érkezett Székesfehérvárra. „Só és fáklya legyen a gyülekezet!” – adta át tanácsát Ócsai testvérnő.
Ócsai Tamás igehirdetésében 1Móz 26:18-at idézte: „Izsák kiásta azokat a kutakat, amelyeket a filiszteusok betemettek.” A korábbi szolgálattevők, hitbeli elődeink tapasztalatainak megbecsülésére bátorította a gyülekezetet, majd idézte a folytatást: „Izsák szolgái azután új kutakat is ástak.” A régiek megtartása mellett szükségesek az új, élő tapasztalatok Istennel. Fontos, hogy lelki otthon legyen a gyülekezet mindenki számára, a fiataloknak és a legkisebbeknek is. Végül Kalocsai Tamás Mózes felemelt karjáról szólt. Isten népe tábor, de egyben család is, aki odafigyel a betegekre, gyengékre, gyermekekre. Isten családja az élő Isten gyülekezete. A délutáni alkalmat múltidézéssel, hálás, örömteli beszélgetéssel töltöttük. Mindeddig megsegített minket az Úr. SOLI DEO GLORIA!
Sasvári Hajnalka
