Országos Szünidei Bibliatábor Balatonlelle – 2017
„Dóri néni, jövőre legyen kéthetes a tábor, az egy hét az olyan rövid!” „Dóri néni, ez a legklasszabb tábor, amiben részt vettem!” Az ilyen és ehhez hasonló mondatok azok, amelyek könnyeket csalnak nekünk, tanítóknak a szemünkbe, és megerősítenek bennünket: érdemes volt ennyi energiát, át nem aludt órát, fáradságot belefektetni a táborba.
Az idén július 3–9. terjedő időszakban a balatonlellei üdülőt kineveztük Susán várának, ahol a mintegy 115 királylányt és királyfit Eszter királyné és a nagy hatalmú Ahasvérus király várta (Gyulai Ági és Béla), aki egy hasonlat segítségével (a hasában vírus van – tehát Ahasvérus) megtanította a gyerekeknek a saját nevét. Természetesen nem hiányozhatott Hámán sem (Mihalec Gábor), akinek a naponkénti ármánykodását a gyerekek is figyelemmel kísérhették. A jó hangulatú Eszter királyné történetét bemutató jelentek után, a délelőtt folyamán a gyerekek 4 csoportba osztottan dolgozták fel a történet tanulságait.
Természetesen nem maradhattak el a gyerekek által kedvelt programok sem: kirándulás Rádpusztára, ahol, mint a korabeli lovagok lovagolhattak, lőhettek íjjal és nem csak a fiúk! Kitartáspróba és erőnlét címén elgyalogoltunk a Márton fagyizóba fagyizni, péntek este pedig hajóról csodáltuk meg a naplementét. A tábor fénypontja a szombati purim ünnep volt. A gyerekek egész héten, a délutáni kreatív foglalkozásokon már előre készültek erre: koronát készítettek, jelmezt szabtak, varrtak maguknak. Szombaton izgatott királylányok és királyfiak töltötték meg az imatermet, és a szokásoknak megfelelően Hámán nevét hallva hangos „Fújj!”, Eszter nevét hallva pedig „Éljen!” kiáltással fejezték ki lelkesedésüket. Jókedvüket vidám, hangos éneklésük is jelezte, Eszter királyné hölgyei pedig (a tanítók) cukorkadobálással fokozták a jó kedvet. (Kedves Szülők! Azért még tudtak ebédelni a gyerekek…) Kiderült az is, hogy miért kellett mindenkinek koronát készítenie: mert mi mindannyian Isten, a király gyermekei vagyunk, tehát királylányok és királyfiak vagyunk. Úgy gondolom, hogy ezt az ünnepélyes istentiszteletet az ebédre szépen feldíszített asztalok, az apró finomságok méltó módon zárták le.
A programok sora ezzel még koránt sem zárult le, hiszen minden délutánra szerveztünk valamilyen vetélkedőt, élőtársast, vízi akadályversenyeket, este pedig Sam és Dave király történeteit (akikről csak az utolsó napon derült ki, hogy Dávid és Salamon) hallgatták nyitott szemmel a gyerekek.
Ezúton is szeretném megköszönni tanító társaimnak (Bozó Erika, Gyulai Béla, Gyulai Ági, dr. Mihalec Gábor, Ráczné Kárpáti Márta, Rajki Ildikó, Vidó Csilla, Jánosiné Vidó Nikoletta), hogy nap, mint nap fáradtságot félretéve, felkészülten, szeretettel foglalkoztak a gyerekekkel!
„És jövőre mi lesz?” – kérdezik sokszor a gyerekek. Jelentem, jövőre Jack S(z)penót kapitány fog várni benneteket kalóztársaival együtt, akik lelkesen kutatnak a „Nagy kincs” után. Szeretettel várunk minden 6–14 éves gyermeket!
A krónikás: Dóri néni
