„Mert én tudom az én gondolatimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek” (Jer 29:11–12, HunKar).
Ezzel az igével nyitotta meg Szilvia és Zoltán második gyermekének bemutatását dr. Szabó János lelkész. Isten ígérete szerint biztonságban élhetünk a jelenben, mert a jövő reményteljes.
Debóra, héber eredetű bibliai név, jelentése méh, méhecske mely az állandó munkálkodás, szorgalom és a bőség szimbóluma. Azonban milyen bőséget kívánhatnánk ennek a gyermeknek? – tette fel János a kérdést mindannyiunk felé. Isten Igéjében találjuk meg a választ: „És azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban-jobban bővölködjék ismeretben és minden értelmességben…” (Fil 1:8–9, HunKar).
Majd így folytatta a szülők felé fordulva: „Azzal hogy ma elhoztátok Debórát az Úr elé, egy szent kötelességet vállaltok magatokra. Ezzel a jelképes cselekedettel kifejezitek meggyőződéseteket, hogy ez a gyermek nem a tiétek, hanem ajándékul kaptátok Istentől.
A gyülekezet, amely együtt örül ma veletek, csatlakozik hozzátok Debóra bemutatásában, és mint közösség ígéretet teszünk arra nézve, hogy mi is megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy Debóra megismerje a szerető Istent. Szeretnénk úgy élni és úgy szólni, hogy építsük, gazdagítsuk mindkét kislányotok életét.”
Az áldáskérő ima előtt lelkészünk az alábbi kérdést intézte a szülők felé: „ Törekedtek-e arra, hogy mindent megtegyetek azért, hogy az Úr félelmében és az Ő parancsolatai szerint nőjön fel a kis Debora? Szövetségre léptek-e így ma a Mindenható Istennel?” Szilvi és Zoli igenlő válasza után együtt imádkoztunk János vezetésével, és az Ároni áldás eléneklésével zárult az istentisztelet ezen szakasza.
Kívánjuk, hogy az ima előtt elhangzó köszöntő és egyben útravalóul szánt ige szavai – „Bízzatok az Úrban mindenkor, mert az Úr a mi kősziklánk mindörökre…” (Ézs 26:4, HunUj) – valósuljanak meg nap mint nap az Orbán család életében!
Varju Zsuzsa
