Adventista identitásunk alappillérei közül a szombat és a szombatünneplés kérdését vizsgálva került megrendezésre a Dunamelléki Egyházterület által szervezett és az Adventista Teológiai Főiskola által támogatott második tudományos Bibliakonferencia 2019. március 1–3. között.
Számok
Jóllehet azt gondoljuk, hogy mi adventisták már mindent tudunk a szombatról, a három helyszínen, (József utcai baptista imaház, Práter utcai és a Terézvárosi adventista kápolna) a 234 regisztrált résztvevő és legalább ugyanennyi megjelent érdeklődő – nem beszélve azokról, akik az internetes közvetítés segítségével követték élőben a konferenciát, valamint az, hogy a világháló különböző oldalaira feltöltött videókat is több ezren tekintették meg – azt mutatja, hogy nagyon is időszerű és szükséges volt a témaválasztás.
Szombattal kapcsolatos kérdések és válaszok
A konferencián plenáris és szekció-előadásokkal törekedtünk minél több oldalról megismertetni a szombat ajándékát, így:
- dr. Tonhaizer Tibor: „Nyugalomnapok a korai egyház életében és teológiájában”, prof. dr. Szigeti Jenő: „Elvesztett kincsünk a szombat” (Szombat-vasárnap-viták története) és dr. Szabó János: „Szombatünneplés az Újvilágban” előadásai a szombatünneplés egyháztörténeti ívét rajzolták meg.
- Zarkáné Teremy Krisztina G. White szombat kapcsán írt bizonyságtételeit mutatta be.
- A szombat Újszövetségben való megjelenésével és értelmezésével drs. Fenyvesi Péter: „Szombat János evangéliumában”, dr. Kormos Erik: „A szombat már igen, vagy még nem” (Zsid 4:1–11) és dr. Gallusz László: „Szombat a Jelenések könyvében” előadásai foglalkoztak.
- A szombat dogmatikai és etikai vonatkozásairól szólt prof. dr. Szilvási József: „Jézus és a szombat”, „Isten pecsétje és a szombat”, dr. Tokics Imre: „A szombat és erkölcs”, valamint Hites Gábor: „Szombat és megszentelődés” előadása.
- Szilvási Tibor: „Szombatünneplés a Közel-Keleten” és Kovács-Bíró János: „A 21. századi (magyar/nyugati/európai) társadalom szombat-elvonási tüneteinek orvoslása az evangéliummal” előadásai a missziológiai kihívásokat vázolták fel.
- Ám a legnagyobb érdeklődés a szombat gyakorlatban való megélésére irányuló, Árvai Pálma: „Szombat: az öröm napja – Gyermekeinknek is?”, Cserbik János: „A Tízparancsolat OFFLINE (kikapcsolva) parancsolata – Milyen egy digitális szombat?”, Csizmadia Róbert: „Szombat és szeretet. A szombat teológiájának XXI. századi relevanciája a családi életre” és d Horváth Péter: „A szombat mentálhigiénés vonatkozásai” témákat övezte.
Ahogy egy főrabbi látja
Emellett idén szerettük volna nem adventista szemszögből is megnézni a szombatünneplés kérdését, így meghívott vendégünk dr. Róna Tamás főrabbi tórai, talmudi és személyes történetekkel fűszerezve mutatta be a szombat szerepét a zsidóságban, kihangsúlyozva azt az egész konferencián többször idézett gondolatot, hogy nem a zsidóság tartotta meg a szombatot, hanem a szombat a zsidóságot. Nem mi tartjuk meg a szombatot, hanem a szombat minket.
Reflexiók
Vasárnap, a konferencia végén ismét arra jutottunk, hogy a szombat ajándéka olyan különleges és végtelen, hogy bőven van még tanulnivalónk annak érdekében, hogy ne magát a napot, ne a keretet, hanem ezen a napon a Teremtőt ünnepeljük. Ezt az előadók és a résztvevők a következőképp fogalmazták meg:
Előadói részről:
„A szombat sokaknak inkább a tilalmak mezsgyéjét jelenti, azt, hogy mit nem szabad, és mit nem teszünk. Ez a szombat leszűkítése az egyén, a család és a közösség számára is. Pedig a szombat az öröm és a felszabadulás ünnepe.” (Dr. Tokics Imre)
„A szombat nem a ki-, hanem a bekapcsolódás napja. Ezen a napon nem azt csinálunk, amit akarunk, hanem bekapcsolódunk a menny légkörébe.” (Prof. Dr. Szigeti Jenő)
„A legnagyobb kihívás a szombat apokaliptikus, végidőre vonatkozó és az evangéliumi, gyógyító aspektusát egyensúlyba hozni. A szombat ne legyen a riogatás eszköze (vasárnaptörvény), hanem az öröm napja, ugyanakkor az ünneplés prófétai látás nélkül kevés.” (Dr. Gallusz László)
„Kétségtelen, hogy van egy terhes örökségünk, ahogy a szombatot törvényeskedő módon éljük meg szabályzásokat és tilalmakat felállítva. Viszont látom azt a veszélyt, hogy ez átbillen és a szombat elveszti a szent jellegét. Ezzel nem azt mondom, hogy vissza kell térni a korábbi formai tiltásokhoz, hanem hogy a szombatról szóló igéket kutatva a családokban és a gyülekezetben is kreatív módón végig kell gondolni az ebben rejlő lehetőségeket, így megszerettetni, megízleltetni a szombat szépségét.” (Prof. Dr. Szilvási József)
Résztvevők:
Gondolatok, melyek az értékelő kérdőívben többször megjelentek:
„Köszönöm Ócsai Tamás igehirdetését Mária és Márta történetéről.”
„Különleges élmény volt a közös szombatkezdés, a kórusok szolgálata és a közös énektanulás.”
„Hálás vagyok, hogy itt lehettem. A szombatünneplés újabb dimenziói nyíltak meg számomra. Átértékelődtek a súlypontok.”
„Megláttam a nagy különbséget a szombat megtartása és a megünneplése között.”
„Minden előadásból kaptam gondolkodni valót. Érdekes volt dr. Róna Tamás előadása. Jó volt nem csak adventista előadót hallani a témáról.”
„Ez a konferencia segített újrafogalmazni adventista identitásomat.”
„Nekem a legtöbbet a közös szombatkezdés adta és az a lelki feltöltődés, amely megerősít abban, hogy az adventisták között megtaláltam a helyemet.”
Még több reflexió elérhető a Dunamelléki Egyházterület Facebook oldalán, a YouTube csatornán, illetve az előadások videó- és a szekciók hanganyaga (folyamatosan töltjük) megtalálható a dunabibliakonferencia.hu weboldalon.
Megvan a nyugalomnapod?
Végezetül, álljon itt néhány sor dr. Ősz-Farkas Ernő, a II. Duna Bibliakonferenciát lezáró, a Zsidókhoz írt levél 4. fejezetéből vett igei gondolataiból: „Kedves Testvérem! Neked megvan a szombatod, vagy nincs meg? Mert formailag mondhatjuk, hogy nekünk, Hetednapi Adventistáknak formailag megvan. De ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy ez nem teljesen nyugalom.
Ahogy a földi Kánaán jelképe volt a mennyei Kánaánnak, úgy a szombat is jelképe valami másnak, amiről Pál is ír. Ez a Krisztusban, a megváltásban való nyugalom. Ezért ahogy a szombat nyugalmában megízleljük a nyugalmat, úgy kell nekünk abbahagyni az önmegváltás cselekedeteinek erőfeszítését, és rábízni magunkat és az üdvösségünket Jézus Krisztusra. Vajon megvan-e ez a nyugalma Isten népének? Az üdvösség nyugalma, a Krisztusban való nyugalom, az Istennel való barátság nyugalma, az üdvbizonyosság nyugalma?
Minden szombat erre kell, hogy emlékeztessen bennünket. Mert ez az a nyugalom, ami már itt boldogságot ad, és ami igazán odavisz minket a mennybe, Isten közelségébe. Hiszen oda készülünk. Mi nemcsak hetedik napot ünneplők, nemcsak hetednapiak, hanem adventisták, adventvárók vagyunk, és ez a másik pillére a mi identitásunknak. Ezzel a gondolattal kívánok igazi nyugalmat, ami kihat, nemcsak az ez utáni szombatjainkra, hanem a hétköznapjainkra, az emberi kapcsolatainkra, a közösség egész életére. Ámen.”
TSZ
