Bejegyzés

A Magyar Unió nyilatkozata a Keresztény-Zsidó Imaórán való részvételéről

Január 24-én a magyar keresztény egyházak és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége részvételével megtartották a tizedik Keresztény-Zsidó Imaórát, mely hitet tesz a magyarországi keresztény és zsidó közösségek szolidaritása és egymás iránti elkötelezettsége mellett.

Néhány nappal a Holokauszt Nemzetközi emléknapja előtt (január 27.) a meghatározó keresztény közösségek, úgy mint a Római Katolikus Egyház, a Református Egyház, az Evangélikus Egyház, a Baptista Egyház, a Metodista Egyház, a Pünkösdi Egyház és a Hetednapi Adventista Egyház vettek részt a Keresztény-Zsidó imaórán, melyet a Keresztény-Zsidó Társaság kezdeményezett, és egy Budapest belvárosi Római Katolikus templomban rendeztek meg, melynek papja a Második Világháború során több ezer zsidó honfitársunkat mentette meg. Az imaóra egy fontos évenkénti esemény, amely emlékezteti a keresztényeket arra, hogy a Holokauszt borzalmai nem ismétlődhetnek meg, és biztosítja zsidó honfitársainkat – akik elvesztették szüleiket és szeretteiket a háború alatt -, a keresztény testvéreik szeretetéről és a békéről.

Az imaóra során bibliai felolvasások és imák hangzanak el, továbbá egy-egy prédikációt mond el egy lelkész és egy rabbi. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta, hogy Isten Igéje összeköti a különböző keresztény felekezeteket, és összeköti a kereszténységet is a zsidósággal. A héber Szentírást mindenki tiszteli, mint a kinyilatkoztatás hordozóját, és mint ami segít megérteni az Újszövetséget is. Mindenkit emlékeztetett arra, hogy Isten Szava cselekvésre hívó szó, ahogyan erről a Tízparancsolat és Jézus tanításai is tanúskodnak. “A tízparancsolat követése és Isten Igéjének tisztelete különleges szolidaritást kell, hogy teremtsen zsidók és keresztények között. A kölcsönös tisztelet és szeretet alapján együttesen kell képviselnünk alapvető értékeinket egy olyan világban, amely kevés megértést tanúsít ez iránt az üzenet iránt.” Ez késztesse keresztényeket és zsidókat a közös cselekvésre az antiszemitizmus és a növekvő keresztényüldözéssel szemben – zárta felhívását.

Frölich Róbert főrabbi azzal kezdte beszédét, hogy hamarosan elérkezik a fák újéve a zsidó naptárban. Fák nélkül nincsenek gyümölcsök, és nincsen oxigén, tehát nincsen élet sem. Az embereknek is van hajtása és gyümölcse, és gyökereik mélyen a talajban vannak: a kultúrában, a vallásban és a hitben, melyek felelősek azért, hogy az életet átörökítsék a következő generációnak. Mózes 5. könyvében található a gyümölcsfák kivágásának tilalma, ehhez hasonlóan az emberi kultúrát és hitet sem szabad elpusztítani, mert ezek tartják életben az emberiséget. Ahogyan a fák különbözőek, ugyanúgy az emberek is különböznek egymástól, de mindenkit Isten a saját képmására teremetett, ezért „ugyanazok vagyunk, az Isten képmását hordozzuk, és ennek a képmásnak kijár a tisztelet és a szeretet, jöjjünk akárhonnan, legyünk akármilyenek”.

Mégha a Hetednapi Adventista Egyház nem is tartozik a legnagyobb egyházak közé Magyarországon, és a Magyar Unió nem tagja az Ökumenikus Tanácsnak sem, mégis minden Keresztény-Zsidó Imaórára meghívást kap, melyet nagyra értékel. Ez a meghívás összhangban van az egyház múltjával, és elismerése annak a pozitív szerepnek, melyet a Második Világháború alatt betöltött, amikor zsidókat mentett. A Magyar Unió büszke a háborús egyházelnöke és felesége hősies vezetői példamutatására, Michnay Lászlóra és Jolánra, akik megszervezték több mint 60 honfitársunk megmentését, többségüket az egyház budapesti központi imaházában rejtegetve (https://www.youtube.com/watch?v=-4m3LvGkM88).

Michnay nemcsak cselekedett, hanem nyilvános előadásokon felemelte szavát az antiszemitizmus ellen 1943-ban: “Arra szólítalak fel benneteket, keresztény testvéreim, hogy a most divatos zsidóüldözésben részt ne vegyetek! Krisztus Urunkat akkor szolgáljátok hűen és igazán, ha a zsidókat, mint felebarátaitokat nem gyűlölitek, nem üldözitek, sőt a mi Urunk Jézus Krisztus akarata szerint megvédésükre, megmentésükre siettek. Oltalmazzátok meg testvéri szeretettel életüket, tulajdonukat, mert bizony mondom néktek, hogy a zsidók a mi édes testvéreink, és semmivel sem rosszabbak, mint más ember. Őrájuk is vonatkozik a Megváltó ama tanítása, hogy szeresd felebarátodat, mint magadat.”

Michnay László volt az első magyar, aki megkapta a “Világ Igaza” kitüntetést, amit később feleségének, Jolánnak is megítéltek gondoskodó szolgálatáért. Ki kell emelni az adventista zsidómentők sorából Kubinyi Zoltán lelkészt, aki különleges módon egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnoka lett, és beosztottjait megmentette és biztonságban hazavezetette (http://valasz.hu/vilag/tortenet-egy-holokauszt-tulelorol-es-egy-magyar-tisztrol-73734).

Éppen ezért a Magyar Unió mélységesen fájlalja és elítéli, hogy egy, az egyházzal ellenséges, megbízhatatlan hírforrásból származó szándékos vagy hanyag fordításból eredő híradás teljességgel hamis fényben mutatja be az eseményt. A Hetednapi Adventista Egyház részvételének fontosságát nagyon találóan leírják Balázs László unióbizottsági tag gondolatai, aki ortodox zsidó családból származik és szülei is Holokauszt túlélők: “Szükség van az emberi ígéretekre, lelki támogatásra, melyekbe kapaszkodhat, melyek oldhatják a beidegződött félelem görcsét. Az, hogy a keresztény egyházak jelen vannak egy ilyen eseményen, segít a félelmek – valamilyen szintű – „elűzésében”. Tudom, furcsán hangzik, de – kis túlzással – teljesen mindegy, hogy a Keresztény-Zsidó imakörön, találkozón stb. mi a téma, milyen előadások hangzanak el. A lényeg maga a találkozó, ennek van jelzésértéke a zsidóság felé… Szerintem ez a kérdés a szeretetről szól és nem az ökumenizmusról. Arról, hogy mi adventisták is hitet teszünk amellett, hogy a zsidó emberek számíthatnak ránk, nem hagyjuk, hogy újra kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek.”

A Hetednapi Adventista Egyház Magyar Uniója éppen ezért folytatja bizonyságtevését Jézus, a mi Megváltónk szeretetéről, kiáll a gyűlölettel és az antiszemitizmussal szemben szóban és tettekben azáltal is, hogy részt vesz olyan egyházközi rendezvényeken – függetlenül attól, hogy mely egyházak vannak még jelen -, melyeken nyilvánosan kimutathatja a zsidóság iránti barátságát, mely a tiszteletreméltó múlton/múltunkon alapszik.

A Hetednapi Adventista Egyház Magyar Uniójának elnöksége

Keresztény–zsidó imaóra a holokauszt nemzetközi emléknapja előestéjén

2020. január 26-án került megszervezésre immár kilencedik alkalommal a keresztény egyházak és a MAZSIHISZ bevonásával a keresztény–zsidó imaóra Budapesten, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban.

Az évről évre visszatérő imaalkalmon a Katolikus, Református, Evangélikus, Ortodox, Baptista, Metodista, Pünkösdi, Unitárius és az Adventista Egyház egy-egy vezetője vesz részt. A Hetednapi Adventista Egyházat Ócsai Tamás unióelnök képviselte.

A kezdeményezés a Keresztény–Zsidó Társaság szervezésében indult, bevonva a társaság munkájában résztvevő felekezeteket, és kimondott célja egymás megértése a közös imádság és párbeszéd jegyében.

A keresztény egyházak közösen átérzik azt a felelősséget, amit zsidó embertársaink felé közvetítenünk kell, miszerint a holokauszt idején komoly mulasztás terhelte a kereszténységet a hallgatás, és jó néhány esetben a cinkos együttműködés miatt. Ennek a történelmi ténynek a hátterén rendkívül fontos, hogy tevőlegesen is kifejezzük: elismerjük, hogy a zsidóság és a kereszténység hite közös alapokon nyugszik, az Ószövetség Istene és az Újszövetség Istene ugyanaz. Ma különösen nagy szükség van arra, hogy hidakat építsünk, hiszen világszerte növekszik a zsidógyűlölet, az antiszemitizmus.

A Hetednapi Adventista Egyház világszerte elkötelezett a más vallási közösségekkel folytatott párbeszéd iránt. Ennek érdekében alapította meg a Generálkonferencia a Nemzetközi Zsidó–Adventista Barátság Központot (World Jewish Adventist Friendship Center), mely „nemzetközi szervezet elkötelezett, hogy munkálja a megbecsülést, párbeszédet, megértést, nevelést és kutatást Izrael és az egyház, különösen a zsidóság és az adventisták között.” A Magyar Unió keretein belül is működik az Adventista–Zsidó Barátság Szolgálat.

Egyházunk jelenléte egy ilyen alkalmon messze túlmutat önmagán, és kifejezi, az adventisták testvérként és barátként tekintenek zsidó embertársaikra. Az egyház távolmaradása pedig azt az üzenetet közvetítené a világ felé: az adventisták nem vállalnak közösséget a holokausztot elszenvedő zsidó felebarátainkkal.

Egyházunk nemzetközi gyakorlata szerint és meggyőződéssel veszünk részt Magyarországon is ezeken az alkalmakon.

Ellen G. White több alkalommal írt a más felekezetekkel való kapcsolatról, párbeszédről és közös imádkozásról:

„Lelkészeink törekedjenek a felekezetek lelkészeivel kapcsolatba kerülni. Imádkozz értük és velük, akikért Krisztus közbenjár. Ünnepélyes felelősség terheli őket. Mint Krisztus hírnökei, tanúsítsunk mély, komoly érdeklődést a nyáj e pásztorai iránt” (6T.78.).

„Alkalmad nyílhat, hogy más egyházakban beszélj. Ezeket az alkalmakat felhasználva emlékezz az Üdvözítő szavaira: »Legyetek okosak, mint a kígyók, de szelídek, mint a galambok«. Ne ébreszd fel az ellenség rosszindulatát vádaskodó beszéddel. Így elzárod az utat az igazság előtt. Világos, rövid üzeneteket kell hirdetnünk. Azonban vigyázz, ne kelts ellenállást… Tartózkodj minden kemény kifejezéstől. Szavadban, cselekedetedben légy bölcs az üdvösségre, mutasd be Krisztust mindazoknak, akikkel érintkezel… Csodálatos eredményeket láthatunk, ha Krisztus lelkületével övezve lépünk munkába” (Evangelizálás. 262.).

 

Ócsai Tamás
unióelnök


Fotók forrása: Merényi Zita/Magyar Kurír

Megbékélés a zsidóság és az adventisták között

A Nemzetközi Zsidó–Adventista Tanácskozás a Generálkonferencia szervezésében került megrendezésre 2018. július 26. és 31. között, amelynek a Southern Union Conference központja adott helyet Norcrossban, Georgiában, az Amerikai Egyesült Államokban.

Az értekezleten jelen volt és felszólalt Homer Trecartin, a Generálkonferencia Globális Misszió igazgatója, továbbá a Shalom Tanulmányi Központ és az Észak-amerikai Divízió Adventista–Zsidó Szolgálat vezetése, valamint az Izraeli Migdalia Életmódközpont képviselője. Ezek az intézmények igen fontos szerepet töltenek be a zsidóság elérésében. A világ minden tájáról a divíziókat és az uniókat az Adventista–Zsidó Barátság vezetői képviselték.

„A tanácskozás arról szólt, miként tudja segíteni a Hetednapi Adventista Egyház a megbékélést a zsidóság és kereszténység, valamint az adventisták között. A Generálkonferencia vezetése fontosnak tartja, hogy tekintsünk vissza a kereszténység zsidó gyökereire. Ennek érdekében »Zsidó–Keresztény Szak« Mesterképzés (MA) elindítását tervezik 2019-től az amerikai Andrews Egyetemen, ahol a hallgatók Zsidó–Keresztény Vezetéstudomány képesítést szerezhetnek” – nyilatkozta dr. Tokics Imre.

A Shalom Tanulmányi Központ komoly erőfeszítéseket tesz az adventista-zsidó barátság irányába, valamint adventista zsinagógák lelkészeinek képzésére. Dr. Alexander Bolotnikov igazgató a gyűlés alkalmával, ünnepélyes keretek között adta át a hallgatóknak a diplomát, akik ebben a tanévben fejezték be tanulmányaikat.

A konferencián az adventista–zsidó barátság jegyében jelentéseket hallgattak meg a résztvevők a világ különböző tájairól, Európából, Észak- és Dél-Amerikából, Ausztráliából, Izraelből, Új-Zélandról, Franciaországból, Zimbabwéből, Ukrajnából. Magyarországról dr. Tokics Imre tartott előadást, kiemelve, hogy e szolgálat erőfeszítései a zsidó közösségekkel való kapcsolattartásra irányulnak.

A Shalom Adventure vezetője, Jeff Jaremsky beszámolt arról, hogy milyen komoly érdeklődés van a honlapjukon (https://www.shalomadventure.com/), ahol naponta jelennek meg újabb és újabb cikkek, amelyet havonta 8000 látogató keres fel.

A jelentésekben az előadók erőteljes tanúbizonyságot tettek arról a csodálatos útról, amelyen az Örökkévaló vezette a zsidó és az adventi népet.

A szombati istentiszteleten különleges dicsőítésre került sor, amikor a több száz éves Tórából olvastak fel, amely a Hetednapi Adventista Egyház tulajdona, amit a jelenlevők közelről megtekinthettek és megérinthettek.

A konferencia utolsó két napja az észak-amerikai zsidó–adventista barátságra összpontosított, a történelmi, a teológiai, a szociális-kulturális és a gyakorlati vonatkozások tekintetében.Az ülésen jelen volt és felszólalt Tony Anobile, az Észak-amerikai Divízió alelnöke, aki meghallgatta a jelentéseket, és hangsúlyozta, hogy „szélesebb konszenzusra és a zsidó gyökereink elismerésére van szükség ahhoz, hogy a hármas angyali üzenettel összefüggésben elérjük és megszólítsuk a zsidó népet az örökkévaló evangéliummal.”A konferencia bizottsága előkészítette és megszavazta a Konszenzus Nyilatkozatot, amelynek tartalma Róma 9:4–5 és Róma 10:10–15 verseire épül: „…Mily szépek a békesség hirdetőknek lábai, akik jókat hirdetnek!”A Magyar Unió 2010-ben alapította meg hazánkban az Adventista–Zsidó Barátság Szolgálatot, amelynek vezetésével dr. Tokics Imre testvért bízta meg.
(TINÉ)