Bejegyzés

Amikor az ÉSZ nem áll meg

Rendhagyó országos rendezvény tanúja lehetett több mint 200 fiatal Debrecenben 2022. február 18–20. között. Az ÉSZ Napokat a Magyar Unió Ifjúsági és Egészségügyi Szolgálatok Osztálya együtt szervezte. Hit-tudomány-életmód tematikában, tapasztalt szakemberek mellett megszólaltak fiatal adventista doktoranduszok, tudósjelöltek, akik a hit és tudomány kapcsolatát értik és élik. Az érdeklődés váratlan és meglepő volt.

 

 

Péntek este három fiatal pszichológus (Ádok Lilla, Bákonyi Dzsenifer és Hites-Lukács Vanda) z értelem-érzelem kapcsolatáról adott elő, majd fórumbeszélgetésen a hallgatók mobilapplikáción keresztül kérdezhettek, többek között Hites Bence végzős orvostanhallgatótól is. A szombat reggeli kiselőadás (drs. Kunkli Balázs) és a bibliatanulmány (drs. Magyar Balázs) témája a tudományos gondolkozás köré épült.

Dr. Ősz-Farkas Ernő (ESZO vezető) és Palotás Kristóf (ISZO vezető) igehirdetése a hitet és az „igaz tudományt” Isten kétféle, de egy forrásból származó kinyilatkoztatásaként mutatták be. Istennek van egy e világra vonatkozó kinyilatkoztatása, ami megfigyelés, tapasztalás, kísérlet és bizonyítás útján megismerhető. Ez a tudomány. Ami az ember számára nem mérhető, arra adta Isten a kinyilatkoztatás másik formáját a Bibliát, amiben kijelenti magát. A hit tőle kapott ajándék, az a képesség, amivel megragadhatjuk Isten valóságát. „Helyesen megértve, a tudományos és írott Ige egyetértenek, s kölcsönösen fényt vetnek egymásra. Együtt Istenhez vezetnek, tanítanak a bölcs és jó törvényekre, melyeken át az Úr munkálkodik” (E. G. White: Tanács tanítóknak. 426. o.).

 

Délután három szekcióban (Mentalista, Immun-erő, Patikárius) szakágakra bontva hangzottak el előadások. Két pszichiáter orvos (dr. Nagy Norbert, dr. Kállai Imre), egy fogorvos (dr. Rajki Dávid), három gyógyszerész, egyetemi oktató (dr. Matlák Tímea, dr. Gáspár Róbert, dr. Ducza Eszter), egy háziorvos (dr. Szemenyei Gabriella), egy gyógytornász (Nagyné Marosán Réka) és egy végzős orvostanhallgató (Kőszegi Máté) tartottak tudományos ismeretterjesztő előadásokat a Biblia mérlegén. A programot többször is megszakította egy-egy vérpezsdítő torna, amelyet Dikán Dóra gyógytornász vezetett.

 

A nap záróalkalma volt a plenáris fórumbeszélgetés, amikor anonim kérdéseket kaptak az előadók. A felsorolt szakembereken kívül kérdezni lehetett: dr. Csizmadia Péter szívsebésztől, dr. Nagy Vilmos háziorvostól és Sárközi Géza mentőszakápolótól is. Vasárnap délelőtt pedig Sitkei Zoltán ADRA igazgató alapszintű újraélesztési tréninget tartott. Az ének-zenei csapat, a R.A.N.D.O.M. Projekt Kertész Tamás vezetésével végig jelen volt a szolgálataival.

 

Néhány visszajelzés, ami a kiértékelő lapon érkezett a szervezőkhöz:

„A tudomány kevésbé áll közel hozzám, nem gondoltam volna, hogy jól fogom érezni magam, de nagyot tévedtem. Értelmes és érthető előadások voltak. Egy percig sem unatkoztam.”

„Az előadók nagyon jól felkészültek, és nem volt unalmas az előadási stílusuk.”

„Releváns, szimpatikus szakemberek, nagyon jó témák.”

„Változatos témák és érthető előadások a laikusok számára is.”

 

… és a fórumokról:

„Mindenki beszélt és jó fejek voltak, közvetlenek, segítőkészek.”

„Szakmai hozzáértés. És még humor is.”

„Voltak kérdések, amiket jó, hogy kifejtettek bővebben.”

„Nagyon sok feltett kérdésre kaptunk választ.”

„Jó szakemberek, jó levezetés. Az is tetszett, hogy nem mindenki válaszolt minden kérdésre, és a mi kérdéseinkre válaszoltatok és nem előre gyártott kérdésekre. (Persze azok is lehetnek jók, de ez így jobb volt.)”

 

Köszönet az előadóknak, segítőknek, a helyi gyülekezetnek, és minden résztvevőnek!

ESZO-ISZO

 


Arra kértük az előadókat, hogy néhány sorban emeljék ki az előadásuk legfontosabb mondanivalóját:

 

 

Hites-Lukács Vanda – pszichológus

„Az értelem és érzelem kapcsán számos hiedelemmel találkozunk, melyek azt erősítik, hogy ez a két terület ellentétben áll egymással, és sok esetben választásra kényszerítenek minket, hogy érzelmes vagy értelmes emberek legyünk. Valójában azonban az értelem és érzelem között szoros összefüggés van, a korai kapcsolatok talaján kialakult sémáink, életszemléletünk nagyban meghatározzák mit gondolunk, és ez alapján, hogy mit érzünk. Emiatt minden helyzet, amibe kerülünk, egy lehetőséget nyit meg felénk, hogy a reakcióink alapján szembenézzünk magunkkal és belső világunkkal. Ha pedig vállalkozunk erre a feladatra, meglátjuk, hogy nem szeretnénk lemondani egyik funkcióról sem: az érzelmeink megszínesítik a napjainkat, míg az értelmünk által minden adott pillanatban megtalálhatjuk azt, hogy miért érdemes élnünk.

 

Ádok Lilla – pszichológus hallgató

Hajlamosak vagyunk a hit kérdésében az értelmet, a gondolkodást középpontba emelni, ezzel párhuzamosan pedig háttérbe szorítjuk az érzelmeket és a tapasztalati megélést. Azonban ahhoz, hogy a hitéletünk ne egy száraz elvrendszer legyen, szükségünk van arra, hogy szembenézzünk az érzelmeinkkel, még ha azok sokszor nehezen érthetők, és olykor elfogadhatatlannak tűnnek. Ez a fajta őszinteség hozzásegít minket ahhoz, hogy felismerjük a hibáinkat, indítékainkat, belső konfliktusainkat és ezeket Isten elé vigyük. Az előadásban ehhez segítségül hívtuk Sternberg háromszögmodelljét, amely bemutatja a beteljesült szerelmi kapcsolat három elemét: az intimitást, a szenvedélyt és az elköteleződést. Mi segít abban, hogy fejlődni tudjon e három faktor mentén az Istennel való kapcsolatunk? Egy lehetséges alternatíva három levél megírása segítő kérdések mentén, amelyeket az előadásban hallhattunk, és jelenleg elérhetőek a rendezvény Facebook eseményénél. Ahogy felfedjük az érzelmeinket, kevésbé elfogadható valónkat Isten előtt, Ő már kész megadni a szabadulást!

 

Bákonyi Dzsenifer – egészség pszichológus hallgató

„Az ember érző lélekkel jön a világra, és az anyai szenzitív odafordulás és érzelmi visszatükrözés által megtanulja különféle érzelmi állapotait beépíteni. Amikor egy gyerek kétségbeesést, szomorúságot, fáradtságot érez, a környezet egyfajta konténer funkcióval tartalmaz, hordoz és osztozik ezekben a nehéz érzésekben, amivel az egyénnek az lesz a tapasztalata, hogy a nehézség elviselhető, hogy a környezet megtart, hogy az érzelmeit bátran kifejezheti, mert azok nem árasztják el.

Van azonban úgy, hogy az érzelmeinkkel magunkban maradunk, vagy mert nincs befogadó tér a közlésre, vagy egyszerűen csak azért, mert úgy érezzük, hogy a környezetünk reakciója nem lenne szerető és elfogadó. Az ember önmaga felé való nyitottsága könnyen megszűnik, az elfojtás hatására tudattalanná vált érzelmeink pedig alapjaiban határozzák meg működésünket. Az elfojtott érzelmek belső gócokat képezve szervi tumorokban, szorongásos zavarokban és szomatikus tünetek széles spektrumában nyilvánulhatnak meg, továbbá a bezárkózással korrektív élményektől fosztjuk meg magunkat.

Felelősek vagyunk egymásért. Egy konténer funkcióval bíró közösség tagjaiként, ne hagyjuk egymást elárasztódni, beleragadni a krízisekbe, hanem érzelmekre való nyitottsággal és befogadással, Isten szeretetével és elfogadásával, korrektív tapasztalattal segítsük egymást a testi és lelki sebeink gyógyulásában.”

 

Dr. Szemenyei Gabriella – háziorvos

„Gondolhatják-e a fiatalok, hogy a covid betegség és következményei őket nem érintik? A válasz egyértelműen nem. Igaz, a gyermekek és fiatalok között nagy többségben tünetmentesen vagy enyhén zajlik a betegség, azonban kis százalékban súlyos lefolyású lehet. Előre nem tudjuk megmondani, hogy kinél hogyan, ezt immunrendszerünk állapota, ismert betegségeink, a genetikánk és a vírus fertőzőképessége együtt határozza meg. Ezért fontos, hogy több ponton védekezzünk. Igyekezzünk az egészséges életmód alapelveivel összhangban élni, de ugyanilyen fontos, hogy felvegyük az oltást, hiszen ezzel a koronavírusra speciális ellenanyagok képződnek szervezetünkbe. Ez utóbbit sem sporttal, sem D-vitaminnal, sem vegetáriánus táplálkozással nem érhetjük el. A jelszavunk tehát ez lehet: egészséges életmód és oltás kézen fogva járnak.”

 

Dr. Nagy Norbert – pszichiáter

„Manapság a körülöttünk lévő virtuális világ rendkívül képlékeny. A szociális platformok valóságteremtő hatásai irányt mutatnak, de sokszor útvesztőhöz is vezetnek. Amit látunk és hallunk, abban hiszünk, mert a szemünkön keresztül jut az agyunkhoz a környezetből az információk 70%-a és a fülünkön keresztül az külső stimulusok 20%-a, úgymond ezek a távvezérlő érzékszerveink, és ha valakit be akarnánk csapni, ezekre hatva lehetne a legegyszerűbben.

Lehetnek igazi támpontok, bízhatunk a saját érzékszerveinkben? Miért hisszük el az álhíreket? Miért dőlünk be a hamis állításoknak? A legtöbb esetben azért, mert azok igaznak tűnnek és sok esetben nincs viszonyítási alapunk, és nem tudjuk ellenőrizni azok hátterét. Sokszor viszont el akarjuk hinni, mert jó elhinni, amit látunk meg hallunk a csábító és kecsegtető hatás miatt. A hamis azért megtévesztő, mert mindig valósnak és igaznak tűnik.

A kognitív modell szerint a feldolgozás eredményeképpen egyfajta képet alkotunk a világról és a belső folyamatainkról, és ennek következtében nem közvetlenül a külső vagy belső környezetükre reagálunk, hanem a környezetünkről alkotott képre. Ilyen például a placebohatás is, amit inkább az vált ki, hogy az egyén hisz a kezelés előnyeiben, és hogy jobban érzi magát, nem pedig a placebo jellemzői.

Tehát a környezetünk is megtévesztő, és talán legtöbbször mi magunk vezetjük meg magunkat. Fontos a híreket ellenőrizni, hogy mindig hiteles forrásokból merítsünk támpontokat, és még fontosabb az önismeret és saját irányultságaink tudatosítása, hogy ne akarjunk hinni csak azért valamiben, mert számunkra érdekesnek vagy érdemesnek tűnik.”

 

Kőszegi Máté – orvostanhallgató

Az előadás során dióhéjban megismertük az immunrendszer működését: a kórokozók bejutásának módját, azok felismerését és elpusztítását. Megvizsgáltuk, hogy mi a különbség a veleszületett és az adaptív immunrendszer között. Végül átbeszéltük, hogyan működnek az oltások, és hogyan tanítják a szervezetünket, így nyújtva védelmet a valódi kórokozó támadása esetén.

 

Nagyné Marosán Réka – gyógytornász

„Mozgással a testért, lélekért. Az immunrendszer támogatásának egyik legnagyobb eszköze a testmozgás, hisz így juttatjuk el a fontos immunanyagokat a szervezet minden részébe. Rendszeres gyakorlatokkal támogatjuk a vérkeringést. Ebbe tartoznak a hagyományos tornák mellett a légzőgyakorlatok is. Mindezek segítenek a jó hormonok termelődésében, így kiegyensúlyozottabb, egészségesebb életet élhetünk. A testi kitartás, küzdelem segít a függőség, negatív mentális állapotok elleni harcban is. E mellett az aktív lelki élet is ugyanúgy fontos; a Biblia üzenetei immunanyagok a lelkünknek. Ehhez kapcsolódó tetteink teszik teljessé az »immunválaszt«.”

 

 

Dr. Ducza Eszter – gyógyszerész, egyetemi docens

„Ma már ismert, hogy az öröklődés genetikai szabályait befolyásolhatják a környezeti tényezők (pl. stressz, étkezés, mozgás stb.), amelyek be- és kikapcsolhatják bizonyos gének működését – ennek tudománya az epigenetika. A depresszió, cukorbetegség, elhízás olyan betegségek, amelyek kialakulásában szerepe lehet az epigenetikai hatásoknak. A közhiedelemmel ellentétben ezek az epigenetikai mechanizmusok jelentősek, de nem mindenhatóak. A genetikai és epigenetikai szabályozó folyamatok egymás mellett működő, egymással kölcsönhatásban lévő jelenségek, amelyek együttesen befolyásolják a gének működését, a betegségek kialakulását.”

 

Dr. Gáspár Róbert – gyógyszerész, egyetemi docens

„Mindenre jó gyógyszer sosem lesz, mivel egyrészt a gyógyszerhatás általában specifikus, így nem lehet sok betegséget kezelni egy szerrel. Másrészt a szervezetünkben lévő genetikai különbségek miatt előfordulhat, hogy ugyanolyan betegségben ugyanarra a gyógyszerre két ember eltérően reagál, mert a gyógyszer hatást befolyásoló bontó enzimek vagy éppen szállítófehérjék egyéni különbsége akár felerősítheti, akár gyengítheti a hatást. A gyógyszer szedése mellett mindig fontos az életmód is, mivel a legtöbb gyakori betegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) a kiváló gyógyszerek ellenére sem lehet normalizálni a kóros értékeket, ha a beteg megfelelő életmódváltással nem támogatja a gyógyszeres kezelést.”

 

Dr. Rajki Dávid – fogorvos

Gyakran találkozunk mindennapjaink során különböző kockázatokkal. Az egészségügyben is jelen vannak, így mindig fontos arról tájékozódnunk, hogy egy vizsgálat, vagy kezelés milyen kockázatokkal jár, ezek mennyire gyakoriak, vagy éppen súlyosak, és ezeket az információkat a helyükön kell kezelnünk. Nem érdemes sem felfújni a problémákat, sem alábecsülni a kockázatokat. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a vizsgálat vagy kezelés elutasításával hiába zárjuk ki az azokkal járó kisebb kockázatokat, ha közben nagyobb rizikónak tesszük ki magunkat kezelés nélkül. Egy betegséggel járó kockázatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert ugyanúgy a döntésünk részei, mint a kezelések kockázatai. Ha nem vagyunk biztosak, hogy mivel nézünk szembe, vagy nem értjük teljesen a kockázatokat, kérdezzünk bátran az orvosunktól, és ő segíteni fog nekünk. Szakemberként ők a legalkalmasabbak arra, hogy számunkra a legérthetőbben, teljes körű tájékoztatást adjanak az adott problémáról.

 

Drs. Kunkli Balázs

A mai modern tudományos és biblikus gondolkodásmód között feszülő ellentét alapvetően a  világunkban tapasztalható jelenségeket kiváltó tényezők mibenlétének a magyarázata miatt van. A tudomány kizárólag természeti törvényekkel leírható, természetes okokat fogad el, de ez nem volt mindig így. A modern tudományt elindító felfedezők a teremtés tanulmányozásában Isten teljesebb megismerését látták [1]. Bármennyire is furán hangzik, a bibliai világkép tette lehetővé a tudomány kibontakozását [2]. Az Éden kertjében kapott feladat (1Móz 2:15) sikeres teljesítéséhez a természettudományos ismeretek, és ehhez a tanulmányozás, kutatás nélkülözhetetlenek.

A különbségek ellenére vannak közös pontok a két gondolkodásmódban. A nyitott (1Thessz 5:21), önvizsgáló, becsületes (Zsolt 139:23–24), szorgalmas, kutató és tanulmányozó (ApCsel 17:11) lelkület elméletben nemcsak egy tudóst, hanem egy Krisztust követő tanítványt is jellemez. Elméletben. A gyakorlatban sok tudós ezeket a szabályokat áthágja. Többek között ezért nyilatkozta Richard Horton, a Lancet főszerkesztője az orvos- és egészségtudományi közleményekről, hogy nagy részük nem felel meg a valóságnak, nem reprodukálhatóak, megismételhetőek [3,4], pedig ez lenne a tudomány fő pillére. Ez egy olyan pont, ami miatt a betegekért folytatott imádkozást, mint gyógyító tényezőt nehéz lenne tudományos alapokra helyezni. Adott körülmények mellett, bizonyos szórási küszöb alatt Istennek mindig ugyanúgy kellene válaszolnia ezekre az imákra. Ateista kutatók is elfogadják, ilyesmit nem lehetne tőle elvárni [5]. A megismerés módszerének hiányosságai miatt nem lehet kizárni bizonyos mozgató erők létezését. A biblikus gondolkodásmódban érdekes megfigyelni, hogy a hit a korábbi megfigyeléseken, tapasztalatokon alapul (Zsid 12:1). »Isten sohasem kívánja tőlünk, hogy valamit elhiggyünk anélkül, hogy elegendő bizonyítékot adna, melyre hitünket alapozhatjuk« [6].”

 

Dr. Matlák Tímea – gyógyszerész

„Vannak, akik mindenre gyógyszert vesznek be, és olyanok is akadnak, akik semmi pénzért nem használnak szintetikus eredetű készítményeket. Ez a képzeletbeli skála két vége. Te mit veszel be, és mi alapján?

A döntéseinket sok minden befolyásolhatja (család, barátok, környezet, reklám, közösségi média), és bizony nem könnyű kiigazodni a rengeteg információ között, amivel el vagyunk árasztva.

A legfontosabb az, hogy tanuljunk meg kritikusan gondolkodni. Ha utána akarunk járni egy terméknek vagy szolgáltatásnak, célszerű megtervezni, azt hogyan is tesszük.

  1. Keress meg egy megbízható szakembert, aki jártas az adott területen!
  2. Döntsd el, mennyi időt akarsz eltölteni a téma kutatásával!
  3. Tervezd meg, milyen keresőszavakat használsz az interneten! Szűkítsd a keresést egy releváns, tudományos társaság nevével! (Ha kardiológiai témában keresel, például írd mellé, hogy Magyar Kardiológusok Társasága.)
  4. Ha találtál hasznosnak tűnő információt, mindenképp gondold át: Aki az adatokat, információkat szolgáltatja, annak fűződik-e érdeke az értékesítéshez? Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ebben az esetben megbízhatóak-e a gyógyszercégek? Mennyire vagyunk kitéve a gyógyszerlobbinak? Az elmúlt 10 évben számos intézkedés történt, amiről jó tudni:

–      2016 januárjától kötelező a cégeknek nyilvánosságra hozniuk az orvosokkal és az egészségügyi intézményekkel kötött szerződéseik legfontosabb adatait úgy, hogy beazonosítható legyen, hogy a támogatott mire és mekkora összeget kapott;

–      minden gyógyszerkutatást regisztrálni kell (https://www.clinicaltrialsregister.eu/);

–      2012 óta a kutatási eredményeket – legyen az negatív vagy pozitív – publikálni kell legfeljebb 2 éven belül.

Az egészségünkért csakis mi vagyunk a felelősek, mi döntjük el, mit is »veszünk be«. Ezért nagyon fontos, hogy használjuk a saját eszünket és az időt nem sajnálva járjunk utána ennek mi magunk. Legyünk hálásak Istennek a tőle kapott egészségünkért és óvjuk azt tudatosan a tőlünk telhető legjobban.”

Köszönetnyilvánítás az érettségi felkészítésért

Ebben az évben a járvány az érettségiket is felülírta. A felkészülés utolsó, majdnem két hónapja minden érettségiző fiatalnak otthon történt, és a távoktatás a tanárokat és diákokat is új kihívások elé állította. Ezért felhívást tettünk közzé, hogy olyan személyeket keresünk, akik tudnának segíteni az érettségire történő felkészülésben. Végül még többen is jelentkeztek, mint ahány diák segítséget kért, és majdnem minden tárgyból segíteni tudtak a fiataljainknak.

Ezúton is szeretnénk megköszönni minden jelentkező és felkészítő személynek a példamutató és áldozatos munkáját, amellyel a fiatalokat segítette, és kérjük Isten áldását az életükre és további munkájukra!

 

Rajki Dávid

 

Beszélgessünk! – heti téma

Maradj a vonalban, ONLINE!

Körülbelül egy időben a karanténnal vette kezdetét az ifjúsági imahét: ONLINE. Estéről estére beszélgettünk egy hétig 8 kérdésről, amit Isten szívesen feltenne nekünk, ONLINE.

Az imahetet követően hétről hétre minden péntek este találkozni hívtuk a fiatalokat az őket érintő, keresztény életvezetési kérdésekben, ONLINE. Az online közvetített beszélgetéseket nem csak hallgatni, követni lehetett, hanem a chaten keresztül becsatlakozni, megosztani gondolatokat, kérdéseket. Az első néhány alkalom után egy lelkes kis csapattal újabb szintre lettek emelve ezek a heti alkalmak, még több teret adva az érdeklődő fiataloknak a részvételre: hétről hétre szavazásra bocsátottunk 3 témát, amiből a legtöbb szavazatot kapott téma lett az adott heti alkalommal körüljárva, ONLINE.

A karanténidőszak ellenére az idei ÉS Napokat sem halasztottuk el. Egy szuper kreatív csapattal sikerült megrendezni, ONLINE. Plenáris alkalmak, közös éneklés, vetélkedők, esti teaház: ONLINE.

Szombatról szombatra minden fiatalnak lehetősége volt részt venni egy ifi istentiszteleten, természetesen ONLINE.

A karanténidőszak lejárt. Nyitva a lehetőség a közösség gyakorlására. Istennek van egy bátorító üzenete számodra, ami a karantén ideje alatt vagy után is mindig aktuális marad, és nagyon egyszerűen összefoglalható: ONLINE… – Isten mindig a vonalban marad.

Maradj te is ONLINE! Maradj te is a vonalban! Maradj te is kapcsolatban vele!

 

KP