Bejegyzés

A bűn Egyiptomából a mennyei Jeruzsálem felé

Gábor Ludovic és felesége, Susana, illetve Mészáros Ibolya, a bűn foglyaiként éltek. Megannyi nehézség, szenvedés és betegség volt osztályrészük. Az Úr azonban meghallotta kiáltásukat és embereket küldött, akik elmondták nekik, hogy Krisztusban megszabadulhatnak, hogy Krisztusban új életet kezdhetnek, hogy Krisztusban örök életük van!

Az Isten országának ez az evangéliuma járta át a szívüket, és elhatározták, hogy elhagyják a bűn Egyiptomát. Megtanulták és megértették, hogy az ígéret földjére a keresztség vizén keresztül vezet az út, és 2022. május 14-én, a Pestlőrinc „A” Gyülekezet közösségében beléptek e vízbe és csatlakoztak a mennyei Jeruzsálem felé tartó zarándokok megszámlálhatatlan seregéhez.

Hogy a keresztséggel nem szűnnek meg a földi gondok? Hogy a medence túloldala még nem a Kánaán? Hogy még van jó pár kilométer a keskeny úton a mennyei Jeruzsálemig?

Ne féljetek! Nem vagytok egyedül ezen az úton! Most már együtt fogyasztjuk a Mennyei Kenyeret, együtt iszunk a Lelki Kősziklából! Legyetek erősek és bátrak! Együtt elérjük a célt! Az Úr közel!

 

TSZ

Ünnep az ünnepben

2021. december 25-én a karácsonyi ünnepély mellett gyermekbemutatás és keresztség is volt a Terézvárosi Gyülekezetben.

Az istentisztelet előtt karácsonyi éneket, kórusművet, zenei szolgálatot hallhattunk, néhány verssel fűszerezve mindezt.

Mária és József egy különleges ajándék részesei lehettek, amikor Jézus megszületett. Kisgyermeküket hamarosan elvitték a templomba, hogy bemutassák az Úrnak. Barbara Bucur (Takács Barbara) és férje, Mario is elhozták kislányukat, Ariana Maria Bucurt, ezen a szombaton gyülekezetünkbe, hogy az Úrnak ajánlják fel őt, és Isten oltalmába helyezzék legféltettebb kincsüket.

„Ezt mondja megváltód, az Úr, aki az anyaméhben formált: Én, az Úr, alkottam mindent…” (Ézs 44:24/a). Az áldáskérő imát dr. Szabó János lelkész mondta el, majd az Ároni áldás hangzott fel gyülekezetünk énekkarától.

Kívánjuk, hogy Isten óvja, vigyázza Ariana Maria életét, és kísérje áldás őt és szerető családját!

Az igeszolgálat után, a keresztségi alkalom szertartását Szerekován János énekszolgálata nyitotta meg, melyet angol nyelven adott elő, hisz a három, bemerítkező személy közül Troy és szülei, rokonai angol nyelvűek, ezért ezzel a kedves gesztussal tettük még személyesebbé számukra az alkalmat.

A vallástételt követően Zohán Nikolett, Mickle Dóra és férje Mickle Troy keresztségének örömében osztozhattunk. Mindhármójuk felkészítésében, tanításában lelkészünk és felesége, Szabó Tímea vettek részt.

Ezen a szombaton öröm volt a mennyben és a mi gyülekezetünkben is, azonban egy távoli országban is különleges nap volt ez: Troy szülei és rokonsága számára, akik online követhették az eseményt.

Mint gyülekezet, szeretnénk továbbra is támogatni, szeretetünkkel mind jobban és jobban körülvenni fiatal testvéreinket, segítve mielőbbi beilleszkedésüket a közösségbe. Kívánjuk mindhármójuk életére Isten gazdag áldását!

 

V. Zs.

„Öröm van a mennyben…” – Keresztség Lovasberényben

Gyönyörű napunk volt 2021. október 30-án, hiszen Gutveiler László keresztségének lehettünk szemtanúi. Öröm volt a mennyben és öröm volt mindannyiunk szívében.

Az Úr megszólította Lacit, és emiatt kereste a kérdéseire a válaszokat. Isten arról is gondoskodott, hogy küldjön neki egy segítőtársat, akivel együtt kutatták az Igét. Laci a kedvese hívására eljött a gyülekezetbe, megismerte hitünket, elveinket, de legfőképpen a Megváltót.

Az alámerítést a lelkészünk, Hites Gábor végezte, aki a következő igei gondolatokat helyezte mindannyiunk szívére. A keresztségi szertartás három döntő üzenetet hordoz: a keresztség, a Krisztus halálába való keresztelkedés, egy temetés. Elfogadjuk, hogy Jézus a mi elfedező áldozatunk, és elismerjük, hogy szükségünk van Isten segítségére. A keresztség ígéretei szerint pedig tiszta lappal indulhatunk, Isten velünk van és erőt ad, bűnbocsánatot nyerünk és vesszük a Szentlélek ajándékát.

Az igei gondolatok mellett sok szolgálat dicsőítette Istent. Versek, hangszerek dallamai és a kórus énekei vidámították lelkünket. Nagyon hálásak vagyunk Laciért, mert az első pillanattól kezdve szolgálatával segíti a gyülekezet életét.

Sok áldást kívánunk Lacinak, és azt, hogy tapasztalja meg nap mint nap az Isten szeretetét és gondoskodását.

 

Szenes Dóra

Keresztségek és gyermekbemutatás a Terézvárosi Gyülekezetben

Örömteli események zajlottak a Terézvárosi Gyülekezetben augusztusban. 7-én, az első szombaton a Gábor család 6 tagja kötött az Úrral szövetséget. A gyülekezet alsó és felső szintje is megtelt a velük együtt ünneplő testvérekkel, rokonokkal, barátokkal. Az igei gondolatokat dr. Szabó János lelkésztestvérünk tolmácsolta és a különleges alkalmat vers- és énekszolgálatok színesítették.

A bemerítkezés előtt minden egyes keresztelendőről hallhattunk pár mondatot, hogy miként zajlott a felkészítés, hogyan kötelezték el magukat mind erősebben az Úr oldalán.

Ugyanezen a napon egy másik kedves esemény részesei lehettünk, mivel ekkor volt Szilvia és Sándor harmadik gyermekének bemutatása az Úr előtt. A kis Mirellára és családjára lelkészünk, dr. Szabó János mondta el áldáskérő imáját, és mi mindannyian együttes szívvel mondhattunk áment, kifejezve ezzel támogatásunkat és örömünket Istenünk és a család felé.

Mozgalmas volt az augusztus hónapunk záró szombatja is 28-án, amikor további két fiatal, Szász Bertold és Tóth Bendegúz szövetségkötésének lehettünk tanúi. Felkészítésüket, az igei szolgálatot és a bemerítést is lelkészünk végezte. Meghitt és ünnepélyes alkalmunkat a Terézvárosi gyülekezet kórusa, vers- és zeneszolgálatok tették még szebbé és emlékezetesebbé mindannyiunk számára.

Hálával a szívünkben zárhattuk le az augusztus hónapot, és kérjük továbbra is Isten áldását gyülekezetünk „legfiatalabb” testvéreire.

V. Zs.

„Muszáj kétszer megtartani…”

Bár a gyülekezetek ajtajai zárva voltak, Isten munkája nem állt meg. A fák teremtek és a gyümölcsök beértek. Bármennyire megviselt bennünket a bezártság, nem tudtuk, mi vár ránk, mikor visszatérünk a gyülekezetekbe, Isten gondoskodott róla, hogy örömünnep legyen ismét együtt lenni.

A Zuglói Gyülekezet az idei év első szombatját keresztséggel indította. A karanténidőszak alatt több mint egy tucat ember készült a keresztségére, és ebből jelenleg tizenketten meg is keresztelkedtek. Legutóbb június 19-én tartottunk keresztségi istentiszteletet, ahol három fiatal kötötte össze életét Istennel; név szerint (a képen balról jobbra) Lakatos Mihály (keresztelte Horváth Gábor), Domonkos Dániel (keresztelte Magyar Balázs) és Gyulai Áron (keresztelte dr. Ősz-Farkas Ernő). Az ünnepi alkalmon dr. Ősz-Farkas Ernő, a gyülekezet lelkésze nyitotta meg az Igét, melyben az örömhír elfogadására és terjesztésére hívott bennünket. (A teljes igehirdetés megtalálható az onlineistentisztelet YouTube csatornán.)

A gyülekezet három éve közel duplájára növelte a férőhelyek számát, azonban úgy tűnik, ez nem volt elég. Jelenlegi létszámával muszáj kétszer megtartania istentiszteleteit, és ha meghallgatásra talál Magyar Balázs, gyülekezeti presbiter keresztségen mondott imája, szükség lesz egy harmadik turnusra is.

Kívánom minden gyülekezetnek ezt az élményt! „Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek” (Jn 15:8).

 

Ömböli Dávid

Meghívás elfogadva

Egy meghívást lehet elutasítani és lehet elfogadni. Akkor is, ha a szomszédtól kapjuk, de akkor is, ha magától a jó Istentől. Hivatkozhatunk sok mindenre, vagy elfogadhatjuk örömmel, hálával és alázatos szívvel egyaránt.

A Kiskőrösi Gyülekezetben 2021 nyarán három kedves lélek döntött úgy, hogy elfogadja a mennyből jövő meghívást és szövetségi kapcsolatra lép Istenünkkel. Kertai Rita, Molnár Enikő és Elek János testvéreink döntésüket egy csodálatos alkalom keretében a vendégek és az angyalok előtt is megpecsételték.

Sebastian Matula és Matula Boglárka testvérek prédikációja és Kis István lelkész útravalója hordozta Isten személyes üzenetét.

A közösen elfogyasztott ebéd után Szabó Árpád és Szabó Zsuzsanna Zorka nevű gyermeküket hozta Istenünk színe elé és kérte az Úr bölcsességét a nevelésben, valamint védelmét a gyermek életében. Ugyancsak áldást és vezetést kértek nagylányuk, Zsanna felcseperedéséhez.

KN

„Muszáj kétszer megtartani…”

Bár a gyülekezetek ajtajai zárva voltak, Isten munkája nem állt meg. A fák teremtek és a gyümölcsök beértek. Bármennyire megviselt bennünket a bezártság, nem tudtuk, mi vár ránk, mikor visszatérünk a gyülekezetekbe, Isten gondoskodott róla, hogy örömünnep legyen ismét együtt lenni.

A Zuglói Gyülekezet az idei év első szombatját keresztséggel indította. A karanténidőszak alatt több mint egy tucat ember készült a keresztségére, és ebből jelenleg tizenketten meg is keresztelkedtek. Legutóbb június 19-én tartottunk keresztségi istentiszteletet, ahol három fiatal kötötte össze életét Istennel; név szerint (a képen balról jobbra) Lakatos Mihály (keresztelte Horváth Gábor), Domonkos Dániel (keresztelte Magyar Balázs) és Gyulai Áron (keresztelte dr. Ősz-Farkas Ernő). Az ünnepi alkalmon dr. Ősz-Farkas Ernő, a gyülekezet lelkésze nyitotta meg az Igét, melyben az örömhír elfogadására és terjesztésére hívott bennünket. (A teljes igehirdetés megtalálható az onlineistentisztelet YouTube csatornán.)

A gyülekezet három éve közel duplájára növelte a férőhelyek számát, azonban úgy tűnik, ez nem volt elég. Jelenlegi létszámával muszáj kétszer megtartania istentiszteleteit, és ha meghallgatásra talál Magyar Balázs, gyülekezeti presbiter keresztségen mondott imája, szükség lesz egy harmadik turnusra is.

Kívánom minden gyülekezetnek ezt az élményt! „Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek” (Jn 15:8).

 

Ömböli Dávid

Még egy vírus sem állhatta útjukat

A Zuglói Gyülekezet 2021-et keresztséggel kezdte. Két lélekkel nőtt a közösség, Gábor Mandra és férje, István személyében. Január 2-án végre sor került a rendkívüli ünnepre szűk családi körben, ahol kifejezték, hogy még egy vírus sem állhatja útját Isten és ember közösségének. Az alámerítést dr. Ősz-Farkas Ernő végezte.

Sok áldást kívánunk az új évben az új életükhöz!

 

Ömböli Dávid

„Mily boldog nap, most tudom én, hogy elfogadtál Jézusom”

Keresztség Nyíregyházán

Rendhagyó módon került sor november 14-én új testvéreink Krisztussal való szövetségkötésére. Zárt ajtók mögött, csak szűk körben, de Isten jelenlétének és áldásának gazdagságával.

Amikor a Szentlélek kérlel, majd vezet, lehetetlen ellenállni. Erről tanúskodik a Burcsa házaspár is, akik legyőzve félelmüket, s félretéve minden akadályt, szövetséget kötöttek Istennel. István és Mindra már régóta várták ezt a napot.

Bár odakint a vírus tombolt, és a gyülekezet sem tudott részt venni az örömünnepen, testvéreink kinyilvánították, nem szeretnének tovább várni, hiszen az Úr Jézus bármikor visszajöhet. A kis létszámban jelenlévők több szolgálattal is dicsőítették Istenünket, az igehirdetés és a keresztelés szolgálatát pedig Bálint György lelkész testvér végezte.

Jó volt látni az örömtől sugárzó arcokat, és tapasztalni újra Jézus szeretetének győzelmét a hozzá megtért szívekben.

Bozzay Tamás

Megtérésem története

Adventista szülők egyetlen gyermeke vagyok. Születésemtől fogva jártam a Kétegyházi Gyülekezetbe, és növekedtem, nevelkedtem az istenhitben.

Idén március közepén költöztem el otthonról a nagyszülői házba, egyedül. Éppen akkor tetőzött a vírus. Nem lehetett gyülekezetbe járni, csak online hallgatni/nézni igehirdetést. Már itt kezdtem érezni, hogy valami hiányzik. Elsősorban a gyülekezeti testvérek, akikkel szombatonként találkoztam. A másodikra pedig kis idő múlva jöttem rá. Itt, a lakásomban sok mindent meg kellett szoknom. Először is azt, hogy nem a régi otthonomból járok el dolgozni. De ez nem tartott sokáig. Szociális gondozóként és ápolóként dolgozom, és a munka mellett még folyamatban van a szakma tanulása is. Nemrégiben kaptam egy új gondozottat, aki csupa szív, kedves, jószívű, istenfélő asszony. Ő özvegy és egyedül él. Mindennap jártam ki hozzá. Igyekeztem segíteni neki mindenben. Miután a dolgomat befejeztem nála, mindig maradt idő, hogy a jó Istenről elmélkedjünk, beszélgessünk. Olykor a Bibliából is olvasott nekem igei gondolatokat, és bölcs asszonyhoz hasonlóan értékes gondolatokkal egészítette ki. Ez engem minden egyes nap boldoggá tett, és a lelkemet felüdítette.

Aztán napról napra éreztem magamon a változást. Egyre többet kezdtem imádkozni Istenhez. Volt, hogy órákig beszélgettem vele. Minden reggel korábban keltem, hogy el tudjam olvasni a reggeli dicséretet, mellette reggeli áhítatot is hallgattam, meg egyházi zenét. Egy kedves, eleki testvérnő pedig napi szinten küldte az aznapra való áhítatokat írott formában. Igyekeztem mindet elolvasni és megszívlelni. Kezdtem érezni magamon a lelki és a természetbeli változást.

Közeledett a nyár. Egyik rokonom gyakran jött hozzám látogatóba. Vele beszélgettünk több mindenről. Mesélte nekem, hogyan halad a keresztségi felkészítéssel. Engem meg apránként, mind jobban kezdett foglalkoztatni a keresztség gondolata. Ez nem egyik napról a másikra ment, hanem a jó Isten apránként ültette el ezt a gondolatot, érzést bennem.

Egyik szombaton, amikor gyülekezetbe mentem Elekre, találkoztam a testvérnővel, akivel szoros kapcsolatot ápolok. Neki mondtam el először, hogy úgy érzem, meg szeretnék keresztelkedni. Nagyon megörült a jó híremnek. Megkértem, tartsa titokban, és egyúttal elkértem a presbiter telefonszámát is. Egyik nap felhívtam, és személyes találkozót kértem tőle. Amikor elmondtam neki, hogy hamarosan meg szeretnék keresztelkedni, és szeretném, ha ő készítene fel, nagyon örült neki, és még aznap adott öt hitelvet. A családtagjaim  semmiről sem tudtak. Meglepetés volt. Amikor egyik este elmeséltem nekik, örültek a döntésemnek.

Innentől kezdve szorgalmasan tanultam a keresztségi hitelveket. A presbiter és a felesége nagy szeretettel és türelemmel tanítottak. Sokszor ismételték nekem ezt a bibliai szakaszt: „Senki a te ifjúságodat meg ne vesse, hanem légy példa a hívőknek a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben, a lélekben, a hitben, a tisztaságban” (1Tim 4:12). Minden egyes megbeszélt napon bementem munka után a városba, és egy szép parkban tanultunk. Semmi és senki nem tudott visszatartani ettől, gátat szabni fontos döntésemnek.

Amikor befejeztük a hitelvek tanulását, kérdezték tőlem, melyik nap szeretnék megkeresztelkedni. Én szeptember 26-át mondtam. Egyik este felhívott a lelkész, Balog Tibor, és elmondta: nem biztos, hogy a 26-a meg tudna valósulni a vírus és a szigorítások miatt. Ő inkább a szeptember 19-ét javasolta. Én meg elfogadtam a javaslatát.

És így Istennek hála, megvalósult a várva várt nap, amikor hivatalosan is Isten csodálatos családjához csatlakozhattam az Ő kegyelméből.

Hálás vagyok a jó Istennek azokért az emberekért, akiket az utamba küldött, és segítettek a lelki fejlődésemben. Boldog vagyok, mert tudom: ez volt életem legfontosabb döntése. Örvendek az új családomnak. Fontos tudni, hova is akarunk tartozni: Sátánhoz, aki csak azon mesterkedik, hogyan tudna ártani az embereknek, vagy Istenhez, aki mindvégig mellettünk van minden nehézségünkben és örömünkben? Ha meg is sebez, Ő bekötözi lelki sebeinket. Az emberek elhagyhatnak, csalódhatunk bennük, de az Úrban sohasem. Az Ő szeretete túláradó és végtelen. A Szentlélek itt van a földön, és minden ember szívében munkálkodik, aki hagyja. Istennél nem létezik olyan, hogy lehetetlen. Aki elfogadja és hisz benne, annak örök élete van. Aki pedig ezt a csodás lehetőséget visszautasítja, kárhozatra ítéltetik.

Hiszem, hogy Jézus Krisztus eljövetele nagyon közel van, látván az idők jeleiből. Csak rajtunk áll, miként döntünk. A keskeny, rögös utat választjuk, ami Istenhez vezet, vagy a széles utat, ami az ember veszte lesz? Kitartunk, vagy feladjuk? A mi feladatunk továbbadni az örömhírt és minél több embert megmenteni Sátántól.

Kérjünk a jó Istentől testi-lelki erőt, hogy minden hűségpróbát kiálljunk, és hogy az idők végezetéig kitartsunk mellette – a szerető, mindenható, gondviselő, jó Isten mellett. Ezt kívánom mindenki számára! „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt” (1Tim 6:12).

 

Simény Brigitta
Kétegyháza