Bejegyzés

Ünnepi missziós események a Zugló–Pécel körzetben

Az év mindenkinek a rohanásról szól, emiatt az emberek komolyan megszűrik, hogy mire szánják idejüket, figyelmüket. Az adventi időszak különleges, mert sokan megállnak, és kialakul bennük egy kis nyitottság, érzékenység az evangélium felé. Éppen ezért fogott össze a Zuglói és a Péceli Gyülekezetből álló körzet is, hogy több alkalommal is megszólíthassa az embereket az adventi időszakban Isten üzenetével.

December 4-én összegyűltek a péceli lakosok, hogy részt vegyenek a második adventi gyertyagyújtáson, Pécel főterén. Az ünnepi alkalom szervezője a Hetednapi Adventista Egyház Zugló–Pécel körzete volt. Őszintén ünnepeltük a Szentlélek hatalmát, amikor azt láttuk, hogy több mint 70 ember jelent meg, akiknek 80%-a nem adventista volt. Persze sok személyes előkészületi munka előzte meg ezt az alkalmat is, amiért szintén hálásak voltunk – ez is kellett ahhoz, hogy így megteljen a város főtere.

Dr. Ősz-Farkas Ernő felvezetője után a gyülekezetek lelkészeiből és tagságából álló csapat Panov apó karácsonyi történetét adta elő, amelyben az evangélium üzenetét megfogható módon, egy színdarabban és kórusművekben adhattuk át a jelenlévőknek. A jelenlévők megismerhették, hogy Isten ott talál meg minket, ahol vagyunk – a szükségleteinkben, figyelve azokra is, akik magányosak az ünnepek alatt. Továbbá Isten arra hív minket, hogy mi is forduljunk oda egymáshoz és a rászorulókhoz a tőle kapott önzetlen szeretettel.

Az alkalom után dr. Ősz-Farkas Ernő Horváth Tibor polgármesterrel meggyújtotta a második adventi gyertyát. Ezután beszélgetésekben, közös étkezésben és teázásban kapcsolódhattunk Pécel lakosaihoz.

A gyertyagyújtáshoz kötődött egy másik hasonló körzeti program is. December 17-én délután a körzet egy meghitt, betlehemi családos élményt hozott el a péceli gyülekezet parkolójába érkező érdeklődőknek, amiben testközelből megtapasztalhatták a betlehemi csodát, mely szerint Isten testté lett, ide költözött közénk a földre, és a bűnös emberiség barátja és önfeláldozó Megváltója lett.

A látogatók egészen bevonódtak a történetbe, ahol a beöltözött szereplőkön és angyali kórusműveken keresztül megismerhették Jézus szüleit, a betlehemi fogadósokat, a távol-keleti bölcseket, a hatalomvágyó Pilátust, az angyalok csodálatos énekeit, és egy igazi kis bárányt; rajtuk keresztül Isten örömhírét tapasztalhatták meg. Ezután közös kézműveskedés, játék, friss pogácsa és forró tea mellett volt lehetőség beszélgetni, kapcsolódni.

Hisszük, hogy ez az adventi időszak nagyszerű lehetőség volt arra, hogy megmozduljon az egész körzet, hogy megérintsünk egy gyógyulásra vágyó világot Isten megváltó és helyreállító üzenetével.

H. Zs.

Dupla presbiterszentelés a Zugló-Pécel körzetben

Egy péceli külső helyszínen gyűlt össze a Zuglói és Péceli Gyülekezet közösen 2022. október 22-én. Többször voltak már egymás vendégei, de most szolgáltak közösen először. Az apropót egy neves alkalom szolgáltatta. A körzet segédlelkésze, Henter Zsombor és Pécel eddigi gyülekezetvezetője, Madaras-Ősz István presbiteri szentelésén vehettek részt.

A körzet lelkésze dr. Ősz-Farkas Ernő hirdette az Igét, és számos szolgálat és ének színesítette az alkalmat. A szolgáló vezetés egy különleges aspektusát hallhattuk a gumilabda és üveggolyó példáján keresztül. Zebedeus fiainak történetéből kerültek elő a szolgáló vezetés alapelvei: a szolgáló vezető keresztfából építi a trónját; ami igazán számít a vezetésben, az nem a teljesítmény, hanem a jellem; előbb szeresd, azután vezesd…

A felszentelési ceremónián Magyar Balázs és Nagy Gábor presbiterek, valamint Henter Barna lelkipásztor, Zsombor édesapja vettek részt. A köszöntők után az új vezetők szóltak a közösséghez. Megtudhattuk, hogy mit jelent lyukas vödörrel is értéket közvetíteni, illetve az elődök örökségét továbbvinni.

Nagy Gábor (Zugló)

Húsvéti séta a Zugló-Pécel körzetben

A karácsonyi időszakban a Péceli és Zuglói Gyülekezetek összefogtak, hogy egy karácsonyi sétában előadják Isten testet öltésének, Jézus születésének történetét, amellyel Isten szeretetének a történetét testközelbe hozhatják a világ számára. Ezen alkalom eredményességén ismét felbuzdulva április 9-én a Zuglói és a Péceli Gyülekezet közös programjaként ezúttal egy húsvéti sétát alkothattunk meg, melyen keresztül a gyülekezetek kapcsolati vonzáskörének emlékezetes módon mondhattuk el a Szeretet győzelmének történetét.

A szereplőkből és énekesekből álló csapat a szívét-lelkét beletette, amely látható volt a több hónapos felkészülésben és áldozathozatalban, melyben a gyülekezet megélhette nyitottságát és készségét arra, hogy Isten használja az övéit a világban. Isten érezhetően meg is áldotta az alkalmat, amely során jelmezbe és szerepbe bújva adta elő a két gyülekezetből összekovácsolódott közösség Jézus szenvedését, halálát és feltámadását. A vendégeket, felnőtteket és gyerekeket egyaránt letaglózták a jelenetek, „mintha közöttetek feszítették volna meg” (Gal 3:1).

A program annak ellenére volt ennyire eredményes, hogy a rossz idő rögtönzésre és az utolsó pillanatban változtatásokra is késztette a csapatot: az unió péceli épületének hatalmas udvaráról az épületbe kellett vonulnunk. De talán így volt a jó: a szűkebb hely meghittebbé, és megfoghatóbbá, testközelivé formálta az eseményeket, hiszen a keresztet cipelő Jézus közvetlenül a hallgatóság lába előtt esett el. A megható jeleneteket a kórus gyönyörű éneke kísérte. Érezhető volt Isten jelenléte, amely sokakat indított arra, hogy a közös étkezés, amellyel a gyülekezetek a jelenetek után készültek, tartalmas és kapcsolatteremtő beszélgetéshez vezessenek a vendégekkel.

Köszönettel tartozunk Istennek, hogy erőt és motivációt adott egy ilyen program létrehozására. Köszönet a rendezőknek, szervezőknek és a gyülekezetekből a résztvevőknek is, akik idővel, erővel és pénzzel nem takarékoskodva készültek erre az alkalomra.

 

  1. Zs.

Párkapcsolati hétvége Kemencén

A hétköznapok forgatagában nem mindig könnyű időt és módot találni a párkapcsolataink minőségének megfelelő karbantartására és fejlesztésére. Ezért is volt a Zuglói és a Péceli Gyülekezet számára nagy áldás, hogy egy házasságerősítő hétvégén vehettünk részt Kemencén; egy, a festői Ipoly-völgyében fekvő meghitt községben január 22–23-án. Ez a program, mely egy háromrészes párkapcsolati sorozat záró alkalma volt, 17 pár számára nyújtott új erőforrást a gyülekezetek tagjai és látogatói közül. A hitvessel együtt kizökkenve a hétköznapi rohanásból sikerült mindenkinek nyugalmat találni, és egy gyermek- és kütyümentes övezetben maximálisan egymásra hangolódni.

A szombat délutáni alkalmat Ősz-Farkas Ernő lelkész és felesége, Kriszti vezette, amely során egy gyakorlati módszer bemutatásával emlékeztettek, hogy az érzelmeink megfelelő kommunikálásán milyen sok múlhat: ha megtanulunk a párunk előtt érzelmileg adekvátan megnyílni, jobban megérthetjük egymást és magunkat is, átvészelhetünk komoly konfliktusokat és bántó veszekedés helyett közelebb kerülhetünk szívünk választottjához. Meglepő, de ilyen egyszerű eszközök, mint a toll és a papír, életet menthetnek, mert az íráson keresztül könnyebb megnyílni!

Vasárnap délelőtt Dudás Gabriella családterapeuta hozott egy nagyszerű alkalmat arra, hogy még jobban megismerjük önmagunkat és párunkat a tranzakcióanalízis segítségével. Egy elgondolkodtató kérdőíven keresztül jobban megérthettük az énállapotokat, a konfliktusok okát és azok kezelését, valamint azt, hogy milyen nagy ereje van az én-kommunikációnak és annak, ha az embert nem azonosítjuk a cselekedeteivel.

A hétvégi program végére – köszönhetően a tanításoknak, közös élményeknek, kirándulásnak, a jó közösségnek és a meghitt helyszínnek – a pároknak volt lehetőségük egymásra hangolódni és feltöltődni. Külön köszönet a gyülekezet családi osztály munkacsoportjának és a segítőknek! Nekik, de mindenek felett Istennek hála, megújult meghittséggel és hűséggel a szívünkben tértünk vissza a hétköznapok forgatagába.

 

Henter Zsombor

Változások a Péceli Gyülekezet életében

2016 októberétől az Adventista Teológiai Főiskola kezelésébe került a Péceli Gyülekezet, ami jelentős változást eredményezett a gyülekezet küldetésében. Mivel a Generálkonferencia Nevelési Osztálya évek óta szorgalmazza, hogy az Adventista Teológiai Főiskola az adventista elveknek megfelelően – a teológiai képzés mellett – gondoskodjon a hallgatók lelki neveléséről, arra kértük a Dunamelléki Egyházterületet, hogy tegye lehetővé, hogy a Péceli Gyülekezet olyan gyakorló gyülekezetté váljon, ahol a hallgatók ellenőrzött körülmények között kapcsolódhatnak be a gyakorlati gyülekezeti munkába. Ebből kifolyólag a nappali tagozatos hallgatóktól elvárjuk, hogy gyülekezeti tisztségeket töltsenek be, és rendszeresen részt vegyenek a szolgálatokban. Mindez lehetővé teszi, hogy a hallgatók olyan tapasztalatokat szerezzenek a gyülekezeti munkában, amit hasznosítani tudnak azokban a gyülekezetekben, ahol később szolgálni fognak. Ezen túlmenően a Péceli Gyülekezet küldetése, hogy összefogja és a város lakóinak evangelizálására késztesse azt a több mint harminc hetednapi adventista tagot, akik Pécelen élnek. A gyülekezet küldetésének harmadik területe, hogy segítse az Adventista Teológiai Főiskolát abban, hogy rendszeres, országos rendezvényeket tartva előmozdítsa a hetednapi adventista identitás és küldetéstudat elmélyítését az ország egész területén élő adventista testvériség körében.

A megváltozott küldetés már eddig is hozott néhány változást a gyülekezet életében, melyek hitünk szerint hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a Péceli Gyülekezet megfeleljen e hármas küldetésnek: a hallgatók bevonásának, a város evangelizálásának és az adventista identitástudat fejlesztésének. Októbertől napjainkig kilenc új tag csatlakozott a gyülekezethez levél által, ebben a negyedévben már minden nappali tagozatos hallgatót beosztottunk a szolgálatba, márciustól minden hónap első péntek estéjén – a város jóvoltából – egészségnevelő előadásokat tartunk a Kúria nevű közösségi házban. Ugyanitt megrendezzük a reformáció 500 éves évfordulóját, amit kiállítással, előadásokkal és zenei programokkal teszünk színessé. Emellett részt veszünk több városi rendezvényen, mindig hangsúlyozva a részvétel hetednapi adventista jellegét.

Ez utóbbi esetre mindjárt szeretnék egy gyakorlati példát is mondani. Az egészségnevelési előadás-sorozatot azzal kezdtük, hogy az előadó, Juhász Eszter, azzal kezdte előadását, hogy ezt az előadást a hetednapi adventisták helyi gyülekezetének képviseletében tartja. Mivel ez a gyülekezet pénteken este naplementével kezdi ünnepét, az előadó megkérte a résztvevőket, hogy csatlakozzanak a gyülekezet jelenlévő tagjaihoz a szombatkezdő imában, amit a hallgatók örömmel megtettek, majd a lelkipásztor imája után elkezdte az előadást, ami már természetesen arról az egészségügyi kérdésről szólt, amit a programban meghirdettek.

A gyülekezet életének egyik legszebb eseménye volt az április 8-án tartott keresztségi istentisztelet, ahol Juhász Eszter – aki mint hívő szülők gyermeke, korábban volt már egyházunk tagja, sőt dolgozóként szolgált Tasson, a szeretetotthonban, és elvégzett két évet a lelkészképző szemináriumon – visszatért, ahogy mondta, ahhoz a hithez, amit szüleitől tanult, és amit szíve mélyén akkor is őrzött, amikor az élet kihívásai messze sodorták az egyháztól. Tapasztalata szemmel látható igazolása annak a mondatnak, amit a „Fenséges kegyelem” című ének szerzőjének szállóigévé vált mondata kifejez a Római levél nyolcadik fejezetének üzenetét összegezve: „Ó szeretet, mely nem enged engem elmenni”. A keresztségi istentiszteleten a gyülekezet kórusa szolgált, a szertartást a gyülekezet lelkésze, Szilvási József vezette.

A Péceli Gyülekezet április 8-án délután tartotta úrvacsorai istentiszteletét, ahol a testvérek egy névre szóló, díszkötéses Bibliával ajándékozták meg Juhász Esztert, aki megköszönve azt, hogy a testvérek ilyen szeretettel fogadták be őt, elmondta: évtizedek óta intenzív terápiás nővérként dolgozik, mert úgy érzi, hogy Isten őt erre hívta el. Annak idején azért hagyta abba a lelkészi szolgálatra való felkészülést, mert úgy látta, hogy e kettős hivatásnak nem tud egyszerre megfelelni. Most azonban megértette, hogy e kettő valójában egy és ugyanaz: azok, akik az intenzív terápiára kerülnek, vagy a holtak birodalmába távoznak, vagy csodával határos módon kapnak még néhány évet. Bármi legyen is a végük, az, ahogy életüknek ebben a krízishelyzetében bánunk velük, kihatással lehet örök sorsukra. Mindez szorosan összefügg azzal, amit Luther Márton tanított a földi hivatásról: nemcsak azokat hívta el Isten, akik igét hirdetnek, hanem azokat is, akik világi hivatásukat úgy végzik, hogy nem embereknek, hanem Istennek szolgálnak vele.

A Péceli Gyülekezet az úrvacsora után szeretetvendégséget tartott, együtt fejeztük be a szombatot, egymás kezét megfogva énekeltünk és imádkoztunk, majd este fél tízig beszélgettünk a gyülekezet missziójáról és arról, hogy milyen nagy dolgokat cselekszik közöttünk az Úr.

(Szif)

„Isten mindenkinek adott legalább egyet”

NSZO képzés Pécelen

Clair Sanches-Schutte, a Transzeurópai Divízió Női Szolgálatok Osztályának vezetője április 1–3. között Pécelen immár harmadik alkalommal tartott képzést azoknak a nőknek, akik gyülekezeteikben megválasztott osztályvezetők. De bekapcsolódhatott bárki, aki szeretne a Női Szolgálatok Osztályában dolgozni, ahogyan azt az osztály küldetésnyilatkozata is megfogalmazza: „Nőként szolgálni, Jézus jó hírével a nőkért, és a környezetükben élőkért.”

A képzés 11 előadásból állt. Aki minden előadáson ott volt, oklevelet kapott, így most 34 oklevél került kiosztásra.

Az egyik legfontosabb előadás a lelki adományok megtalálásának módjáról és azok kamatoztatásának fontosságáról szólt. Isten minden nőnek adott lelki adományt, olyan különleges képességet, amivel szolgálhat másoknak. Hogy honnan tudom, hogy mi az a legalább egy lelki adomány, amit én kaptam Istentől? Teszteltük magunkat. Képességeinket felismerve négy csoportba sorolhatók vagyunk: 1) pásztoroló, 2) vezető, 3) tanító, 4) támogató. A képzés végére mindenki tudta, milyen lelki ajándékai vannak, milyen személyiségtípusba tartozik, és melyik csoportban kamatoztathatja képességeit.

Láthattuk, mennyire különbözőek vagyunk, és láthattuk azt is, mennyire fontos szerepet játszik kapcsolatainkban a vendégszeretet otthonainkban történő gyakorlása, valamint megismerhettük, milyen különféle közösségi tevékenységeket szervezhetünk hölgyeknek.

A hétvége örömét, áldását apró ajándékokkal tettük felejthetetlenné a nők számára.

A Generálkonferencia anyaga 4 éves képzést ölel fel. Így akik nem tudtak folyamatosan részt venni az előadásokon, azok számára a képzés újra fog indulni.

Hisszük, hogy a gyülekezetekben a nők odaadó és lelkes szolgálata által, a felismert képességekkel jobb emberi kapcsolatok és több barátság jön létre, és biztosak vagyunk abban, hogy a mi munkánk nem hiábavaló az Úrban.

Bodnár Zsóka

Országos Tisztviselő Értekezlet és Osztályképzés

Február 28-án a péceli Szemere Bertalan Általános Iskolában az ország szinte minden gyülekezetéből több mint négyszáz testvér gyűlt össze. A tavalyi alkotmányozó konferenciákon megfogalmazott igény, hogy legyenek alkalmak, melyeken a testvéri közösség találkozhat, spontán megvalósult. Az iskola aulája már reggel 9.00-kor kezdett benépesülni, az örömteli találkozások és a kialakult beszélgetések szerves részei voltak a napnak.

A nap célja a testvéri közösségen túl az osztálymunkák erősítése volt. Az egyház működésében és missziójában nagyon fontos szerepet játszanak azok a speciális munkaterületek, melyeket egy-egy osztály képvisel. A társadalmi és lelki szükségletek szolgálatában bibliai előadásainkon túl a gyermekekért, fiatalokért, betegekért és a bibliaismeret növeléséért tett erőfeszítések is nagy szerepet játszanak. Annak ellenére, hogy az osztályok többnyire a gyülekezeten belül működnek, hatókörük, hatásuk a gyülekezeti épületek falain kívül messzire terjed. Éppen ezért a Magyar Unió stratégiájának egyik sarkalatos pontja az osztálymunkák erősítése gyülekezeti szinten.

10 osztály képviseltette magát a képzésen. A Családi Szolgálatok Osztályát dr. Mihalec Gábor, az  Egészségügyi Szolgálatok Osztályát dr. Ősz-Farkas Ernő és csapata, a Gyermekszolgálatok Osztályát Mihalec Dóra és meghívott előadója dr. Baracsi Katalin, az Ifjúsági Szolgálatok Osztályát Csizmadia Róbert, Kalocsai Tamás és Palotás Kristóf, a kincstárat (pénztárosok képzése) dr. Zolyomi Renáta Edit, Horváth Péter és Szőllősi Árpád, a Kommunikációs Osztályt Ócsai Tamás, Kiss Virág és Kóter Zoltán, a Sáfársági és a Személyes Missziószolgálatok Osztályát Hegyes-Horváth Géza, a Szombatiskolai Osztályt Zarkáné Teremy Krisztina, az ADRÁ-t pedig Zohán Tünde képviselte. A képzések interaktívak voltak, ahol a testvérek is hozzátehették gondolataikat és véleményeiket.

A kezdő plenáris előadáson Ócsai Tamás unióelnök beszámolt az egyház formálódó stratégiai terveiről. Ennek formálásába szeretnénk bevonni a gyülekezetek vezetőit is. A stratégia arról szól, hogy a biblikus teológiai alapokra építve, hogyan tudjuk elérni missziós céljainkat.

A záró áhítatban Csizmadia Róbert uniótitkár biztatta a testvéreket, hogy kapcsolódjanak be a misszió végzésébe, hiszen az adventista egyházszervezet sajátossága, hogy benne minden testvér kapott tekintélyt és olyan feladatot, melyet csak ő láthat el szolgálati helyén.

Vágyunk, hogy szolgálatunk megerősödjön minden gyülekezetben, és ez hozzájáruljon Jézus mielőbbi eljöveteléhez! Isten áldását kívánjuk minden testvér munkájára!

Csizmadia Róbert