Hírek

Örömünnep mennyen és földön…

A Nyírség több gyülekezetéből a szokásosnál is ragyogóbb őszi szombatra ébredhettünk 2022. október 22-én, hiszen egyházunk, „a mennyei család” három új taggal gyarapodhatott. Három csodálatos lélek, a 89 és fél éves Pongrácz Lászlóné Erzsike néni, Bartos Emeric Kisvárdáról, valamint Kertész János Nyíregyházáról döntött úgy, hogy hátat fordít korábbi bűnös életének, s Jézussal karöltve kívánja folytatni útját a mennyei hon felé.

Felemelő érzés volt megtapasztalni a Szentlélek fáradhatatlan munkáját ezeknek az embereknek az életében is. Valamennyiükben hosszú, viszontagságos évek után született meg az a szilárd elhatározás, miszerint a továbbiakban már nem szeretnének Jézus nélkül élni.

A helyi gyülekezet vers- és énekszolgálatai, valamint a Szabolcsi Adventista Vegyes Kar által megszólaltatott dallamok szívet megszólító módon dicsőítették Istent, s tették még gazdagabbá ezt a csodálatos alkalmat. Az ünnepi igehirdetést Bálint György, a bemerítést és az igei útravalót Kerékgyártó János lelkészek végezték.

Kívánjuk újjászületett testvéreinknek, hogy váljanak egyházunk hasznos tagjaivá, az evangélium hűséges szolgáivá, őrizzék, s vigyék tovább a lángot; s álljanak készen Jézus Krisztus második, dicsőséges eljövetelére!

„Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”

Liborné Szabó Adrienn

 

Virágzó nők Isten kertjében

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.

(Reményik Sándor)

Kedves Olvasó! Egy olyan nő életét szeretném bemutatni, aki kedves és elfogadó személyiségével hűségesen szolgálta Istent, férje oldalán. Oláhné Horváth Melinda neve a gyülekezetet látogatók számára ismerős lehet, szeretetet vált ki azokból az emberekből, akik munkájuk során kapcsolatban állhattak vele.

Kedves Melinda, mesélj a gyermekkorodról, szüleidről és arról, hogy milyen családban nőttél fel?

1960-ban születtem Győrben. Azóta is itt élünk és szolgálunk Istennek. Szüleim egyszerű emberek voltak. Apám kis műhelyében férfiszabómesterként dolgozott, édesanyám, mint varrónő segítette munkáját. Szerényen éltünk, de nem szenvedtünk hiányt semmiben bátyámmal, aki négy évvel idősebb nálam. A hétköznapi, becsületes emberek életét éltük. Vallási kérdések nem igazán foglalkoztattak minket, bár mint amolyan átlag katolikusok, jártunk templomba.

Hol végezted tanulmányaidat, milyen pályára készültél?

Szorgalmas, jó gyerek voltam, igyekeztem mindig minden leckémet megtanulni. Kislány koromban sokszor szerettem otthon „boltost” játszani, talán ezért kerültem egy közgazdasági és pénzügyi szakközépiskolába. Itt már az első évben kiderült, hogy ez nem az én utam. De akkor vajon merre induljak el? Még érettségihez közeledve sem tudtam. Végül a Győri Tanítóképző Főiskolára adtam be a jelentkezésemet. A felvételire már nem került sor, ugyanis leendő sógornőm hívott, hogy nézzem meg az óvodájukat, ahol dolgozik. Nagyon húzódoztam, de végül elmentem. Egy napot töltöttem ott, és teljesen elvarázsolt az a világ. 1979 augusztus elsejével kezdtem el a munkát, és 43 év után, ez év szeptemberében tettem le. A Soproni Óvónőképző Intézetben munka mellett, levelező tagozaton szereztem diplomát. Tudom, hogy kevesen mondhatják el: az első munkahelyükről mehettek nyugdíjba. Nem fárasztott a munka, remek kolléganőim voltak, a gyermekek pedig bearanyozták a mindennapjaimat. Isten már akkor vezetett, mikor még nem is tudtam róla. Nagyon hálás vagyok ezért neki.

Amikor később, a kilencvenes évek elején kezdtünk szombatot ünnepelni, ezt a vezetőim és a munkatársaim könnyen elfogadták, mert látták, hogy ez nekem fontos. Sokszor év elején még ők figyelmeztettek, hogy tegyek félre szabadságot a szombati munkanapokra. Az étkezéssel kapcsolatban szintén megértőek voltak. Nyilván, ha a „háttérben” Isten nem munkálkodik, ez nem így történik, de Ő nagyon jó volt hozzám.

Milyen módon készített fel Isten, hogy vele szorosabb kapcsolatba kerülhess?

A versek, a szépirodalom végigkísérte életemet. A Teremtő adott tiszta, érthető beszédet, jó orgánumot és sok-sok lehetőséget és sikeres szerepléseket. 16 évesen egy megnyert prózamondó verseny után megkeresett egy ismert, győri amatőr színjátszó csoport vezetője, hogy csatlakozzam a társulathoz. Az én csendes, visszafogott életem hirtelen kiszínesedett. Sokfelé jártunk, még Monacóban is tapsoltak nekünk az Amatőr Színjátszók Világfesztiválján. Úgy vélem, ez az amatőr „előadóművészi” gyakorlat, a valamilyen közösséghez tartozás, (még ha ez nem is vallási közösség,) később természetesebbé tették a gyülekezeti életben való részvételemet.

Hol ismerkedtél meg férjeddel? Mesélj a közös életetekről!

Férjemmel, Oláh Lászlóval egy szavalóversenyen ismerkedtünk meg. Ő egy nyolcgyermekes családban nőtt fel, ahol a katolikus hitet nagyon aktívan élték meg. Később a győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd édesapja nyomába lépve órásmester lett. Egyébként a versmondás szeretetét is tőle tanulta. A versmondás, az időnkénti közös fellépések, a szép, a nemes értékek közlésének vágya már a megtérésünk előtt is jellemezte életszemléletünket. Mikor már házasok voltunk, évekig rendszeresen jártunk „hivatalosan”, a városházára esküvőkön verseket előadni, ezzel is ünnepélyesebbé téve az alkalmakat.

Egyébként 1980-ban tartottuk a páros esküvőnket a már említett sógornőmmel és férjével. Idén nyáron volt a 42. házassági évfordulónk. Közös életünket is a nyugalom, harmónia és biztonság jellemezte. Két fiúnk született, akik most 37 és 39 évesek. Nagy örömünkre megtalálták a hozzájuk illő társat. Az ő életükben valóra vált Isten ígérete: „…szerzek néki segítő társat, hozzá illőt” (1Móz 2:18). A kisebbik 7 éve Stockholmban él feleségével és kétéves kis unokánkkal, Brúnóval. Idősebb gyermekünk kislánya, a 3 hónapos Nóra itt lakik a közelünkben. Nagyon sok örömünk van fiaink családjában, érezzük és tapasztaljuk, hogy tisztelnek, szeretnek bennünket.

Hogyan kerültetek az adventista közösségbe?

Laci találkozott az utcán könyvet árusító adventistákkal, akik kérésünkre, nagyon készségesen beszerezték nekünk Maria Treben gyógyfüves könyvét. Nagyon érdekelt minket a természetgyógyászat. Gyakran látogattunk ilyen témájú előadásokat. Ezt az is indokolta, hogy szüleimet korán elveszítettem. Édesanyám rákban, édesapám szívinfarktusban halt meg. A megelőzés miatt kerestük az egészséges életmód lehetőségeit, ezért előbb ismertük meg és gyakoroltuk a reformtáplálkozást, minthogy a Bibliát egyáltalán kezükbe vettük volna. 27 éve daráljuk itthon a tönkölybúzát és sütjük a teljes kiőrlésű kenyerünket. Kezdettől fogva naponta friss ételt főzök, keresztségünk óta vegetáriánusok vagyunk. Fő közlekedési eszközöm a kerékpár, de kedveljük a nagy sétákat is.

De szerepe volt ebben a versmondásunknak is. Laci egyik nővére zongoraművész volt, így az ő koncertjein rendszeresen adtunk elő. Közben más, győri zenészek koncertjein is szerepeltünk. Egy alkalommal a Győri Zenei Műhely egy nagyszabású koncertre készült, de még nem találtak előadót az Ószövetség igéinek megszólaltatásához. A műhely zenészei között volt egy adventista házaspár. Ők kérdezték férjemet, hogy elvállalná-e. A beleegyezése után az illető felajánlott az értő tolmácsolás érdekében egy kis bibliai beszélgetést. Hosszú, tartalmas eszmecsere indult el kettőjük között, hiszen Lacinak akkor még alig volt ismerete a Szentírásról. Egyébként a fent említett műsorral a Filharmónia szervezésében bejárták ÉszakDunántúlt. Ezt követően Szabó Attila evangelizációs előadásain férjem mondta a verseket, irodalmi idézeteket éveken keresztül. Rövid idő elteltével én is ezeket hallgattam, és nem tudtam betelni velük. Megnyílt előttem egy addig ismeretlen világ.

1991-ben mentünk az első bózsvai Bibliatáborba. Emlékszem, az éjszakába nyúló beszélgetésekre, a hatalmas élményre, ahogy kezdtük megismerni Jézust, mint személyes Megváltónkat. Életünkben megélt tapasztalat lett ez az ige: „És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem” (Jer 29:13). Ezt követően két év múlva együtt keresztelkedtünk meg Zugligetben. Férjem 1996-tól lelkészként szolgált. Szombatonként többször el is kísértem, de hét közben is fontosnak tartottam, hogy nyugodt hátteret biztosítsak számára.

Milyen szolgálatot végeztetek?

A versmondás ma is a szolgálataim közül az egyik legkedvesebb, továbbá az egészséges életmód bemutatása is szívügyem maradt. Sok gyülekezeti esküvőn mondtuk el az Énekek Éneke rövidített változatát. Számtalan ételbemutatót tartottam óvodákban, evangelizációs előadásokon. Gyülekezetünkben évekig tanítottam a gyerekeket, és nyaranta gyermektanítást vállaltam a bibliatáborokban. Jelenleg szombatiskolatanító, diakónusvezető vagyok, és férjemmel a könyvek árusításával kapcsolatos feladatokat is igyekszünk ellátni.

A nehézségek között mi adott újra és újra erőt?

Szervezetem gyenge pontja a tüdőm. Ötször volt tüdőgyulladásom. 2015-ben különösen megpróbált engem és egész családomat. 32 napig nem ment le a lázam. Kiváló orvosaim is nehezen derítették ki ezt a ritka, gombás eredetű fertőzést. Fél évig tartottak táppénzen. Hát… nem jó betegnek lenni, de az Istennel megélt számtalan tapasztalatom felbecsülhetetlen. Nagyon közel kerültem hozzá, és igen hálás vagyok a teljes gyógyulásért. Sokszor imádkoztam ezekkel a szavakkal: „Gyógyíts meg engem Uram, hogy meggyógyuljak, szabadíts meg engem, hogy megszabaduljak, mert te vagy az én dicsekedésem!” (Jer 17:14). Hálás voltam azoknak, akik ebben az időszakban imájukkal támogattak engem.

Ebben az időben történt az egyházhoz való csatlakozásunk: 2015. június 6-án. Az elmúlt 7 év során itt is sok kedves, istenfélő testvért ismertem meg. Közösen szervezzük a programokat, keressük a lehetőségeket. Azt gondolom, úgy segíthetek környezetemen, ha becsületesen vívom saját hitharcomat. A békét nem a gondok hiánya, hanem Isten jelenléte adja. Ebben az időben legfontosabb feladatunk az, hogy mutassuk be Krisztust az embereknek, és engedjük, hogy Ő gyógyító szeretetével magához vonzza őket. Goethe szavait én is magaménak vallom: A tökéletesség az égiek mértéke, az emberé az arra való törekvés.”

Milyen bátorítást mondanál azoknak, akik olvassák ezt az interjút?

Ezzel az igével szeretném megszólítani őket: „Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért” (Zsolt 107:15).

Kedves Melinda, nagyon köszönöm, hogy bepillantást engedtél életed történetébe. Kívánok nagyok sok áldást az életedre, hogy minél tovább ilyen hűségesen szolgálhasd Istent!

Tonhaizer Anikó

NSZO munkacsapattag

 

Hálásan a nehéz időkben! – Országos Női Konferencia

Négy év szünet után újra megrendezésre került 2022. november 12-én Budapesten, a Terézvárosi Gyülekezet kápolnájában, a Női Szolgálatok Osztályának konferenciája.

Clair Sanches-Schutte a Transzeurópai Divízió Női Szolgálatok Osztályának volt vezetője lelkesen és mély hitbéli meggyőződéssel adta át Isten üzenetét.

A konferencia célja, a nők lelkének ápolása és a nők missziós küldetésének megerősítése volt.

Clair igehirdetésének alapja, a samáriai asszony és Jézus találkozásának története, ami arra bátorítja a nőket, hogy bármilyen múlttal is rendelkezzenek, Jézussal való találkozásuk és megtérésük után, a legjobb misszionáriusok lehetnek. Az igehirdetés végén a jelenlévő nők kifejezték, hogy készek odaszánni életüket Isten szolgálatára.

A bőséges és nagyon finom ebédet követő délutáni alkalmon Clair saját családjának tapasztalatát mondta el. Nyomatékkal biztatott, hogy SOHA NE ADJUK FEL a reményt szeretteink megtérésére! Istennek személyre szabott terve van mindenkire. Kitartóan imádkozzunk! Bízzunk benne!

Az egész napot színvonalas ének-, vers- és zenei szolgálatok tették örömtelivé és Istent dicsőítővé.

A konferencián résztvevő hölgyek 31 gyülekezetből érkeztek és összesen 151-en voltak. Mindenki kapott kis emlékeztető, ajándékcsomagot a Női Szolgálatok Osztályától.

Az Adventista Nők a Nőkért Facebook-oldalon megtalálhatók a konferencia képei, valamint a YouTube-csatornán a Terézvárosi Adventista Gyülekezet oldalán újra megnézhetőek a konferencia előadásai.

Ennek az osztálynak nagy felelőssége és küldetése van. Nőként dolgozni Jézus jó hírével a környezetünkben élő nőkért, amíg tart a kegyelmi idő. Hálásan, még akkor is, amikor a körülmények egyre nehezebbek!

Bodnár Zsóka
NSZO vezető

Főiskolánk oktatója Lettországban tanított

Szilvási András rektorhelyettes testvér meghívást kapott, hogy a Belgrádi Teológiai Szeminárium (Teoloski Fakultet Beograd) vendégoktatójaként részt vegyen a Balti Unió (Észtország, Lettország, Litvánia) jövendő lelkészeinek képzésében. A hároméves főiskolai (BA) képzés 2022 szeptemberében indult.

Szilvási testvér a második modult tartotta november 11–18. között Pastoral Ministry in Context (A lelkipásztori szolgálat mai összefüggésben) tantárgyból. November 12-én szombaton a rigai központi gyülekezetben hirdetett Igét az őszi imahét záróalkalmán.

A Balti Unió három egyházterületből áll és mintegy 5600 gyülekezeti tagot számlál. A lelkészi kar idősödése miatt sürgős szükségük van az utánpótlásra, amit egy kihelyezett főiskolai programmal igyekeznek megoldani. A hallgatók közül többen már bibliamunkásként el is kezdték szolgálatukat.

Az Adventista Teológiai Főiskola számára nagy elismerés, hogy Szilvási András testvér meghívást kaphatott az angol nyelvű oktatási programban való részvételre.

(ATF)

Cserkésztábor Bujákon

Az idei cserkésztábor 2022. augusztus 15–22. között került megrendezésre Bujákon. Hálásak vagyunk Istennek, hogy közel 110-en gyűltünk össze, fiatalok és régebb óta fiatalok, így mindannyiunknak sok élményben lehetett része. A tábor keretmeséje Jézus élete volt.

Az idei tábor különleges volt, hiszen Adventista Nagytábort tartottunk (ANT), ami azt jelenti, hogy valamennyi adventista cserkészcsapat jelen volt. Ez mindenkinek különleges volt, már csak azért is, mert a koronavírus-járvány kitörése óta először tudtunk ilyen nagy számban cserkészek összegyűlni.

A tábor statisztikában mérhető eredménye: 12 újoncpróba és fogadalomtétel, 12 kósza próba (és kósza fogadalom), 8 db különpróba (3-3 „egerészölyv”, és 1-1 „három sastoll” próba).

Fontos azonban megjegyezni azt a közös eredményt is, hogy lázadásokkal ugyan, de kicsit visszaszorítottuk a római császár és csatlósa, Janus Maximus erejét és hatalmát, amit júdeaiak megadóztatásával és folyamatos félelemben tartásával akartak elérni.

A táborlakók júdeaiak voltak, akik zsinagógába jártak, amihez nyilván jöttek napi szabályok, mint például, hogy minden órában fel kell sírni, vagy sántán szabadott csak járni. A júdeaiak napjai sok munkával és örömmel teltek, így a fárasztó napokat szombaton kipihenhették, és a munka porát is lemoshatták magukról a nagy esőben, ami érkezett.

Hálásak vagyunk minden szervezőnek és résztvevőnek, de elsősorban Istenünknek ezért a felejthetetlen együtt töltött táborért!

Csirkés Borcsa

Cserkész lelkiségi munkacsoportok találkozója

Nagy örömmel számolok be a hétvégéről, amit a Magyar Cserkészszövetség országos lelkiségi munkacsoportja, a Mustármag meghívására töltöttünk együtt a határon innen és túl működő lelki nevelési munkacsoportok tagjaival.

A péntek esti érkezés után ismerkedés és áhítat volt a program.

A szombat gerincét a teremtettségünkből fakadó emberi méltóság témája adta. Ezt jártuk körül meghívott előadók segítségével elméleti képzésen és sok kreatív gyakorlaton keresztül. Délután lehetőséget kaptunk a lelkiségi különpróbáink* bemutatására. Vacsora után katolikus testvéreink misén vettek részt, ez idő alatt mi, protestánsok egy református lelkész cserkésztestvérünk vezetésével nyitottuk meg az Igét. Ezt kerekasztal beszélgetés követte a hitéleti nevelés cserkészetben betöltött szerepéről, jelentőségéről. A napot vidám tábortűzzel zártuk.

Vasárnap reggel a kiégés megelőzése volt a témánk. A délelőtt a jó gyakorlatok megosztása, erősségeink meghatározása és a stratégiai tervezés jegyében telt.

Nagy öröm és hála van bennünk, amiért ismét megtapasztalhattuk azt a befogadó, egymást nagyra értékelő, támogató közeget, amit a Magyar Cserkészszövetség és a határon túli magyar cserkésszövetségekkel közös szervezet, a Fórum jelent számunkra. Hálát adunk Istennek azért is, hogy nem csak kapunk ettől a közösségtől, hanem mi is tudunk értéket nyújtani benne a többiek számára. Külön öröm, hogy ebben magunk mögött tudhatjuk egyházunk magas szintű támogatását is: a lelkiségi különpróbáink létrehozásához a Transzeurópai Divíziótól kapott támogatásnak pl. kifejezetten feltétele volt, hogy a kidolgozott módszertani anyagainkat megosszuk más felekezetű cserkésztestvéreinkkel.

Köszönjük a Mustármagnak a hétvége megszervezését és színvonalas lebonyolítását. Kérjük Isten gazdag áldását további munkájukra!

Hegyi Marci
a Tábortűz Adventista Cserkészközösség elnöke

www.tabortuz.hu

* A különpróbák a cserkész próbarendszer szabadon választható elemei, amelyek jutalmazzák, ha egy fiatal elmélyed egy adott érdeklődési körben. Az adventista cserkészek már több tucat témát dolgoztak föl a lelkiség területén e célból az adventista identitás, a bibliaismeret és a lelkiség és misszió témakörökben. Ezzel a kezdeményezésükkel úttörőnek számítanak a vallásos értékrendű, vegyes felekezeti hátterű Magyar Cserkésszövetségen belül.

Presbiterszentelés az Újbudai gyülekezetben

Az idei gyülekezeti választások lezajlása után megtörtént a szolgálattevők beiktatása, majd néhány héttel később, november 5-én ismét ünnepélyes istentiszteleten vehettek részt a tagok.

Bihari Csaba, gyülekezetünk lelkipásztora több, mint egy éve néhány fiatal testvérrel kialakított egy kis csoportot, melynek céljaként a közös bibliatanulmányozás mellett a gyülekezetvezetői és presbiteri feladatokra való felkészülést tűzte ki. A sorozatos alkalmak nagyon jó lehetőséget biztosítottak egymás megismerésére a „falakon túl” is, és összekovácsolták a résztvevőket.

Ezen szolgálatkész és lelkes testvéreket a gyülekezet tagjai is támogatták, így szombaton sor került Mena János, Ócsai Boldizsár és Papp Arthur felszentelésére, szolgálatuk megkezdésére. A költemények és a gyülekezet kórusszolgálata felemelő légkört teremtett melyben Ócsai Tamás unióelnök tolmácsolta az Úr üzenetét, az apostoli kor egyházáról, annak kihívásokkal teljes körülményeiről. Ugyanakkor rávilágított arra, hogy a Szentlélek munkája megmutatkozott a szolgálatkész személyek elhívásában, akik segítették Krisztus gyülekezetét abban, hogy az evangélium üzenete terjedhessen.

Milyen bátorító üzenet, hogy az apostolok példájából erőt meríthet mindenki, aki örömmel vállalja a szolgálatot, Krisztus művének építését!

Z. Á.

Adventista Akkreditációs Bizottság (AAA) látogatása az Adventista Teológiai Főiskolán

Az Adventista Teológia Főiskola által közvetített oktatói, nevelői és tudományos munka minőségét, idén – a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) mellett – az Adventista Akkreditációs Bizottság (AAA) is ellenőrizte. Ez a főiskola számára komoly kihívást, a végzett hallgatóknak viszont számottevő lehetőséget jelent. Lehetőség arra, hogy a nálunk szerzett diplomát az adventista intézmények a világ minden országában elismerjék. Végzett hallgatóink külföldön továbbtanulhatnak, illetve egyházi szolgálatot vállalhatnak.

Az Adventista Akkreditációs Bizottság látogatása 2022. október 11–14. között zajlott. A bizottság tagjai voltak: Julian Melgosa, John Baildam, Gallusz László, Kayle B. De Waal (a TED küldötte), Lorraine McDonald és Németh Péter.

Az akkreditációs eljárás során a bizottsági tagok betekintést nyertek a főiskola működésének minden területébe. Megvizsgálták a jelentéseket, meghallgatták az intézmény vezetőit, az egyház képviselőit, a hallgatókat és a tanárokat. Ezt követően egyenként értékelték az intézmény tevékenységi köreinek (oktatás, spirituális nevelés, adminisztráció, gazdálkodás, könyvtár, kollégium stb.) minőségét. Mintegy utolsó mozzanataként a látogatóbizottság ajánlásokat fogalmazott meg az Adventista Teológiai Főiskola részére, ezzel is segítve a munkánkat abban, hogy még hatékonyabban teljesítsük missziónkat.

Szeretnénk itt is megköszönni az egyház és az intézmény munkatársainak odaadó szolgálatát, amivel lehetővé tették, hogy az Adventista Teológiai Főiskola megfeleljen az akkreditáció követelményeinek.

Dr. Michelisz Richárd
főtitkár

Az ukrajnai háború menekültjeinek segítése

Mint ahogyan már korábban beszámoltunk arról, a fővárosban az ENSZ Migrációs Szervezetével (UN IOM) közösen a háború elől menekülőket segítő programot hajtunk végre júniustól. Az eredeti tervek szerint november végén zárult volna a program, ám a Migrációs Szervezet magyar irodája azt 3 hónappal meghosszabbította, így február végéig tart majd a menekültek segítése.

Jelenleg 2 helyszínen bérlünk szállást 120 és 130 közötti fő részére, akik számára alapszintű ellátás keretében havi egy alkalommal élelmiszercsomagot, tisztasági eszközöket, valamint vásárlási/étkezési utalványokat adunk. A programhoz olyan adományozók is csatlakoztak, mint az IKEA Lakberendezési Kft., ahonnan 800 ezer forint értékű utalványt kaptunk a szállások felszerelésének fejlesztésére. Jelenleg 3 sofőr egy logisztikai, egy pénzügyi munkatárs, valamint egy projektmenedzser dolgozik a segítségnyújtásban.

A menekültek támogatására az ADRA nemzetközi hálózatán belül is van lehetőségünk. A német ADRA szövetségi segélyalapból támogatja azt az év végéig tartó programunkat, melynek keretében Tatán és Miskolcon lévő szálláshelyeknek segítjük a téli időszakra történő átállást. Takarókat, elektromos fűtőtesteket, ruha és étkezési utalványokat juttatunk a szállásokon élő menekültek számára.

Sitkei Zoltán
ügyvezető igazgató

Élet lehelete tréningek az ország különböző pontjain

A 2019-ben elindított Élet lehelete program keretében az ADRA Alapítvány az alapszintű újraélesztés fenntartható oktatásának előmozdítását célozta meg. Mivel az egészségügyi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a halálesetek 53%-a szív- és érrendszeri eredetű és évente átlagosan 15-20 ezer ember hal meg emiatt, a megelőzés mellett fontosnak tartjuk, hogy a laikus társadalom készültségi szintje magasabb legyen egy esetleges rosszullét során történő beavatkozáskor. A program fenntarthatósági eleme, hogy egy oktatási modellt adunk át a programra jelentkezőknek, ami lehetővé teszi, hogy helyi instruktorok képzésével évente több alkalommal elérhető legyen az újraélesztés protokolljának gyakorlása.

Eredetileg oktatási intézményeknek szántuk a programot, ám az érdeklődés szélesebb körűvé vált. Ezt mutatja, hogy október 24-én egy meghívásnak tettünk eleget Telkibányára. A helyi gyülekezeti tagok aktív közreműködése folytán a helyi önkormányzat szervezésében egy tréninget tartottunk a Polgármesteri Hivatal dolgozói és az érdeklődők részére. Szabó Zoltán polgármester maga is részt vett az alkalmon és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a településen minél többen legyenek, akik segítségnyújtóként hatékonyan be tudjanak avatkozni szükség esetén.

Egy másik megkeresésnek eleget téve november 12-én az Óbudai Adventista Gyülekezet meghívására a délután folyamán tréninget szerveztünk a gyülekezet tagjainak. Az érdeklődés számottevő volt, a délutáni alkalmon a gyülekezet nagy része jelen volt a gyermekektől kezdve az idősebbekig. Rendkívüli aktivitást mutattak a protokoll gyakorlása során, minden korosztályból jócskán akadtak jelentkezők, akik kipróbálták az újraélesztés gyakorlati lépéseit. Nem véletlen volt a nagy érdeklődés, hiszen nem olyan régen az egyik alkalmon történt egy rosszullét. Nem volt szükség újraélesztésre, de a gyülekezet tagjaiban az élmény mély nyomot hagyott és motiválttá tette őket a részvételre.

Sitkei Zoltán
ügyvezető igazgató