Hírek

„Egész életünkben közös volt a hitünk és az imánk…” – Interjú Csókási Pálné Éva nénivel

– Éva néni, szeretnélek kérni, hogy mesélj nekünk gyermekkorodról, ifjú éveidről!

– 1940-ben születtem. Szüleim hamar elváltak, édesapámat elvitték katonai szolgálatra a frontra. 2‑3 éves is lehettem, amikor először láthatott. Nagymamám nevelt fel nagy-nagy szeretetben. Ő Istent kereső, Bibliát olvasó ember volt. Aggasztotta a tény, hogy a keresztények miért nem szombatot ünnepelnek. Megkérdezte a lelkészét, a református papot erről, és egyáltalán nem elégedett meg a válaszokkal. Sokat akadékoskodott később is, nem hagyta nyugodni a kérdés. Történt egy este, hogy nagyon boldogan jött haza, ezzel a felkiáltással: „Megtaláltam az Isten népét!” „Mama, ez hogy történt?” – kérdeztem meglepődve. Elmesélte nekem, hogyan találkozott szombatünneplő keresztényekkel. Ő rögtön elkezdte a keresztségre való felkészülést. Tízéves voltam, amikor megkeresztelkedett. Én végig jelen voltam Oláh Károly testvér keresztségi óráin. Láttam a történelmet a Biblia tanításaival összecsengeni. Amikor 14 éves lettem, Oláh Pityu bácsival keresztségi döntésre késztettek. Egy barátnőmmel együtt tanultunk keresztségre, Kiss János lányával, akitől nagymamám hallotta a szombat igazságát. Megéltem az első szeretet örömét; az utcán is belekötöttem az emberekbe, hogy elmondjam nekik, mennyire szeret az Isten!

Amikor a bizottságban meghallgattak, a testvérek ellenünk szavaztak, mondván, hogy nagyon fiatalok vagyunk még. Egy testvérnő felszólalt, és meggyőzte a többieket, mondván, csak rá kell nézni az arcunkra és szemünkre, milyen lelkesedés és hit ég bennünk. Ennek következtében megszavazták a keresztségünket. 1955. április 2-án keresztelkedtem meg.

 

– Hogyan találkoztál Pali bácsival?

– 1960-ban találkoztam Pali bácsival egy ünnepségen, a Székely Bertalan utcai gyülekezetben. Zenei nap volt. Édesapám időközben felköltözött Budapestre, őt látogattuk meg néha nagymamámmal. Pali szombatiskolai osztályába ültünk be először, ő volt a tanító. Lelkesen, ügyesen tanított. Amikor fél év múlva találkoztunk újra, már céltudatosan kerestük egymást. Újabb fél év múlva, amikor Buj Zsókával voltunk újra fenn, ő mutatta meg nekünk a várost. A barátnőm azt mondta, írjak inkább én Palinak; látta, hogy velem barátkozik. „Zsófi helyett is én írok…” – így kezdtem a levelet. Ez a családban szállóige lett. 1963-ban volt az eljegyzésünk, és ’64-ben esküdtünk meg a békéscsabai kápolnában. Oláh István testvér volt, aki összeadott bennünket. Fél évig Fehér János édesanyjánál éltünk. A kezdet nehéz volt, mindig nagyon kevés pénzű emberek voltunk. 1965-ben született meg Pali fiunk, három évvel később, 1968-ban pedig Zsolti.

 

– Mondj, kérlek, néhány tapasztalatot közös életetekből, mesélj szolgálatotokról!

– Alighogy megesküdtünk, a férjem megkapta a katonai behívóját. Ahogy ismertem őt, tudtam, hogy szombaton nem fog részt venni a kiképzésben. Azon a reggelen a következő reggeli dicséretet olvastuk: „Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád” (Ézs 54:14).

A sorozás végén a személyes adatokat rögzítették. Nem sokkal később Pali Albrecht bácsitól megkapta a lelkészi igazolványát. Az adatmódosítást be kellett jelenteni. Törölték az addigi adatokat, és beírták, hogy Pali időközben lelkészi kinevezést kapott. Majd vártuk a behívót, de nem jött. Helyette egy határozat érkezett arról, hogy katonai hozzájárulást kell fizetni, de Palinak nem kell bevonulnia. Valóban nem közelített hozzánk a veszedelem!

Az első szolgálati körzetünk Érd, Lovasberény, Simontornya, Kisapostag, Dunaújváros voltak. 1975-öt követően 40 év pusztai vándorlás következett. Mi így neveztük ezeket az évtizedeket. Férjem végig szolgálatban volt e negyven év során. Csodálatos évek voltak ezek, a jó Isten velünk volt, tapasztaltuk a jelenlétét életünkben. Szolgálati területeink voltak: a Tiszántúl keleti része, Békés megye, Csongrád megye, Szolnok, Vác és környéke, Dunaújváros, Kiskőrös. Végül páratlan tapasztalat volt 2015-ben az egyház újraegyesülése, amiért dicsőség legyen Istennek! Ekkor megbízást kaptam a Pestújhelyi Gyülekezet gondozására.

Családunkban mindig Isten tiszteletére neveltük a gyermekeinket. Palikánk 12 éves korára már elolvasta a Nagy küzdelem sorozat könyveit. Az iskolában is kiállt amellett, hogy ő nem fog szombaton iskolába járni. Az általánosban kiderült, hogy éppen abban az intézményben próbajelleggel csak 5 napos tanítási hetek vannak. Végül mind a két gyermeknek szabad szombatjai voltak. Pali fiunk a gimnáziumban is egy hónapos próbaidőt kapott, de ennek elteltével is azt mondta – szabad akaratából –, hogy nem tudna szombaton iskolába menni. Elfogadták a döntését, de áttették esti tagozatra. A jó Isten vezetése és kegyelme folytán végül két érettségit szerzett, és emellett orgonaépítő lett.

Még két csodálatos tapasztalatot mondanék röviden: mérföldkő volt, amikor teljesen váratlanul, csodás módon egy tanácsi lakást utaltak ki nekünk, amiben 47 éve lakunk. Ez ajándék volt a jó Istentől. Egy másik hatalmas imatapasztalat: egy esetben Pali fiunk autóját lopták el. Kölcsönautóval voltak gyülekezetben, és a mai napig nem tudja miért, Pali egy ismeretlen, apró utcába fordult be Győr külvárosi részén. Ott megpillantották az út szélén a saját ellopott autójukat.

 

– Mit érzel a legfontosabbnak, amit nagyon a lelkészfeleségek, illetve minden olvasó lelkére kötnél?

– Egyik az, hogy adjuk tovább generációról generációra azt, hogy Isten mit tett velünk! Csak így tarthatjuk életben a hitet! A gyerekeket pedig csak beszeretni tudjuk a gyülekezetbe! Vonjuk be őket mindenbe, bármi baj jön, mindenért imádkozzunk együtt, hogy közösek legyenek a tapasztalatok! Most, hogy 80 évesen a covid-fertőzésből Isten csodája által kigyógyultunk 5 hét alatt, és a kórházi, hosszadalmas küzdelem után egészségesen távozhattunk otthonunkba, és mindvégig láthattuk, érezhettük a fiaink gondoskodó szeretetét, azt mondom: megérte. Eszembe jut, hogy amikor tinédzser korúak voltak a fiaim, és férjem heti 4-5 napot távol töltött tőlünk, mert a mátészalkai körzetbe járt, arra jutottam, hogy egyedül oldok meg minden problémát, sok imával, hiszen ha fenyegetem őket az apjukkal, akkor apa mumus lesz a szemükben, anya pedig árulkodó. Ez rémséges gondolat volt, úgyhogy inkább imádkoztam. Egy lelkészcsaládban nagyon fontos a háttér! A feleség menjen férjével a szolgálatba, hogy lássa, milyen fontos és nehéz munkát végez. Többször mondtam lelkészfeleség testvérnőknek: „Soha a férjedről rosszat ne mondj! Akit te szeretsz, nagyon szeresd, soha ne bántsd, jó hírét soha ne rontsd meg!”

Nekem ez volt az alapelvem, hogy ha valami nekem nem jó, akkor megbeszéljük kettesben.

Így a gyerekek és a tagok előtt is megmaradt a férjem tisztelete, mert megőriztem egész életünkön át!

Egész életünkben közös volt a hitünk és az imánk a gyermekeinkkel. Emlékszem a 4 kabát történetére. Egy őszön mindössze 1000 forintunk volt, hogy négyünknek kabátot vegyünk. Miután hármat kiválasztottunk, Palinak még mindig nem volt kabátja. A bizományi áruház megfelelő osztályán egyetlen kabátot találtunk szépen felakasztva, ami pontosan annyiba került, amennyink maradt: 250 forintba. Most, felnőtt életükben is kísér az ima.

– Anya, hívat a főnök!

– Én meg megyek a szobámba, imádkozni.

Az 50. házassági évfordulónkra készült egy kis film a családunk életéről. A végén ott áll mottóként, összegzésként az a bibliai ige, ami egész életünknek is a vezérfonala volt, és ezt adom ajándékként is az olvasónak: „És emlékezzél meg az egész útról, amelyen hordozott téged az Úr, a te Istened!” (5Móz 8:2).

 

Hegyes-Horváth Csilla
munkacsoporttag
Női Szolgálatok Osztálya

Közös edzés Tiborszálláson

Az adventista általános iskolában különböző játékos feladatokban mérhették össze a gyerekek a tudásukat és az ügyességüket 2021. május 28-án. A program keretén belül került megrendezésre a Keresztény Harcművészet bemutató edzése is, amelyet az alapító, Balázs Ervin tartott. A gyerekek és az érdeklődő tanárok is örömmel vettek részt a különleges, közös edzésen, és a visszajelzések alapján ez tetszett majdnem mindenkinek a legjobban. A játékos edzésen a tanárok meglepetésére sok olyan diák is részt vett, akiknek különben nem a kedvence a testnevelésóra.

Istennek vagyunk hálásak az együtt töltött időért, ami lelkileg is feltöltött mindannyiunkat.
(Ha a Keresztény Harcművészetről szeretnél többet megtudni, akkor keress rá a Facebookon: Keresztény Harcművészet! Várunk sok szeretettel!)

 

Balázs Márta

Lezajlottak a Magyar Unió területeinek választókonferenciái

A járványügyi helyzetre való tekintettel mindkét egyházterület Pécelen rendezte meg XX. Egyházterületi Konferenciáját. A Dunamelléki Egyházterület tisztségviselői és küldöttei 2021. június 6-án, a Tiszavidéki Egyházterület tisztségviselői és küldöttei pedig két héttel később, június 20-án jöttek össze az unióközpont udvarán felállított sátorban.

A konferencia a Dunamelléki Egyházterületen a következő tisztségviselőket bízta meg az egyházterület vezetésével az elkövetkezendő négyéves időszakra:

  • Csizmadia Róbert – egyházterületi elnök,
  •  Tóth Szilárd – egyházterületi titkár,
  •  Stramszki István – egyházterületi kincstárnok.

A Dunamelléki Egyházterület Bizottságának tagjai: dr. Szabó János (lelkész, terézvárosi körzet), Szilvási-Csizmadia Andrea (lelkész, óbudai körzet), Ambrus Anett (Kecskemét), Deckelmann Róbert (Szombathely), Földesi Hajnal (Lovasberény), Krisán Olivér (Gyömrő), Papp Ildikó (Bp.-Terézváros), Ócsai Boldizsár (Bp.-Újbuda), Juhos Attila (Veszprém), Kiss Szilveszter (Nágocs).

A Dunamelléki Egyházterület Alkotmány- és Alapszabály-előkészítő Bizottságának tagjai: Tóth Szilárd (DET titkár), a Magyar Unió titkára (május 27-én kerül kinevezésre), Fenyvesi Péter Pál (lelkész), dr. Ladányi Zsigmond, dr. Michelisz Richárd.

A konferencia a Tiszavidéki Egyházterületen újraválasztotta az egyházterület vezetőit az elkövetkezendő négyéves időszakra:

  • Hegyes-Horváth Géza – egyházterületi elnököt,
  • Dankó Ferenc – egyházterületi titkárt,
  • Szőllősi Árpád – egyházterületi kincstárnokot.

 

A Tiszavidéki Egyházterület Bizottságának tagjai: Bicskei Róbert (lelkész), Simon Csaba (lelkész), Schüszler Dávid, Baloghné Süli Beáta, Hegyes Károly, Rákócziné Tripon Emese, Sitkeiné Gila Cecília, Terdik Csaba, Csalami Renáta, Suhaj Károly, Molnár Józsefné.

A Tiszavidéki Egyházterület Alkotmány- és Alapszabály-előkészítő Bizottságának tagjai: Dankó Ferenc (TET titkár), a Magyar Unió titkára (május 27-én kerül kinevezésre), Szilasi Zoltán (lelkész), Csomor Csaba, Rajki Attila.

A területek megválasztott tisztségviselőinek szolgálatára Isten áldását és Lelkének vezetését kívánjuk!

 

Kommunikációs Osztály

Messiási idők

A messiási idők, időszak sok mindent jelentett az idők folyamán. A zsidó rabbinikus hagyományban pl. a föld történelme 6000 évig tart, és három szakaszra oszlik. Az első szakasz a zűrzavar korszaka, a második a Tóráé, a harmadik pedig a Messiásé, és mindegyik korszak 2000 évet tesz ki. Akárhogy igyekszünk ugyanakkor pontos utánajárással kiszámolni, mikor is kezdődött a föld vagy éppen a bűn történelme, a támpontok nem elegendőek ahhoz, hogy biztosan megmondjuk, mikor indult ez a bizonyos 6000 év, így azt sem lehet kiszámolni, hogy meddig tart majd. Mivel Krisztus egyértelművé tette, hogy a visszatérését (vagyis a messiási kor végét) nem tudjuk kiszámolni, az ilyen számítgatásoknak nem is nagyon van értelme.

Ugyanakkor az látszik, hogy ez a hármas besorolás elég pontosnak hat a történeti távlatból visszatekintve. Abból a szempontból mindenképpen, hogy a bibliai jelek szerint elérkeztünk a végidőbe, és eközben a zsidó időszámítás óráján 5781-et írunk.

Abból a szempontból is pontosnak tűnik ez a tanítás, hogy mintegy 2000 éve ténylegesen a messiási korban élünk, ami azt jelenti, hogy a Messiás, Krisztus eljött, reformációt hozott, kiterjesztette a szövetségét minden népre, és már tényleg csak a visszajövetelét várjuk. Fennköltnek kellene tehát lennie egy ilyen kornak, annak ünnepélyességével, hogy a Királyunk nemsokára visszajön. Mégsem látjuk a nagy készülődést, mégsem látjuk a várakozással telt időszakot, nem látszik az ünnepélyesség sehol.

Krisztus egyik fontos végidei próféciája szerint: „De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?” (Lk 18:8).

Ezt az igét nézve inkább úgy tűnik, hogy a világ ünneplése elmarad, készülődés zaja sem veri fel a csendet, hiszen akik készülődnének, a végére elfogynak. A föld, ahelyett hogy Királya visszajövetelére várna, arra készítené önmagát, mással van elfoglalva: önmagával, saját karrierjével, saját anyagi és ökológiai problémáival. Néha pedig az elképzelt szebb jövővel, amelyben kolóniákat hozunk létre a Holdon, a Marson, eljutunk más csillagokra… és ki tudja, hol van a vége a vágyakozásnak.

Biztosan tudjuk, hogy eljutunk más csillagokra, de azt is, hogy ehhez nem nagyobb űrrakétákra, erősebb hajtóművekre, gyorsabb repülésre van szükség. Hanem Isten megújuló világára, hogy a pária sors, amiben a föld agonizál, véget érjen, hogy ismét Isten legyen minden mindenekben.

A kiadóban egyetlen feladatunknak látjuk, hogy erre készítsünk egy népet. Mert lesz ünneplés, és van készülődés zaja, még ha csak alig hallhatóan is. Mert ugyan kifogy a föld a megtérésre alkalmas fiakból és lányokból, de a maradék mégiscsak hűséggel várja Urát. És míg tart a kegyelemnek amaz megtérésre hívó ideje, addig van értelme terjeszteni az írott evangéliumot. Mert evangélium ez, a legjavából, igaz beszéd, amely ösvényt mutat.

Terjedjen hát az evangélium! Amíg még lehet, amíg van értelme. Mert még van. És ki tudja, meddig. Az evangéliumdömping akciói folyamatosak lesznek ez évben, 30-70%-os kedvezménnyel kínáljuk evangéliumi iratainkat. Ahogy az újonnan megjelenő könyvek is alárendelődnek a küldetésnek. Az év missziós könyve idén a Clifford Goldstein által írt Hármas angyali üzenet (ez még csak munkacím) lesz. De nyár végén, ősz elején megjelenik a Megváltás története c. könyv is, mégpedig jó áron (de keménykötésben, igényesen). Missziós minisorozat készül a bennünket adventitává tévő bibliai igazságokról, amely hét kis könyben vezet végig minket a legfontosabb tanításokon. De igényes kiadvány lapjain beszéli el az év végén Mark Finley is, miért beszélünk végidőről manapság, ahogy a misszió egyik lehetőségét jelentő naptár is megjelenik legkésőbb szeptember közepén, mégpedig bibliai tájak képeivel. Persze mindez csak ízelítő. További kiadványok segítik majd, hogy részei legyünk az evangélium terjedésének. Élj velünk, a lehetőséggel!

 

Dr. Gyetvai Gellért

kiadóigazgató

Gyereknap Tiborszálláson

Az ADRA gyermekvédelmi programjának keretében általában évente ellátogatunk azokra a helyszínekre, ahonnan fogadtunk már gyerekeket a nyári táborunkba, vagy ahol már valamilyen közös projekt miatti kapcsolódás van. Az ADRA önkénteseivel 2021. május 28-án hosszú kényszerszünet után végre újra részt vehettünk egy gyermekprogramon, ami Tiborszálláson, az adventista általános iskolában került megrendezésre.

Az iskola által szervezett gyereknapon néhány játékkal és programmal képviseltettük magunkat, amin a gyerekek nagy örömmel vettek részt. A közös játék mellett beszélgetésre és jókedvre is volt lehetőség, ami nagyszerű alkalom volt arra, hogy a hosszú vírushelyzet után újra élvezhessük az együtt töltött idő minden áldását. Ahogy lenni szokott most is azt tapasztaltuk, hogy a közös program az önkénteseket legalább annyira feltöltötte, mint a gyerekeket.

A lehetőségeink sajnos korlátozottak, így nem tud minden gyerek részt venni a nyári táborunkon, viszont volt lehetőségünk az intézmény vezetőivel közös tervekről beszélgetni, amivel lehetőleg minden gyereknek örömet tudunk majd szerezni.

Kérünk benneteket, hogy imáitokban emlékezzetek meg az iskola gyermekeiről, akik fülig érő mosollyal járnak iskolába és valódi támaszt találnak a tanári kar rendkívül értékes munkájában és lelkesedésében.

 

Balázs Márta
ADRA kuratóriumi tag

Karanténfutár programunk

Bár úgy tűnik, a járvány leáldozóban van, #karanténfutár programunkat az idén mégis folytatjuk és 3000 Ft értékű tartós élelmiszert és fertőtlenítőszert tartalmazó kríziscsomagjainkkal továbbra is segítünk azoknak, akik számára – a járvány gazdasági hatásai miatt – még nehezebbé vált az élet.

Programunk támogatható!

 

ADRA Alapítvány 11707024-20430928

Közlemény: karanténfutár

 

 

 

Sitkei Zoltán, ügyvezető igazgató

Lőrincz Melinda, ADRA munkatárs

A kanapé, ami megmentett egy családot…

Az ötgyermekes édesanya, aki a járványhelyzet okozta gazdasági helyzet miatt nem tud a környéken elhelyezkedni, haladékot kapott arra, hogy megfelelő fekvőhelyet szerezzen be gyermekeinek. Ha nem sikerült volna, a gyermekeket kiemelik a családból. Egy nagylelkű felajánlónk segítségével azonban a probléma megoldódott, és a helyi önkormányzat is segít a további szükséges feltételek megteremtésében. Köszönjük az adományozó szíves felajánlását!

Összefogás Farkaslyukon (2. rész)

A Farkaslyukon élő Szemán Sándorról és három gyermekéről – akiket egyedül nevel – korábban megjelent cikkünkben (lásd AdventInfo, 2021. május 29.) írtunk, amikor arról számoltunk be, hogy egy kályhából kipattant szikra miatt leégett a házuk. A tető és a szerkezeti elemek nem sérültek, illetve a szomszéd házrészre sem terjedt át a tűz. Ugyanakkor a lakás helyiségei teljesen használhatatlanok voltak, minden bútordarabjuk megégett a tűzben.

A hír hallatán sokan megmozdultak az egész országban. Ki anyagiakkal, ki tárgyi adományokkal próbált segíteni. Az Alapítvány 150 ezer forintos gyorssegélyt biztosított építőanyagokra, illetve egy rövid közösségimédia-kampányban tette közzé a család szükséghelyzetét. Ez utóbbi révén újabb 155 ezer forint gyűlt össze, melyet az Alapítvány képviselői 2021. június 1-jén adtak át a családapa részére. Ebből az összegből fedezik majd a villanyóra elhelyezését, valamint a villanyhálózatra történő visszakötést.

Sándor maga is dolgozott a ház helyreállításán, a szakmunkák elvégzésében pedig a polgármesteri hivatal nyújtott segítséget. Pintér Zsolt helyi polgármester elmondta, hogy az összefogás, amit ez ügyben tapasztaltak, példaértékű volt. Teljesen ismeretlen emberek hívták fel és ajánlottak bútort, ruhát és élelmiszert a családnak. A fürdőszoba teljes rekonstrukciója még hátra van, valamint a ház külsejének egységes helyreállításában is fognak még segíteni.

A változás már most is óriási. A család nevében is köszönjük a támogatást minden adományozónak!

„Muszáj kétszer megtartani…”

Bár a gyülekezetek ajtajai zárva voltak, Isten munkája nem állt meg. A fák teremtek és a gyümölcsök beértek. Bármennyire megviselt bennünket a bezártság, nem tudtuk, mi vár ránk, mikor visszatérünk a gyülekezetekbe, Isten gondoskodott róla, hogy örömünnep legyen ismét együtt lenni.

A Zuglói Gyülekezet az idei év első szombatját keresztséggel indította. A karanténidőszak alatt több mint egy tucat ember készült a keresztségére, és ebből jelenleg tizenketten meg is keresztelkedtek. Legutóbb június 19-én tartottunk keresztségi istentiszteletet, ahol három fiatal kötötte össze életét Istennel; név szerint (a képen balról jobbra) Lakatos Mihály (keresztelte Horváth Gábor), Domonkos Dániel (keresztelte Magyar Balázs) és Gyulai Áron (keresztelte dr. Ősz-Farkas Ernő). Az ünnepi alkalmon dr. Ősz-Farkas Ernő, a gyülekezet lelkésze nyitotta meg az Igét, melyben az örömhír elfogadására és terjesztésére hívott bennünket. (A teljes igehirdetés megtalálható az onlineistentisztelet YouTube csatornán.)

A gyülekezet három éve közel duplájára növelte a férőhelyek számát, azonban úgy tűnik, ez nem volt elég. Jelenlegi létszámával muszáj kétszer megtartania istentiszteleteit, és ha meghallgatásra talál Magyar Balázs, gyülekezeti presbiter keresztségen mondott imája, szükség lesz egy harmadik turnusra is.

Kívánom minden gyülekezetnek ezt az élményt! „Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek” (Jn 15:8).

 

Ömböli Dávid

Egészségügyi dolgozók köszöntése Lovasberényben

A Lovasberényi Gyülekezet sem volt tétlen a májusi nyitás óta. Az édesanyák és nagymamák köszöntése után az egészségügyi dolgozókat köszöntöttük június 12-én. Fülöp-Weigler Bettina rendezvényszervező segítségével azonban nem csupán a gyülekezet, hanem egész Lovasberény egészségügyi dolgozóinak mondhattunk köszönetet.

Az alkalmat Bereczki Csaba nyitotta meg, a már jól ismert pánsíp dallamaival, majd a jelenlévők rövid köszöntése után, Barabás Sára kápráztatott el bennünket zongorajátékával. A polgármester köszönetnyilvánítását követve versszolgálatok, illetve a kórusének szolgálatai zengték be a termet.

Az igei gondolatokat Hites Gábor tolmácsolta számunkra, 1Jn 4:7–11 versei alapján. Itt Isten irányunkba érzett szeretetéről olvashatunk, és arról, hogy emiatt mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. Erről a szeretetről tettek tanúbizonyságot mindazok, akik önfeláldozó módon segítették embertársaikat a nehéz időkben.

A program zárásaként újra felcsendült Csaba pánsípja, majd végül a kórus hangjai töltötték be nemcsak a termet, hanem a szívünket is.

Az áldásmondás után, a fiatalok segítségével egy szál rózsával és egy kis ajándékkal mondtunk köszönetet az egészségügyben dolgozóknak fáradságos munkájukért.

Ezt követően egy kis sütemény és más finomság kíséretével, jó hangulatban tölthettük el a délután hátralevő részét vendégeinkkel, testvéreinkkel.

Kívánjuk, hogy Isten áldása kísérje életüket és munkájukat egyaránt!

NN