Hírek

Virágzó Nők Isten Kerjében: „Sosem csalódtam Benne”

Kedves Olvasó! Egy olyan nő életét szeretném bemutatni, aki nagyon sok szolgálatot vállalt egyházunkban, és mindig úgy érezte, hogy Istennel együtt számára minden lehetséges.
Egerváriné Kökényes Zsuzsa neve sokunknak ismerős, szeretettel gondolunk kedves, nyugodt, sugárzó személyiségére.

– Kedves Zsuzsika, szolgálatod megkezdése előtt mit tartottál a legfontosabbnak?

– A megismert kegyelem továbbadását, és egy abszolút igazság követését. Adventista voltomat mégis végigkísérték az „igazság-viták”. Az évek folyamán megértettem, hogy az ember dolga a saját személyében tudatosan, de mások iránti irgalommal megélni az igazságot. Erre Jézus földi magatartása a döntő példa. Így tudunk csatlakozni a mennyei kórushoz: „igazak és igazságosak a te ítéleteid” (Jel 15:7).

– Mesélj a gyermekkorodról, szüleidről. Milyen családban nőttél fel?

– Ami engem, mint adventista embert meghatároz, az a felmenőimnek a Szentíráshoz kapcsolódó viszonya. Amikor az 1900-as évek elején megjelentek az adventista misszionáriusok Békéscsaba környékén, evangélikus apai nagymamám azonnal fogékonyságot mutatott az üzenetre, és dédnagymamámmal csatlakozott a gyülekezethez. Édesapám 1948-ban keresztelkedett meg, együtt anyukámmal, két héttel a születésem előtt. Mind a ketten sokat foglalkoztak velem és a testvéreimmel, hogy a Bibliát megismerjük. Esztergom Kertvárosban találtak otthonra. Éppen születésem évében alakult itt meg az első gyülekezet is, elsősorban nagymamám szorgalmas missziómunkájának eredményeként. Pólyáskoromtól közöttük cseperedtem, ma is emlékszem szeretetükre, bátorításaikra. A gyülekezetben akkoriban sok gyermek volt, a gyülekezet udvarán hol a Vörös-tengeren való átkelést, hol Jerikó falainak leomlását játszottuk el Erdődy Józsi bácsi vezetésével. Sajnos, kevesen maradtunk. 1968. március 30-án keresztelkedtem meg. Az Esztergom kertvárosbeli gyülekezetnek voltam a tagja egészen 1976-ig.

– Milyen pályára készültél?

– Az volt az álmom, hogy magyar-latin szakos tanár legyek, de akkoriban lehetetlen volt középiskolai tanárként a negyedik parancsolatot betartani, így ezt a tervet feladtam. Mivel a testvéreim tanulók voltak, édesapánk pedig már idős ember, dolgozni kezdtem, hogy segítsem a családot. Ötszáz méterre tőlünk élt egy költő. Bizonyos okok miatt nem taníthatott állami iskolákban, de fenntartott egy magániskolát. Munka mellett beiratkoztam hozzá. Jól ismert engem, és többedmagammal arra tanított, amiről lelki meggyőződésem miatt lemaradtam: dramatikára és esszéírásra. Különös volt, hogy mikor betegsége miatt nem folytathattuk az órákat, éppen akkor kezdtek nyílni a kapuk a lányok számára is az egyházi pályán. Életem egyik legszebb napja volt, amikor felvételt nyertem a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetébe. Sokáig néztem a sikeres felvételiről küldött értesítést. Alig akartam elhinni, mert 1971-72-ben hihetetlen tömegű fiatal jelentkezett. Megértettem Istenünk jelzését: nem mentem olyan pályára, amely veszélyt jelentett volna egy meggyőződéses keresztény életgyakorlatára nézve, de elfogad, mint szolgáját.

– Mondj pár szót a családodról is!

– 1976-ban kötöttem házasságot Egervári Miklóssal. Három gyermekünk született, Miklós, Máté és Klára. Kemény és nehéz élet jutott számomra, de sosem siránkoztam. Ma sem értem, hogyan tudta az Úr beosztani az időmet, hogy jusson elég a gyermekeimre, a tanulásra, a látogatásokra, az evangelizációra, gyülekezeti szolgálatokra. Örökké hálás leszek édesanyámnak és két húgomnak, akik sokat vigyáztak a gyerekeinkre, szeretettel támogattak a szolgálatban. Közben a második fiunkat tizenöt évesen olyan baleset érte, hogy közel egy hónapig volt kómában. Két évbe telt, mire végre hosszabb időt tölthetett itthon, és közben legkevesebb három alkalommal járt közel a halálhoz. Ő velünk él, a sérülése maradandó, de nagyon hálásak vagyunk az Úrnak, hogy el tudja magát látni, sőt, könnyebb fizikai munkát is tud végezni. Miklós fiam informatikával foglalkozik. Kedves kis menyünket is nagyon szeretjük, igyekszünk minél több időt tölteni velük és két unokánkkal. Lányunk Texas államban lakik, anyósa és apósa a Hetednapi Adventista Egyház lelkészei.

– Tudom, hogy szereted a zenét. Tanultál is valamilyen hangszeren?

– Nem sokáig, csak másfél évig tanultam zongorázni, mert kilencévesen egy majdnem halálos kimenetelű betegség támadott meg. Annyira azért később önszorgalomból folytattam a tanulást harmóniumon, hogy hosszú időn át kísérni tudtam a gyülekezeti éneklést. Később, amikor a férjem személyében képzett zenész került a családba, már nem volt szükség arra, hogy én kísérjem az énekeket. Ma már nem ülök hangszer mellé, de a szép, valóban művészi zene iránti szeretetem nem csökkent, naponta több órát hallgatom, ha lehet.

– Egyházi munkádat milyen területen kezdted, majd mikor, hol folytattad?

– Nagyon korán, már másodéves lelkészhallgató koromban kaptam megbízást szombati szolgálatokra Oláh Károly és Erdélyi László gyülekezeteiben. A Dunamelléki Egyházterület pedig 1974-től feladatot adott házi evangelizációk, bibliaórák megtartására. Aztán több mint húsz évig, 1976 és 1996 között a Keresztény Advent Közösség lelkésze voltam. Összesen tizennégy gyülekezetben szolgáltam évekig. Ide tartozik az is, hogy ma nem lenne a gyönyörű Bózsva tábora, ha mi, Isten vezetésével nem kerülünk oda. Egy szeptember végi sétánk alkalmával fedeztük fel a jelenlegi épületet, a még akkor viszonylag jól termelő kúttal. Amikor a Wladár-családtól államosították a birtokaikat, csak annyit hagytak meg az épület körül, amennyi a kijárat felé ma is látható a nagyjurtával. Férjem könnyen barátkozó természetével sok jó barátot szerzett, így hamar fillérekért bérelni tudtuk a tágabb, három holdnyi területet, és később sikerült is megvásárolni a tsz-től. Azóta sokat fejlesztettek rajta, és ma már igazán kényelmes és gyönyörű.

1997-től lettem a Hetednapi Adventista Egyház segédlelkésze, majd 1999-től meghatalmazott lelkésze. Újabb tizenegy gyülekezetbe kerültem az évek folyamán. 1999–2004-ig voltam az Unióbizottság tagja. A leghosszabb ideig, 1999 és 2014 között a Gyermekszolgálatok Osztályának voltam a vezetője, majdnem kerek 16 évig. Nyugdíjba mentem 2010-ben, de 2017 január 1-ig még tevékenykedtem a DET-nél. Erre az időszakra esett kedves kolléganőm kislányának születése, akit helyettesítettem két évig, és ekkor történt meg a csatlakozás is a mi testvéreinkkel, akik örömünkre és áldásként érkeztek a KERAK-ból. Ez számomra boldog, de kimerítő időszak volt. Egyszerre hat gyülekezetben és három szórványgyülekezetben kellett körzetvezetőként szolgálnom. Mindeközben 2013 és 2020 között az Advent Kiadó igazgatására is megbízást kaptam. Minden nehézségük ellenére csodálatosan szép évek voltak.

– Nagyon szerettél volna tanítani, volt erre lehetőséged az egyházi szolgálatod alatt?

– Számomra minden tevékenység között a legszebb a tanítás. Csodálatos dolog azt látni, hogyan formálódik egy emberi lélek, hogyan változik meg a gondolkodásmódja az Ige teremtő erejétől; amit legtöbb esetben a szokott arckifejezés derültebbé válása kísér, a vonások letisztulása: ez a legszebb a világon.

Klasszikus értelemben véve azt mondhatom, hogy többször tartottam képzéseket gyermektanítóknak és hitoktatóknak. Mióta Szigeti Jenő elment, az ATF-en tanítom az ő, és korábban Szőllősi Árpád tantárgyát, a kateketikát, mint óraadó. Döntő dolog egy tanítónál az önzetlenség: úgy tanítson, hogy felébredjen a hallgató kíváncsisága és vágya annyira, hogy még a hallottakon túl is kutatásra késztesse őt.

– Úgy tudom, saját kiadványaid is vannak, felsorolnád ezeket a könyveket?

– Pár könyvem valóban megjelent. Korábban betegek és idősek bátorítására a „Hallass örömet velem”. Amikor a Családi Osztályt vezettem a „Tisztaság, szerelem, házasság” jelent meg. Efézus 6:10-18 verseinek feldolgozásaként: „Az igazlelkűség övétől a Lélek kardjáig”. Később egy gyermekeknek szóló elbeszéléskötet: „Kincsek az erdőn”. Gyürüs István testvérrel közösen a „Ki a király?” Tizennégy negyedévi leckéből álló, felső tagozatosoknak való tanulmánysorozatot készítettem a Gyermekszolgálatok Osztályának vezetőjeként. Sok szerkesztői, írói munkám van a felsős hittankönyvekben. Folyamatosan írom a cikkeket a Boldog Élet magazinba, s ha kell, az Adventista Világba.

– Szolgálatod közben mi adott erőt újra és újra?

– Erőnk több forrásból táplálkozik. Erőforrás a testvéreim szeretete, a bátorítás. Annak a felismerése is, hogy nem azért kapunk valamilyen lehetőséget a befolyásra, hogy az önkifejezést gyakoroljuk, hanem „Mindenki, amilyen kegyelmi ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai” (1Pt 4:10). Ha mindezt egy szóval összefoglalhatom: Istenünk az erő forrása, akinek megvannak az eszközei, hogy a segítségünkre legyen. Ide tartozik az imádság: bár optimista, „keljfeljancsi”-természetű vagyok, sokszor könyörögtem azért, hogy Atyánk segítsen át egy-egy nehéz helyzeten. Sosem csalódtam Benne.

– Mit üzensz azoknak, akik jelenleg is az egyháznál dolgoznak?

– Mindenekelőtt azt, hogy imádkozom értük. Sátánnak sok eszköze van, hogy kedvünket szegje és rávegyen, hogy a lélekmentést és -gondozást ne a legnemesebb és legszebb feladatunknak tartsuk. Ma Jézust képviselni majdnem nehezebb, mint az első századokban vagy a középkor idején. Ott tudott, látható volt az ellenség a maga brutalitásával. Ma rejtőzködő, álarcos – csak azt ne higgyük el, hogy így kevésbé gyilkos. Ma „a lelkiismeretet prostituálta a társadalmi lét” (S. Weil), de nekünk nem kell ebben részt vállalnunk, akiknek országa „nem e világból való”. Erősítsük mindennap magunkban, hogy Jézus Krisztus – akinek nem volt jobb, mint bármelyikünknek – részt adott maga mellett nekünk a legnemesebb műben. Higgyünk abban mindnyájan, hogy vele a „kőfalon is átugrom”!

Kedves Zsuzsika, nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk élettörténeted. Kívánok nagyok sok áldást az életedre, hogy minél tovább ilyen hűségesen szolgálhasd Istent, és meg tudd mutatni másoknak is, hogy Istennel együtt minden lehetséges.

Tonhaizer Anikó
NSZO munkacsoporttag

Jótékonysági palacsintasütés Ráckevén

Ismét nyíltak a kapuk, hogy a város egy fontos rendezvényén, az V. Kis-Duna Maraton futóversenyen megjelenjünk április 10-én, vasárnap. A sportrendezvényhez jól passzoló egészségügyi szűrés mellett most helyet kapott az aktuális menekültügy is, közelebbről a városunkban élő 27 ukrán menekült támogatása.

A tetemes mennyiségű palacsinta mind gazdára talált, sok ember szívét indította adakozásra. Ennek számokban is szép eredménye lett: közel 250 000 Ft-ot továbbítottunk az önkormányzatnak a korábban említett ügyre. Ezeken az alkalmakon a valós segítségnyújtás mellett nem lebecsülendő a benyomás és a befolyás szerepe, ami az emberek lelkében a kitelepülést látva megszületik. A hálás szavak, megilletődött arcok mellett még hány emberben indulhat el egy-egy pozitív gondolat, ami a szemünk elől rejtve marad…

Bátorítunk mindenkit, hogy keressük a megjelenés lehetőségeit településünk rendezvényein, kapcsolódjunk a közösség életéhez, ezzel is utat találva emberek szívéhez.

Gy. J.

Húsvéti séta a Zugló-Pécel körzetben

A karácsonyi időszakban a Péceli és Zuglói Gyülekezetek összefogtak, hogy egy karácsonyi sétában előadják Isten testet öltésének, Jézus születésének történetét, amellyel Isten szeretetének a történetét testközelbe hozhatják a világ számára. Ezen alkalom eredményességén ismét felbuzdulva április 9-én a Zuglói és a Péceli Gyülekezet közös programjaként ezúttal egy húsvéti sétát alkothattunk meg, melyen keresztül a gyülekezetek kapcsolati vonzáskörének emlékezetes módon mondhattuk el a Szeretet győzelmének történetét.

A szereplőkből és énekesekből álló csapat a szívét-lelkét beletette, amely látható volt a több hónapos felkészülésben és áldozathozatalban, melyben a gyülekezet megélhette nyitottságát és készségét arra, hogy Isten használja az övéit a világban. Isten érezhetően meg is áldotta az alkalmat, amely során jelmezbe és szerepbe bújva adta elő a két gyülekezetből összekovácsolódott közösség Jézus szenvedését, halálát és feltámadását. A vendégeket, felnőtteket és gyerekeket egyaránt letaglózták a jelenetek, „mintha közöttetek feszítették volna meg” (Gal 3:1).

A program annak ellenére volt ennyire eredményes, hogy a rossz idő rögtönzésre és az utolsó pillanatban változtatásokra is késztette a csapatot: az unió péceli épületének hatalmas udvaráról az épületbe kellett vonulnunk. De talán így volt a jó: a szűkebb hely meghittebbé, és megfoghatóbbá, testközelivé formálta az eseményeket, hiszen a keresztet cipelő Jézus közvetlenül a hallgatóság lába előtt esett el. A megható jeleneteket a kórus gyönyörű éneke kísérte. Érezhető volt Isten jelenléte, amely sokakat indított arra, hogy a közös étkezés, amellyel a gyülekezetek a jelenetek után készültek, tartalmas és kapcsolatteremtő beszélgetéshez vezessenek a vendégekkel.

Köszönettel tartozunk Istennek, hogy erőt és motivációt adott egy ilyen program létrehozására. Köszönet a rendezőknek, szervezőknek és a gyülekezetekből a résztvevőknek is, akik idővel, erővel és pénzzel nem takarékoskodva készültek erre az alkalomra.

 

  1. Zs.

Két és fél év után újra… ÉS Napok

és n

 

De Isten jó!

  1. április 14–17. között megrendezésre került az idei ÉS Napok. Hálás szívvel éltük át minden pillanatát, hiszen közel 150 fiatallal újra korlátozások nélkül lehettünk együtt és részesei minden jónak, amit egy ilyen alkalom ad nekünk: Isten jelenléte, a közösség, Isten dicsőítése, igei üzenet, sport és még sorolhatnánk.

Az ÉS Napokon mindig kiemelt szerepet kap az imádat, az Isten dicsőítése és a lelki üzenet, amely Jézust helyezi a középpontba. Az éneklésben a 316_dicsi_ énekegyüttes vezette a résztvevőket.

A hat plenáris alkalmon 5 előadó osztotta meg Isten üzenetét. Az előadások a cikk végén található QR-kód segítségével visszanézhetők, de lentebb olvashatók a címek és a rövid összefoglalók is.

Hisszük, hogy Isten Szentlelke életet megváltoztató erővé tesz minden egyes igei üzenetet a résztvevők szívében!

Hálásak vagyunk minden támogatásért, minden imádságért, ami a Magyar Unió fiatalokért végzett szolgálatát erősíti!

A hat plenáris:

 

1)       Jézus Gigachad?

Előadó: Henter Zsombor

Istent többféleképpen is el lehet képzelni, és az istenképünkbe tudattalanul is könnyen belefonunk olyan kulturális ideálokat, amelyek megnehezítik, hogy új nézőpontból is lássuk Őt. A Gecsemáné története e tekintetben egy kivételesen érzékeny istenképhez vezet.

 

2)       Miért?

Előadó: Sitkei Zoltánének 

Ha voltál már magányos, vagy történt veled valami rossz dolog, te is feltetted már a kérdést: Miért? Jézus is feltette ezt a kérdést. A kereszten.

 

3)       Célkeresztben

Előadó: Dr. Szabó László

Dinamikusan változó kínálat. Effektektől és filterektől duzzadó színes forgatag. Ki a karmestere belső világodnak? A vágyak és félelmek nyughatatlan forgatagában úgy tűnik, egyre nehezebb az istenkérdéseket megnyugtatóan tisztázni. Hogyan adhatok esélyt a hitnek?

 

4)       Szabadon. Önmagad

Előadó: Dr. Szabó László

Mi történik velem, ha egy igazi Mesterre hallgatva hozok döntéseket?

 

5)       Fog összeszorít, boldog vagyok

Előadó: Magyar Balázs

Az életben törekszünk arra, hogy egy optimális állapotot érjünk el. Létezik vajon egy konstans boldogság, ami elérhető, ha elég közel kerülök Istenhez? Nem, de ha igen, akkor miért választod a frusztráltságot?

 

6)       Gyökeres változás

Előadó: Palotás Kristóf

Változás? … Miért gyökeres? … Miért nem inkább látványos? … Nem az fog változást hozni az életedben, amit te gondolsz magadról, hanem az, amit Isten tervezett!

 

Kp

Gyermekbemutató Újbudán

Mena János és Hajnalka kisfiának gyermekbemutatójára gyűlt össze az Újbudai Gyülekezet
2022. április 16-án. A fiatal házaspár eldöntötte, hogy a jó Atya oltalmába helyezik kisfiukat. A gyülekezet az ünnepélyes fogadalomtétel alkalmával boldogan fejezte ki támogatását a szülők felé, s az Úr előtt fogadta, hogy támogatják Barnabást a Krisztusban való növekedésben, és imában mindig gondolnak rá. A gyermekek énekszolgálatait követően Bihari Csaba lelkész hirdette az Igét. Prédikációjának témája az alkalomhoz illően a keresztény család volt.

A különleges istentiszteletre nemcsak Barnabást hozták az Úr színe elé szülei, hanem Fazekas László és Erika is áldást kértek két nevelt gyermekük életére.

A jó Isten adja, hogy a gyermekek növekedjenek testben, lélekben, hitben, szeretetben, Isten és emberek előtt való kedvességben, az Ő dicsőségére.  Kívánjuk, hogy az Úr gazdag áldása kísérje a két családot életük minden napján!

Z.Á.

Vivaldi TAVASZ jótékonysági koncert a Terézvárosi Gyülekezetben

Immáron harmadik részéhez érkezett a gyülekezetünkben megrendezésre kerülő Vivaldi: Négy évszak jótékonysági koncertsorozat. Igazán színvonalas ének-zenei előadásokat hallhattunk 2022. április 9-én, este 18 órai kezdettel.

Fellépett Novák Zita hegedűművész, a Magyar Állami Operaház zenekarának elsőhegedűse, Áchim Kovács Anikó hegedűművész, Tóka Szabolcs orgonaművész, Sándor Ádám oboaművész és Kovács Ildikó hegedűművész. Közreműködött brácsán Karsai Ildikó, csellón Kaposvári Tamás.

Vivaldi: Tavasz tétele előtt Bodnár János lelkésztől az igei gondolatok mellett hallhattunk Vivaldi életéről is néhány érdekességet.

Szólót énekelt Chelcea Dorin Emilian, verset mondott Tokics Mária. A kórusműveket a Terézvárosi Gyülekezet énekkara szólaltatta meg, zongorán közreműködött Popovics Viola. Vezényelt: Tajti Enikő és Kormos Gábor.

Az este folyamán összegyűlt 218 500 Ft és 5 Euró adományt, a Magyar Gyermekmentő Alapítványnak ajánlotta fel a közösség, melyet Székely Sarolta oktatásszervező vett át a helyszínen a Magyar Gyermekmentő Alapítvány megbízásából.

Ezen a hidegebb tavaszi estén a lélekemelő ének- és zeneművek után egy kis teázásra is alkalom nyílt a koncert végeztével.

A teljes koncert az alábbi linken tekinthető meg: https://youtu.be/AUmcOhEyxUE

A záró, 4. rész, a „NYÁR” június 4-én kerül majd megrendezésre, melyre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

V. Zs.

Szolgálatunk a menekültekért

Március első napjaitól egy igen nagy és széleskörű szolgálat vette kezdetét gyülekezetünkben, mely immáron több hete folyamatosan tart.

Az orosz-ukrán háború elől menekülő ukrán testvéreink számára a tábea osztály tagjai kialakítottak 3 helyiségben 15 személy elszállásolására szolgáló helyet, melyhez egy zuhanyzós fürdőszoba is tartozik. Azóta folyamatosan voltak és vannak átutazóban lévő, néhány napot vagy akár két hetet is itt tartózkodó ukrán testvérek gyülekezetünkben. Április elejéig összesen 39 fő fordult meg szállásvendégként, hétvégén pedig, mivel az istentisztelet ukrán nyelven is tolmácsolásra kerül, jóval nagyobb létszámban vannak jelen ukrán testvéreink.

Vendégeink ellátását napi szinten végzi a közösség több tagja is szállás, étkeztetés és minden egyéb, ezzel járó feladat tekintetében. Emellett kikapcsolódásról, városnézésről, a gyerekeknek játékról, örömet szerző programokról is gondoskodnak a testvéreink, hogy egy kis felüdülést nyújtsanak a nyomasztó történések közepette. A menekültekkel kapcsolatos szolgálatot Tálas Enikő és férje, Bugyi Krisztián koordinálja.

Gyülekezetünk tábea osztálya továbbra is köszönettel fogadja az erre a célra szánt pénz-, ruha-, játék- és élelmiszer-adományokat. És ezúton is köszönjük a folyamatos, lelkes és áldozatkész szolgálatot a tábea osztálynak és a menekülteket segítő munkába bekapcsolódó testvéreknek, hogy gondoskodnak az ideiglenesen megszálló ukrán testvéreink jólétéről mosolyukkal, kedvességükkel és vendégszeretetükkel. „…Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg” (Mt 25:40, HunUj). „Mert éheztem, és ennem adtatok szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok” (Mt 25:35, HunUj).

A szolgálatról egy rövid videó is készült, mely az alábbi linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=bqutWsj9k_0

 

V. Zs.

Diakónusszentelés a Terézvárosi Gyülekezetben

Ismét örömteli alkalmunk volt 2022. március 12-én, amikor Szigeti Balázs diakónusi szolgálatra történő felszentelésére került sor.

A diakónusok támogató és segítő szolgálatot végeznek gyülekezeteinkben világszerte. Ellen G. White szerint példaadó életük segítségül szolgál egységessé kovácsolni a gyülekezet közösségét. Lelkészünk a felszentelő ima előtt elmondta, hogy gyülekezet hálás Istennek, aki elhelyezte Balázs életében mindazon az ajándékokat és jellembeli tulajdonságokat, amelyek szükségesek ennek a szolgálatnak a betöltéséhez. A felszentelés szertartását még ünnepélyesebbé tette az, hogy Balázs édesapja, Szigeti István testvér is részt vett fia felszentelésében.

Az ima után elhangzott az ároni áldás a Terézvárosi énekkar vezetésével, melyhez több gyülekezeti tag is csatlakozott a teremben. Így közösen kívánhattuk Balázs és családja életére Isten áldását a megzenésített, ihletett Ige szavaival: „Áldjon meg téged, áldjon az Úr, Őrizzen téged, őrizzen Ő!/Orcájat mennyekből fordítsa le rád Atyám!/Könyörüljön rajtad, könyörüljön rajtad!/Adjon békességet!”

 

V. Zs.

Bach Mindenkinek Fesztivál 2022 – Koncert a Terézvárosi Gyülekezetben

Március utolsó szombat délutánján került megrendezésre gyülekezetünkben a Bach Mindenkinek Fesztivál 2022 egyik koncertje. A programsorozat 8. alkalma volt ez, azonban előtte már a Terézvárosi Gyülekezet énekkara bekapcsolódott a budai Vár egyik szabadtéri koráléneklésébe.

A 26-ai szombaton gyülekezetünkben is felcsendülhettek ezen korálrészletek dallamai. Vezényelt: Tajti Enikő és Kormos Gábor. Az estét igazán különlegessé tette Novák Zita hegedűművész, a Magyar Állami Operaház zenekarának elsőhegedűse, Áchim Kovács Anikó hegedűművész és Tóka Szabolcs orgonaművész előadásai.

A zeneművek között dr. Szabó János Bach és a kereszténység kapcsolatáról beszélt néhány percben a jelenlévők számára. „…intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek. Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala” (Kol 3:16–17, HunUj) – hangzott el zárásként.

Hálásak vagyunk, hogy a tavasz beköszöntével ilyen színvonalas és felemelő alkalmon vehettünk részt.

A koncert az alábbi linken tekinthető meg: https://youtu.be/GYJiSjFDs0o

 

V. Zs.

Az ATF az Értékteremtőn

Az Adventista Teológiai Főiskola képviseletében részt vettünk az Ifjúsági Osztály által szervezett Értékteremtő Konferencián március 25–27. között, melyet Budapesten, a Virtuózok Hangversenyteremben rendeztek. Az eseményen az intézmény Hallgatói Önkormányzatának képviselői is megjelentek.

A szombati program keretein belül lehetőségünk volt néhány percben bemutatni a résztvevők számára a főiskolát, melyben ismertettük, milyen képzéseket folyatunk, és miért érdemes például teológiát tanulni, illetve miért is válasszák az Adventista Teológiai Főiskolát. Ezt követően az érdeklődők a felállított standunknál kaphattak választ felvetődött kérdéseikre. Bővebb információkat tartalmazó új Felvételi tájékoztatókkal és a Bemutatkozó füzetekkel együtt golyóstollakat, illetve kitűzőket osztottunk ki a résztvevők között, akik örömmel fogadták az ajándékokat.

 

Kovács Aletta Beatrix