Bejegyzés

Védekezve építünk és építve védekezünk

Akkor is nehéz idők voltak. Az erős falak a normális életet alapfeltételei voltak. Rablók, fosztogatók, „honfoglalók”, vadállatok számára a bekerítetlen város szabad prédát jelentett. Ezenkívül a falak a határokat, az identitást, az önrendelkezést, a szabadságot jelképezték.

Soha nem elég a bajt diagnosztizálni, elsírni és bűnbakokat keresni hozzá. A változás mindig olyan embereken múlik, akik az előzőek helyett beleállnak a résbe, áldozatot vállalnak és TESZNEK valamit, bármit, a megoldás érdekében.

De mit lehet tenni, amikor a feladathoz nincs elég ember, ugyanis mindenki a saját házát félti? Ezenkívül mindenkinek más elképzelése van a megoldásra, ezért együtt dolgozni kudarc. Tegyük fel, hogy valami csoda folytán mindenki leteszi a saját munkáját, a nézeteltéréseket felszámolják és megépítik az alapot. Másnapra könnyűszerrel ledöntik azok, akik az anarchiában érdekeltek. Kellene egy fal ahhoz, hogy megvédjen, miközben a falat építjük, de ez abszurd. Végül mondjuk ki az igazat – mérhetetlenül kényelmetlen lenne az egész hercehurca, ahhoz képest, hogy most kényelemben lehet kritizálni a helyzetet, és ujjal mutogatni a lehetséges felelősökre.

Így tengette az életét a választott nép mintegy 2500 évvel ezelőtt. De nem ez az a kép, amit szeretnék rögzíteni az olvasókban, hanem a következő jelenet. Miután a csoda megtörtént és elkezdődött a munka, az ellenség összefogott, titkos tervet készítettek a rajtaütésről. A nép fáradt és kimerült volt, a tartalékok elfogytak. Ekkor:

„Azért odaállítottam a népet a fal tövébe, a várfal mögé a hézagokba…

Mi pedig mindnyájan visszatértünk a várfalhoz, mindenki a maga munkájához. Attól a naptól fogva legényeimnek csak a fele végezte a munkát, a másik fele dárdával, pajzzsal, íjjal és páncéllal volt fölfegyverkezve. A vezetők pedig ügyeltek Júda egész népére. A várfal építői, a teherhordók és a rakodók egyik kezükkel a munkát végezték, a másikkal pedig a fegyverüket tartották. Mindegyik építőnek a derekára volt kötve a kardja, úgy építettek. A kürtös pedig mellettem volt” (Neh 4:7.9–12).

Hasonló időket élünk. A megszokott, kényelmet és védelmet nyújtó falak tele vannak résekkel. A láthatatlan betolakodók még nagyobb lendülettel támadnak. Mi lesz velünk? Mi lesz a közösséggel? El kell dönteni: védekezünk, magunkat, családjainkat féltjük, vagy építjük a közösséget? Nehémiás receptje kiállta az idők próbáját. Védekezünk és építünk. Védekezve építünk és építve védekezünk. Akik jól látják, hol keletkezett rés az egyház életében, beállnak a hézagokba; az egészségügyi szakembereink szervezik a védekezést, népünk másik fele bátran kilép a falakra anélkül, hogy egy percig is elfeledkezne a védekezésről. A vezetők ügyelnek az egész népre, a kürtös pedig készen áll a figyelmeztetésre. Nincs vita, nincs széthúzás, nincs jajgatás, nincs mutogatás – csak ima és összefogás. Akkor bejött, most sincs más választásunk, ha élni akarunk és életben akarjuk tartani a közösséget, ami minden látszat ellenére, még mindig Krisztus teste és a MI otthonunk!

 

Dr. Ősz-Farkas Ernő

DET elnök

 

Számolnunk kell-e mentális tünetekkel, vagy védettek vagyunk?

A világjárvány megállításáért sok szakember dolgozik együtt. Újabban a vírushelyzet mentális hatásait kezdik vizsgálni. Nemcsak a vírus pusztít, hanem a bezártság, az elszigeteltség, a bizonytalanság és különféle médiatartalmak fogyasztása is. Korai még következtetéseket levonni, de a kisebb kiterjedésű, 2003-as SARS-járvány után azt állapították meg, hogy a 65 év feletti korosztály 50%-a a járvány után sokáig a szorongás tüneteit produkálta. A túlélő betegek jelentős része poszttraumás stressz szindrómában szenvedett. A karantén általában és széles körben mentális és egyéb kóros következményekkel járt, mint amilyen a megnövekedett alkoholfogyasztás, gyógyszerabúzus, szerencsejáték iránti igény, pornográfia, családon belüli erőszak, internetes zaklatás, kimerültség, pénzügyi feszültség, kapcsolati problémák, szakítások, válások, hajléktalanság. A magányosság mellékhatásai is megjelentek, mint amilyen a szorongás, érzelmi kiégés, depresszió és öngyilkossági kísérletek. Egy sokkal kiterjedtebb és tovább tartó járvány hosszú távú mentális hatásait ebben a pillanatban nehéz felmérni, de sejteni lehet, hogy ezúttal még súlyosabb lehet.

Egyházi körökben gyakran előfordul a külső körülmények hatásainak minimalizálása: a hívő emberek védettek. Alázatra és óvatosságra hívnám fel a figyelmet, amelyek a megelőzés bibliai alapelvével együtt, rendkívül hasznosak lehetnek. A jelenlegi körülmények a hívő emberekre is hatással vannak, és már most, a kezdeti szakaszban beazonosíthatunk jelenségeket, amelyek önvizsgálatra és saját épségünk érdekében óvintézkedésekre késztetnek.

1) A bezártság türelmetlenné tesz, amit nem tudunk kifejezni a vírus vagy az intézkedő hatóságok felé, ezért azt a közvetlen közelünkben lévőkön vezethetjük le. Hangosabb otthoni beszéd, éles hangvételű levelezés, azok támadása, akik a lelki táplálásunkért fáradoznak, intő jelek lehetnek.

2) A bizonytalanság bizalmatlanná tesz. Senki nem tudja megmondani, mennyi ideig tart a járvány, mikortól térhet vissza az életünk a normális kerékvágásba, lesz-e hatásos gyógyszer vagy oltóanyag, elkerüljük vagy átesünk-e a betegségen, tünetmentesek leszünk vagy maradandó szövődményekkel maradunk, megmarad-e az állásunk vagy elveszítjük, és sorolhatnánk tovább azokat a kérdéseket, amelyekre nincs, aki válaszoljon, vagy ha mégis, jó okunk lehet megkérdőjelezni, hacsak nem tartjuk prófétának. Ennek hátterén hajlamosak vagyunk mindent a saját kezünkbe venni, azt is, amit nem bízott ránk sem Isten, sem ember: aggódunk a világ sorsáért; kézbe vesszük a gyülekezet, a helyi közösség irányítását; teológiai nyilatkozatokat teszünk; minősítünk másokat és kreatívan helyettesítünk egyházi szertartásokat.

3) A válsághelyzetek nem elfedik, hanem kihozzák és felerősítik a saját és a mások hiányosságait. Az emberi beidegződés (gerenda effektus) miatt viszont magunkkal rendkívül toleránsak vagyunk.

4) Általánosabb tünetek is veszélyeztetnek, mint a szorongás, a kapcsolati, családi problémák megjelenése. Arra is vannak jelek, hogy a megnövekedett internetes hír és álhír tartalmak fogyasztása felerősíti a tüneteket, ugyanis a böngészőnk jobban ismer, mint mi magunkat, és olyan oldalakat ajánl fel, amelyek kiszolgálják a ránk jellemző félelmeket, gyanakvásokat vagy az aktuális mentális állapotunkat.

Ezen a ponton már nagy előnyünk lehet, mert keresztényként, ha sikerül beazonosítani ezek közül legalább egy tünetet, tudjuk, hova fordulhatunk megoldásért.

Isten Igéje, az imádság, a bizalom tudatos gyakorlása, a hatáskörünk elfogadása és a felelősségi körünkön belüli cselekvés, a családi kapcsolatok erősítése, az egészséges életmód, a virtuális közösségi élet tudatos ápolása, a jótékonyság, a sáfárság elveinek gyakorlása jó gyógyszer lehet a mentális problémák ellen.

Az aggodalommal kapcsolatosan az Ige ellenszert javasol, ami nem más, mint a hálával és imával kezelt aggodalom: „Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben, minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt” (Fil 4:6).

Aggodalom-vizsgálathoz: „Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?” (Mt 6:27).

A hatékonyság, a mentális és fizikai aktivitás szerepe az aggodalom forrásával szemben: „Ezért követeket küldtem hozzájuk ezzel az üzenettel: Nagy munkát kell végeznem, ezért nem tudok elmenni. Félbemaradna a munka, ha itt hagynám, és elmennék hozzátok” (Neh 6:3).

Nem tudjuk megmondani, meddig tart még a virtuális egyházi korszak, de abban biztosak lehetünk, hogy a feltámadt Jézus ígéretet tett: veletek vagyok a világ végezetéig.

Ezért bízunk benne, összetartunk és nem adjuk fel!

 

Dr. Ősz-Farkas Ernő

DET elnök, ESZO vezető

 

Túlreagáljuk-e keresztényként a koronajárványt?

Válságos időkben élt Pál apostol is. A bőrén tapasztalta a felsorolásban szereplő élethelyzetek minden fájdalmát. Bárki megjósolhatta volna, hogy előbb-utóbb összetörik és feladja. Ehelyett hitvallást fogalmazott meg: „Ki választana el minket Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver? … De mindezekben diadalmaskodunk azáltal, aki szeret minket. Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban” (Róm 8:35–39).

Pált értjük, de a saját helyzetünket még nem. Itt vannak a kérdéseink, amit nem rejtünk a szőnyeg alá:

  • Miért foglalkozunk a témával? A Hetednapi Adventista Egyház elkötelezett az egészség védelme mellett. Nem sok olyan egyház van a földön, ahol a hitelvek között szerepelne ilyen tanítás. Az élet Isten ajándéka és mindent meg kell tennünk a prevenció érdekélben. Ezért a Biblia tanításaival összhangban az egyház mindenben támogatja az ország vezetésének/intézményeinek erőfeszítéseit a járvány megfékezésében és arra hívjuk a tagjainkat, hogy ugyanezt tegyék.
  • Nincs-e túlreagálva a helyzet? Egyre több megjegyzés érkezik arról, hogy az influenzajárványhoz képest a mostani sem veszélyesebb, tehát ne foglalkozzunk vele. Az összehasonlításnak több szempontból sincs értelme. Először is azért, mert egy múlt évi, lezárt járvány áldozatainak számát nem lehet összevetni egy folyamatban lévő történéssel. Nem tudjuk felmérni, hogy mikor lesz vége és milyen következményekkel maradunk. A járványban emberek ezrei halnak meg, ami akkor sem hagyhat közömbösen, ha máskor és más járványok idején is történt hasonló. Azt tanuljuk Jézustól, hogy ha egy embert megmenthetünk, akkor induljunk el érte az éjszaka közepén is, amikor biztonságban hagytuk a 99-et. Ezenkívül ennek a járványnak messze ható következményei lehetnek a világgazdaságra, aminek a hatását nem lehet megbecsülni. Ilyen helyzetben az egyház, amelyik szeretné visszatükrözni a Megváltó jellemét, nem a számokkal kell foglalkozzon, hanem az emberekkel.
  • Mennyit ér, amit mi tehetünk? Sokakban félelmet és bizonytalanságot kelt a járvány kezelése. A gyógyszerekhez és gyors megoldásokhoz szokott világ számára furcsa, hogy nincs más eszközünk, csak a higiéné és a karantén. De Isten népét ez ne lepje meg, mivel évtizedek óta tanítjuk, hogy a Biblia részeként ismert egészségügyi kódex (Mózes könyvei) ma is megállja a helyét, mert Isten ihlette. Azok között kell lennünk, akik bíznak Isten 3500 évvel ezelőtt kinyilatkoztatott tanácsaiban, és elsőkként példát mutatunk azok alkalmazásában. Nem vallana ránk és nem lenne összhangban az eddig hirdetett meggyőződésünkkel, ha a gyülekezeteink valamilyen babonás hittől vezérelve Isten egészségügyi törvényei fölé helyeznék magukat. A Biblia sehol nem tanítja, hogy az Istenben való bizalom feljogosít könnyedén venni az egészségőrzés törvényeit. Ezért kérünk mindenkit, tekintse küldetésének példát mutatni a járvány megfékezésében. Nem lenne jó senkinek, ha az adventisták fertőző gócponttá válnának. Ezért kérünk mindenkit a körlevélben szereplő egyszerű lépések betartására.
  • Csak fizikai dimenzióban van dolgunk? Az ima Isten gyermekei számára óriási lehetőség. Ezt a bolygót Sátán támadja és pusztítja. Az a célja, hogy minél többen eltávozzanak, mielőtt találkoznának az evangéliummal. Tudja, hogy kevés ideje van. Imádkozzunk azért, hogy Isten fékezze meg ezt a rombolást. Imádkozzunk azokért, akik küzdenek ezzel a betegséggel és az egészségügy dolgozóiért, akik nagy nyomás alatt próbálnak helytállni. A járványhelyzet sokakban félelmet kelt. Talán alkalmas idő megosztani a reménységünket az eljövendő országról. Bátorítsunk az Igével! A riogató „evangelizáció”, a történések azonnali elhelyezése a végidős események általunk készített térképén, nem evangélium. A betegek és esetleg a gyászolók vigasztalása az egészségügyi missziónk része E. G. White szerint. Ott van a kezünk ügyében egy nagyszerű eszköz, amelynek segítségével karantén idején is meglátogathatunk bárkit az otthonában. Budapesten, a kínai misszionárius házaspár a járvány kitörése óta Messengeren keresztül istentiszteleteket, bibliaórákat, keresztségi felkészítéseket tart. Azt mondják, több érdeklődő van, mint bármikor. Eljött az ideje felismerni, hogy a közösségi média Isten eszköze lehet a kezünkben. Szeretettel kérünk benneteket, hogy imádkozzatok azokért az ismerősökért, akiket ilyen úton el tudtok érni. Kérjetek bölcsességet, hogy mutassa meg, kinek mit lehetne írni, kit kellene felhívni, kiknek hogyan lehetne jó hírt és reménységet tovább adni.

Egy válság soha nem jön jókor, de akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van. Tanulni fogunk ebből a történetből és közben vizsgázunk bizalomból, lojalitásból, összefogásból, közösségből és józan észből. Ami békeidőben nehéznek tűnt, azt most vészhelyzetben kell pótolnunk. Azért imádkozom, hogy megerősödve, felébredve és összefogva jöjjünk ki ebből a próbából, aminek az előszobájába léptünk.

„A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban. Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Fil 4:5–8).

Testvéri szeretettel:

 

Dr. Ősz-Farkas Ernő

ESZO vezető

Egy szekta története a koronavírussal

Koreában rohamosan nő a koronavírussal fertőzöttek száma. Egy nap alatt több mint 500 új esetet regisztráltak. A gócpont Daegu városa, ahol egy keresztény egyház nagyobb összejöveteli helye található. A Jézus Sincshondzsi Egyházat 1984-ben Li Mani alapította, akit halhatatlannak tartanak, mivel megszerezte Jézus Krisztus köpenyét. Az országban mintegy 250 000 tagjuk van, akik közül 144 000 hívőt szeretne az alapító a mennybe vinni az ítélet napján. A Daegu városában tartott összejövetelen több mint 1000 hívő vett részt, ahol sokan megfertőződtek, a városlakók szerint a liturgiájuknak köszönhetően, ugyanis ima közben egymáshoz dörzsölik a vállukat. Egy 61 éves hölgy volt az első fertőzött, aki kétszer is visszautasította a koronavírustesztet. Betegen legalább négy istentiszteleti alkalmon vett részt. A hatóságok országszerte betiltották az összejöveteleiket.

A történet tanulságos. Egy egyház könnyebben lesz ismert a hibái, mint az erényei miatt. Az üzenetet, legyen az bármilyen biblikus, az életmód hitelesíti vagy cáfolja meg. Ha egy egyháznak olyan messianisztikus tudata van, hogy magára nézve fölöslegesnek tartja figyelembe venni a földi élet anyagi dimenzióit, hamar hiteltelenné válik a közvélemény előtt. Istenben, a második adventben, a közeli eszkatonban való hit nem mentesít a higiéné, az egészséges életmód szabályainak betartása alól.

„Isten nagyobb, mint a koronavírus” – olvasom az egyik sok megosztást kapott közösségi üzenetben. Indoklásként a 91. zsoltárt idézi:

Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal; A dögvésztől, amely a homályban jár; a döghaláltól, amely délben pusztít. Elesnek mellőled ezren, és jobb kezed felől tízezren; és hozzád nem is közelít. Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!”

Az állítás igaz:
– Isten valóban nagyobb, mint a koronavírus.
– Isten valóban oltalmat ígért a „gonoszok megbüntetése” idején azoknak, akiket az Ő pecsétje véd.
– Isten oltalmáért kell és lehet imádkozni, nemcsak a végidő eseményeinél, hanem mindennap.
– Nincs mitől félnünk, ha az életünket, örök sorsunkat Isten kezébe helyeztük.

 

Ami szintén igaz:
– „Isten nem biztat bennünket arra, hogy megteszi helyettünk azt, amit mi is megtehetünk magunkért” – mondja E. G. White (Selected Messages. 2. kötet, 346. old.). A liturgiánk sem mentesít az egészséges életmód szabályainak betartása alól. „Az Úr temploma, az Úr temploma” (Jer 7:4) típusú babonás hit nem méltó az élő Istenhez és értelmes követőkhöz.
– Isten képes megvédeni bármitől, de annak is tudatában vagyunk, hogy a föld feletti uralmat Sátán bitorolja. Isten szuverén joga, hogy közbelép-e természetfeletti módon valakinek a megmentéséért vagy nem, de erre semmilyen ígéret nem kötelezi (Dán 3:18).
– Az igazságszolgáltatás ideje nem most van. A betegség nem jelenti Isten büntetését, az egészség nem jelent bűntelenséget.
– A Bibliából ismerjük Jób történetét és Zsidók 11. fejezetének hithőseit, akik közül sokan nem tapasztalták meg az ígéretek teljesedését (Zsid 11:39–40).
– Ezért legyünk készen arra is, hogy ha szükség lesz rá, vigasztaljuk egymást ezekkel a szavakkal: „Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt, ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók” (2Kor 4:16–18).

 

Ősz-Farkas Ernő
DET elnök,
HUC ESZO vezető 

 

Az Egészségügyi Szolgálatok Osztályának felhívása a koronavírus és az influenzajárvány kapcsán

Kedves Testvérek! Miközben várjuk azt az időt, amikor Isten eltöröl minden betegséget, bajt és halált, lehetőséget ad együttműködni vele életünk és egészségünk megőrzése érdekében. Még mielőtt a világ bármit tudott volna a fertőzések terjedéséről, a kórokozók jelenlétéről, Isten világos higiéniai szabályokkal védte meg népét Egyiptom betegségeitől. Isten népének ma is erkölcsi kötelessége mindent megtenni, hogy megelőzze, illetve megállítsa a betegségek terjedését. Az Adventista Egyház felhívja a tagság figyelmét a koronavírus (2019-nCoV) és az influenzavírus okozta betegségek megelőzésére. A bibliai próféciák figyelmeztetnek az utolsó időkben egyre sűrűsödő járványokra, betegségekre, amelyek bennünket is érinthetnek. Az egészséges életmódot és a bibliai prevenciót hirdető egyházként kötelességünk józanul, a bibliai elvekkel összhangban reagálni ezekre. Ezen betegség fertőző betegség, ami azt jelenti, hogy a megbetegedés kockázatát higiénés előírások betartásával lehet csökkenteni, az egészséges életmód alapelveinek betartása segíti az immunrendszer általános ellenállóságát és a felgyógyulásban is előnyt jelenthet, de nem véd a fertőzéstől.

A vírussal kapcsolatos félelmeket fokozza az, hogy új vírussal áll szemben az emberiség, aminek pontos veszélyeit vagy lefolyását nem ismerjük, ahogyan jelenleg védőoltás sem érhető el. Ezen félelmek pánikhoz, és akár idegengyűlölethez is vezethetnek. Isten Igéje azonban erre biztat: ,,Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét” (2Tim 1:7). Ennek jegyében ismertetjük veletek az alábbi elővigyázatossági intézkedéseket, melyeket kövessünk a gyülekezeteinkben.

 

Mit tudhatunk jelenleg a betegségről?

A koronavírus által okozott betegség lefolyása személyenként változik, és az enyhe tünetektől kezdve, akár kórházi kezeléssel és halállal is végződhet. A betegség magas lázzal kezdődik, majd száraz köhögéssel folytatódik, végül egy hét elteltével légzési nehézségek és légszomj alakul ki, melyek azonnali orvosi kezelést igényelnek. Érdekes módon a betegség nagyon ritkán okoz orrfolyást és tüsszögést, ugyanis a tüdő alsóbb régióit támadja. A betegség cseppfertőzéssel terjed. Az eddigi híradásokból úgy tűnik, hogy a betegség azokra veszélyes első sorban, akiknek van már valamilyen krónikus betegsége. A vírus mára emberről emberre terjed, és már a lappangási idő alatt fertőz, ezért vezettek be több helyen karantént is. Amennyiben járvánnyá válik a koronavírus, az első félév végére várják a lecsengését. Habár a vírust Magyarországon még nem mutatták ki, a megjelenését elkerülhetetlennek látják a szakemberek.

 

Személyes óvintézkedések:

  1. Aki a tüneteket érzékeli autóval vagy taxival, tömegközlekedés kerülésével, forduljon haladéktalanul orvoshoz! Eközben kerülje annak lehetőségét, hogy másokat megfertőzzön: használjon kesztyűt, maszkot.
  2. Nagyon fontos, hogy azok, aki megbetegszenek, belázasodnak, maradjanak otthon, és ne menjenek közösségbe. Abban az esetben is, ha hozzátartozónk betegedik meg, kerüljük: a közösséget két hétig.
  3. Tüsszögés és köhögés alkalmával el kell takarni a szájat, de nem kézzel, hiszen ez segíti a fertőzés terjedését, hanem egyszer használatos papír zsebkendővel vagy akár a kabát/ruha ujjával.
  4. A fertőzés megakadályozása érdekében fontos a kéz gyakori fertőtlenítése, főleg étkezések előtt. Erre elegendő a meleg vizes szappanos kézmosás, ami legalább 20 másodpercig tartson.
  5. Mindenki kerülje az arc, főleg a száj, szem és orr érintését mosdatlan kézzel. A közhiedelemmel ellentétben a szájmaszk nem akadályozza a vírus terjedését, hanem leginkább azt akadályozza meg, hogy valaki az arcát megérintse fertőzött kézzel.

 

Közösségi óvintézkedések:

  1. Figyeljünk oda azokra, akik betegek – különösen az idős és/vagy krónikus betegekre –, kísérjük figyelemmel az állapotukat, ha kell, értesítsük az orvost, és az óvintézkedések betartása mellett segítsünk személyesen, amennyiben ez ajánlott az adott esetben.
  2. Kerüljük a fizikai érintkezés bevett társadalmi formáit, mint például a kézfogást, az arcok érintkezését, és a puszit. Amennyiben mégis kézfogásra kerül sor, utána mindenképp fertőtlenítsük a kezünket.
  3. Biztosítsuk a szappannal és meleg folyóvízzel történő kézmosás lehetőségét, figyeljünk, hogy a szappan ne fogyjon ki.
  4. Használjunk eldobható papír kéztörlőt a járvány lecsengéséig.
  5. Az előtérben helyezzünk el alkoholos kézfertőtlenítő szert, melyet érkezéskor használjon mindenki.
  6. Rendszeresen fertőtlenítsük azokat a felületeket, amelyeket az emberek megfognak (kilincsek, ajtók, kapaszkodók, villanykapcsolók, asztalok, gyermekek által használt felületek, kézzel működtetett karok/kapcsolók, stb.) minden közösségi alkalom után, akár napközben többször is. Erre vásárolható fertőtlenítős törlőkendők és spray-k (Sanytol, Florasept, Domestos stb.)
  7. Különösen vigyázzunk a fertőtlenítésre és a higiénia betartására úrvacsorák és közös étkezések alakalmával: felületek fertőtlenítése, a kelyhek használatának felfüggesztése, stb. A szolgálattevők a kenyér megtörése előtt nyilvánosan használjanak kézfertőtlenítőt.

További óvintézkedések:

  1. Amennyiben egyes városokban/régiókban járvány alakulna ki, úgy a közösségi alkalmak korlátozása válhat szükségessé a helyi hatóságok felhívása vagy önkéntes korlátozás alapján.
  2. Amennyiben hivatalos állami szervek további óvintézkedéseket javasolnak, úgy ezeket tartsuk be.

Szeretnénk arra is felhívni a figyelmet, hogy tartózkodjunk a betegséggel és az esetlegesen kifejlesztett oltással kapcsolatos összeesküvés-elméletek „gyártásától” és terjesztésétől. Nem méltó hozzánk belekeveredni üzleti, politikai és más világi lobbik egymás ellen folytatott tevékenységébe.

Az orvoslás vívmányainak igénybe vétele nincs ellentétben a hit gyakorlásával. ,,Isten nem biztat bennünket arra, hogy megteszi helyettünk azt, amit mi is megtehetünk magunkért” – mondja E. G. White (Selected Messages. 2. kötet, 346. old.), aki maga is példát mutatott kora orvosi felfedezéseinek alkalmazásában. ,, … folyamatosan időszerűsítette egészségügyi tanácsait, ha újabb bizonyítékokhoz jutott. Amikor orvosilag már lehetővé vált a vérátömlesztés, erre a kezelésre irányította dr. Kress figyelmét, aki beteg volt. ( … ) Egy hasonló példa a himlő elleni védőoltás esete. Míg vízgyógyászatot propagáló kortársai ellenezték a védőoltások alkalmazását, Ellen White maga kérte az oltást, és erre biztatta személyzetét is. Ellen White haladó szemléletű egészségügyi reformer volt, aki Istennek adott dicsőséget a tudomány vívmányaiért” (lásd: Az Egészségügyi Szolgálatok kézikönyve. 111. old., Advent Kiadó, 2003.)

A Biblia higiéniai elveinek ismerete, elődeink példája és egyházunk egészségügyi szakembereinek tanácsai késztessenek megfontolásra, gondolkozásra és felelős közösségi cselekvésre.

 

Testvéri szeretettel:
Ócsai Tamás unióelnök,
Dr. Ősz-Farkas Ernő ESZO vezető