Bejegyzés

Egy körzeti együttlét áldásai

Szivási József testvér, az ATF dékánja jelenlétében töltöttük a február 17-i szombatunkat a Miskolc „B” Gyülekezetben.

Tartalmas igehirdetés erősített  meg bennünket a lelkiismereti döntésünk kérdésében. Mennyire vigyáznunk kell érzékenyen és kifinomultan a másik ember, testvér „éretlen” ismeretére. Legyünk rendkívül figyelmesek és tapintatosak e tekintetben is, Pál gondolatát követve a bálványáldozati húsok fogyasztása példáját megértve. Másik  nagyon fontos tanítás a Sola Sciptura elve. Ne magyarázzuk a magunk „forrásából” az Igét. A Biblia magyarázza önmagát.

Áldott együttlétünket az ózdi, izsófalvi, kazincbarcikai, bükkszentkereszti és a Miskolc „A” gyülekezetbeli testvérekkel töltöttük. Közös ebédünket kedves beszélgetések közben fogyasztottuk el.

 

Árvai Jánosné

Adventi lángok

Az adventi időszak alkalmából a miskolci, Füzes utcai Gyülekezet egy gazdag, élményekkel teli programot nyújtó jótékonysági hangversenyekkel és előadásokkal lepte meg a város lakóit. Az volt a vágyunk, hogy ebben a rohanó világban, az ünnepre való készülődés közepette az emberek négy vasárnap délutánt elcsendesedve, Isten közelében tölthessenek  el.

A programok minden alkalommal egy zenei és egy Istent dicsőítő igei előadást  tartalmaztak. Az igei alkalmak Jézus eljövetelét igyekeztek bemutatni. A mi szívünkhöz – akiknek elnevezésünkben is benne van az advent szó – különösen közel áll Krisztus várása. A rendezvényt különleges zenei előadások gazdagították.

Csodálatos élményben volt része annak, aki meghallgatta a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének szimfonikus zenekarát és a Miskolci Bartók Kórus hangversenyét, akik Bach, Mozart, Vivaldi  és Händel  műveinek széles tárházát mutatták be. Szívet melengető volt az Erdélyből érkezett Reménység Férfikórus előadása, akik énekszámaikkal Istent dicsőítették. Az Adventi Rézfúvós Kamaraegyüttes  műsorszámai  a karácsonyi gondolatokat és a Jézussal való bensőséges kapcsolatról szóló bibliai tanításokat népszerűsítették. Közben evangéliumi dalokat tanítottak, s a hallgatóság tiszta szívvel énekelte velük. Az utolsó előadást az Új Advent Kórustársaság színvonalas műsora zárta, akik felejthetetlen műveket adtak elő Kodály, Bach és más szerzők műveiből.

A hangversenyeken jótékony célú adományokat gyűjtöttünk a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) javára. Ez a szolgálat a nehéz sorsú gyermekeknek nyújt segítséget, akiket vér szerinti családjaik nem tudnak ellátni. Otthonaik feladata a családpótló nevelés, gondozás biztosítása. Nagyon szép összeg gyűlt össze (valamint könyv- és cipőadományok), melyet az utolsó előadás után a szakszolgálat vezetői vettek át. Ezenkívül az ADRA, egyházunk segélyszervezete egy egyhetes balatoni nyaralást ajánlott fel 10 gyermek és 2 kísérő részére.

Minden előadás után ingyen könyvek között válogathattak az érdeklődők, valamint  érdekes és értékes művek vásárlására is lehetőség volt. Akik mind a négy előadáson részt vettek, azokat  egy „Jézus élete” című  könyvvel ajándékoztuk meg.

Egy nagyon színvonalas programfüzet is a segítségükre volt a kedves vendégeknek, melyben részletesen bemutatkoztak az előadók és a TEGYESZ-ről is hasznos ismertetőt olvashattak, valamint  könyvajánlót is tartalmazott.

A hangulatot emelte egy kis vendéglátás is, süteményekkel és meleg teával vártuk azokat, akik ellátogattak az eseményekre.

A vendégekkel nagyon jó beszélgetések alakultak ki az előadások után. Jóleső érzés volt megtapasztalni azokat a szívből jövő megjegyzéseket, amiket a feléjük áradó  szeretetről,  emberi odafigyelésről mondtak. Sokan megjegyezték, hogy ilyen színvonalas műsorban  mostanában sehol nem volt részük, itt ellenben sok ismerettel gazdagodtak, melyeket hazavihettek a szívükben.

Köszönetükben Isten áldását kérték szolgálatainkra, ami nagyon sok erőt ad további munkánkhoz.

 

Fekete Istvánné

Rendhagyó szombat délután Miskolcon

Különleges esemény várta június 3-án, Miskolcon a Szinva teraszra látogatókat. A Füzes és az Apáczai Csere János utcai Gyülekezet kedves meglepetést készített az arra sétálók számára. Ingyen könyveket osztottak, valamint süteményekkel és limonádéval kínálták a járókelőket. Természetesen nagyon jó beszélgetésekre is sor került. Sokan érdeklődtek, kik vagyunk, mi az egyház feladata, s egyre több emberrel sikerült Istenről, hitvallásunkról beszélgetni.

Jólesett, hogy néhányan csak azért jöttek oda, hogy megköszönjék azt a szeretetet és kedvességet, amit feléjük nyújtottunk. Látszott a segítő testvéreken is az a lelkesedés, amivel szolgáltak.

Az esemény fénypontját adta az Adventi Rézfúvósok fellépése. Csodálatos zeneszámaikat szokás szerint összekötő szöveg kísérte. Molnár Miklós testvér a zeneművek között bemutatta az egyházat, annak küldetését, valamint felhívta a figyelmet a közös beszélgetés lehetőségére a megterített asztalnál.

Lassan hagyománnyá válik itt Miskolcon ez az utcai evangelizáció, hisz már több alkalommal megtartottuk ezt, az egyházunkat bemutató szolgálatot.

Hálásak vagyunk, hogy ezen keresztül is megtapasztalhattuk Isten áldását és közvetíthettük az Ő szeretetét az emberek felé.

 

Fekete Istvánné

 

Gyermekszombat Miskolcon

Május 27-én Miskolc, Füzes utcai Gyülekezetben egy igen különleges szombati alkalmon vehettünk részt. Az istentisztelet szolgálatai mind olyan versek, zenei szolgálatok voltak, amelyeket gyermekek adtak elő, de még a hálaáldozatokat és tizedet is ők gyűjtötték össze. Hosszú előkészület előzte meg ezt a szép napot, hiszen az ifjoncok alaposan felkészültek, hogy Istennek szép és tökéletes ajándékot adjanak át.

Gyülekezetünk legfiatalabb tagja, a 2 éves Ábel felvételről mondott verset, de a nagyok (4 évestől 11 évesig) már bátran álltak ki a gyülekezet elé. Felváltva olvasták fel az alapigét (Mt 25:31–45), amiről a gyülekezet együtt gondolkodott. Közben minden lurkó kapott maga mellé egy idősebb testvért, hogy annak egy tapasztalatát meghallgassa, megismerje. Az egész alkalmat gyermeki őszinteség és ártatlanság lengte be. Minden jelenlévő kicsit a gyermekek szemével, annak tisztánlátásával tekinthetett a juhok és a kecskék példázatára. Nem volt szükség igazán magyarázatra, így a történet mondanivalója sokkal mélyebbre hathatott bennünk. Jézus példázata egyszerű: vagy a kecskék táborába vagy juhok táborába tartozunk. Életünk tanúskodik arról, hogy bennünk lakik-e a jézusi szeretet.

A közös ebédet a testvérek a csemeték ízlését és az egészséges alapelveket szem előtt tartva készítették el. Ebéd után pedig Kiss Józsefné Mártika nénit látogatták meg a csöppségek, szolgálatukkal lelkesítve gyülekezetünk egyik ágyhoz kötött tagját. Csodálatos volt látni, ahogy generációk találkoznak, és együtt mennek Jézus elé. Isten áldása kísérte az egész napot.

 

 

Jézus élete festménykiállítás Miskolcon

Egy országjáró esemény helyszínéül szolgált  2017. február 9-től március 5-ig a Miskolci Galéria.

Matula Péter, Svédországban élő testvérünk segítőkészsége és támogatása tette lehetővé ezt a programot. Három festőművész: Aknay János, ef Zámbó István és Tábori Csaba alkotásai kerültek kiállításra, akik Jézus életének 21 momentumát örökítették meg egyéni stílusban.

Gyülekezetünk a kiállítás programja kapcsán szerette volna mással is megszólítani a gyerekeket és a felnőtteket. Az iskolások számára Jézus életének az őket megérintő eseményeiből  rajzpályázatot hirdettünk meg két korcsoportban (alsó és felső tagozatosok).  A technikát természetesen ők választották, ami csodálatos ötletgazdagságot mutatott be.

A középiskolásokat pedig a Reformáció éve kapcsán irodalmi alkotások megírására kértük.

A szebbnél szebb munkákat – 263 pályázat érkezett – szakértő zsűri értékelte.

A rajzok kiállítására is lehetőség nyílt a Galériában, így az odalátogató közönség ezeket a csodálatos alkotásokat is megtekinthette.

A program fináléja a díjkiosztás volt. Örömünkre zsúfolásig megtelt a kiállítóterem. Minden résztvevő kapott egy Bibliát, az első 3 helyezett pedig mindegyik korcsoportból még egy „Jézus élete” című könyvvel és értékes könyvvásárlási utalvánnyal lett gazdagabb.

Látva a csillogó tekinteteket, elkértük a gyerekek rajzait a Galériától, hogy a Füzes utcai gyülekezetben is kiállíthassuk. Felbuzdulva az érdeklődésen, eredményhirdetéskor, meghívó keretében felhívtuk a gyerekek, szülők, tanárok figyelmét egy „szuperszombat” délutánra. Programjainkban szerepelt kézművesség, gigarajz készítése a Teremtésről, valamint közös zsúr. Zárásként a gyerekek elvihették a rajzaikat. Sajnos a vártnál kevesebben jöttek el, de velük együtt így is nagyon gazdagon telt el ez a nap.

A kiállítás időtartama alatt a felnőttek részére egy előadás-sorozatot hirdettünk „Jézus és a reformáció” címmel. Az előadások végén, mely szép számban szólította meg az embereket, (alkalmanként 20-25 érdeklődőre számíthattunk) beszélgetésre nyílt lehetőség. Szerettük volna, hogy a felnőttek is tovább gyarapítsák ismereteiket, így folytatásként megszerveztünk még további előadásokat „A bibliai történelem reformációi” címmel.

Nagyon jóleső érzés volt tapasztalni, hogy bibliai témák ennyi gyereket, felnőttet tudtak megszólítani, a Biblia tanulmányozására serkenteni.

Természetesen mindez Isten gondviselő szeretete nélkül nem lett volna lehetséges.

Hála legyen az Úrnak!

Fekete Istvánné

A Soli Deo Gloria kórus koncertje a Miskolci Szimfonikusokkal

Magyarország kórusélete sok rétegből tevődik össze. Alul a minősítés nélküli amatőr kórusok állnak, akik lehetnek egy iskolának, egy gyülekezetnek az együttesei, vagy magánszervezésű kórusok. Ezek az együttesek többnyire saját szervezésű koncerteken lépnek fel. A sorban feljebb állnak a minősítést szerzett, versenyre járó kórusok, a félprofi együttesek, és a tetején a különböző intézmények által finanszírozott hivatásos együttesek. A hivatásos kórusok általában hivatásos zenekarokkal lépnek fel az ország nagy koncerttermeiben, gyakran bérleti előadásokon.

Azért tartottam szükségesnek ezt a kis bevezetőt, hogy érzékeltessem, mekkora kiváltságban volt része a közelmúltban egyházunk Soli Deo Gloria kórusának. Gál Tamás, a zenei táborunk karmestere felkért minket, hogy énekeljünk saját zenekarával, a Miskolci Szimfonikusokkal Miskolcon, a Művészetek Házában, egy bérleti hangversenyen. Egy kényszerű műsorváltozás miatt egy koncertfélidőnyi helyre kellett műsort találnia, és ő éppen ránk és a zenei táborban énekelt Mendelssohn 42. zsoltárra gondolt. Javaslatát a szervezőbizottság örömmel és nyitottsággal fogadta.

A koncert szervezését – ahogy a zenei tábort is – hatalmas tapasztalatok övezték. A kórustagok lelkesen jelentkeztek, éppen akkora létszámban, ami ideális, és ami még nagyobb szó: éppen olyan arányban. Nem kellett semelyik szólamba idegen kisegítő embereket hívnunk, pedig számoltunk ezzel az eshetőséggel is. Beszálltak többen a zenei táboros zenekarból is énekelni, így egy tömör hangzású, felkészült kórussal tudtunk színpadra állni. A koncert napján az időjárás is segítségünkre volt, és nem utolsó sorban a kórustagok példátlan pontossága és fegyelmezettsége. Minden állomáson 5-10 perccel a tervezett időpont előtt el tudtunk indulni, így a helyszínre is korábban érkeztünk. Ez a fegyelem, figyelem és rendezettség mind a próbákon, mind a koncerten végig jelen volt. Azt hiszem, bátran leírhatom, hogy a jó Isten jelenlétét és gazdag áldását mindannyian érezhettük.

Úgy gondolom, nagyon jelentőségteljes pillanat volt ez a hangverseny egyházunk zenei életében. Nem csak azért, mert egy profi zenekarral énekelhettünk egy olyan hangversenyen, ahol hivatásos együttesek szoktak fellépni. Hanem azért, mert ezáltal olyan embereknek énekelhettük a 42. zsoltár szavait, akik egy kimondottan egyházzenei hangversenyre talán el sem jönnének. Olyanoknak, akik talán sosem hallottak az adventistákról, de lehet hogy Istenről sem. Olyanoknak, akik talán egészen mást vártak ettől a koncerttől, és Isten szavával valami többet kaphattak. Nagy pillanat volt ez azért is, mert Isten megmutatta, hogy az Ő erejével többre vagyunk képesek, mint amit valaha gondolnánk magunkról. A hangunkat, a lelkiismeretes odaszánásunkat olyan szolgálatban tudta használni, mely már a megvalósulása előtt áldás volt.

Lázárné Nagy Andrea, kórusunk karnagya, a koncert előtti este továbbította nekünk Gál Tamás üzenetét: „Andi, nagyon várunk benneteket. A zenekar legalább fele keresztény, rengeteget beszéltem az egészről, Bózsva, tábor, élmények, rólatok adventistákról, mi hogyan alakult erre a koncertre, kórusról, zárókoncertről, mindenről… Itt sikerült kialakítani egy érző csapatot, nagy többségben! A szeretet itt lesz, hiszem! Várom, várjuk: Tamás”

A koncerten szinte telt ház volt. A helyi közönség mellett a Miskolci Gyülekezet és a kórustagok által hívott vendégek is helyet kaptak. Az előadás igazán jól sikerült, nemcsak az előadók, hanem a hallgatók szerint is.

A hangverseny után mind a karmester, mind a zenekari tagok kifejezték, hogy szívesen dolgoznának máskor is velünk. Mielőtt elindultunk volna, Gál Tamás a buszon is köszönetét fejezte ki és beszélt a további zenei táboros tervekről is. Megindító, szeretetteljes szavaira kórusként, énekelve válaszoltunk a buszból az esti énekünkkel: „A küzdő lélek itt kapott szívére áldott balzsamot.” Örömkönnyekben úsztunk mi is és ő is. Még ezt az üzenetet kaptuk tőle SMS-ben aznap este, útközben a buszon: „Életem egyik legnagyobb élménye a veletek való találkozás.”

Adja Isten, hogy mint kórus, és mint magánemberek ilyen hatással lehessünk a környezetünkre, az Ő dicsőségére, amíg eljön értünk!

Juhász Zsuzsa

Filmmisszió Miskolcon

Nagyon vártuk a Fegyvertelen katona c. film vetítését. Mi magunk is, testvéri körben, kíváncsiak voltunk a történetre, de látva benne a misszió lehetőségét is, készültünk és kerestük, mit is tehetnénk a film kapcsán ismerőseinkért, barátainkért.

Miskolcon két mozi is vetítette a filmet. Mi főműsoridőn kívül kértünk vetítést vasárnap délutánra, gondolván, hogy az a vendégeinknek és ismerőseinknek is megfelel majd.  A  film január 8-án került vetítése. A 70 fős moziteremre való jegyfoglalás pár nap alatt betelt, és sok ismerősnek már nem jutott  hely. Ezért ugyanarra a napra egy újabb vetítést kértünk, de ugyanúgy jártunk most is, a terem gyorsan megtelt jelentkezőkkel. Így megint kértünk újabb időpontot, hogy a film megnézését biztosítani tudjuk azoknak, akik szervezetten, csoportos vetítéssel szerették volna megnézni.

Úgy szerveztük a programot, hogy a mozijeggyel együtt mindenki kapott egy Glow-füzetet, a film megtekintése után pedig meghívtuk a vendégeket a gyülekezetbe egy forró teára, szendvicsre és sütire. Nagyon sokan elfogadták a meghívást, mintegy 40-45  fő jött el a gyülekezetbe, többségében vendégek. A vetítés után igyekeztünk beszélgetni azokkal a meghívottakkal is, akik nem jöttek el teázni a gyülekezetbe. Megkérdeztük a véleményüket a filmről, és nem találtunk csalódott embert közöttük. Akikkel beszélgettünk, hálával és könnyes szemmel köszönték meg a film megnézésének a lehetőségét. Némelyek zokogtak, és azt láttuk, hogy mindenki mélyen a film hatása alatt volt.

Látva a résztvevők reakcióját, egyikünk azon gondolkozott, hogy a főszereplő, Andrew Garfield, színészként eljátszotta egy igaz adventista magatartását úgy, hogy a nézőkre felejthetetlen hatást gyakorolt, és mélységes vágyat ébresztett az igazi értékek és cselekedetek után. Vajon nekünk, akik valóban adventisták vagyunk, sikerül ilyen vágyat ébresztenünk másokban? Mi is képesek vagyunk bemutatni, képviselni és elérhetővé tenni Krisztust mások számára az embertársaink megmentésére irányuló cselekedeteink által?

A gyülekezetben a beszélgetések kapcsán az elvhűség irányába mozdultunk el, és mindenki elmondhatta, hogyan hatott rá a film. Igazi lelki közösség bontakozott ki. A résztvevőket megajándékoztuk ingyenesen elvihető kiadványokkal és a tervezett programjaink ismertetőjével.

Imádkozni és küzdeni szeretnénk azért, hogy ezek az emberek a filmmisszió tapasztalata és az értük végzendő további szolgálat által közelebb kerülhessenek Krisztushoz.

Feketéné Trankusz Erzsébet, Bálint György, Suhaj Renáta

Keresztség Miskolcon

Nagy öröme volt két gyülekezetnek is a 2016. december 10-i szombaton Miskolcon, a Füzes utcai imaházban. Három új testvérünk kötött szövetséget Krisztussal ezen a napon. Délelőtt egy külön istentisztelet keretében hallhattuk a keresztségre készülők vallástételét, amely nemcsak a hitelveink igennel kifejezett elfogadásából állt, hanem személyes, egyszerű és őszinte szavakkal fogalmazták meg küzdelmeik és megtérésük történetét.

Délután került sor a keresztségre. Igét hirdetett Dankó Ferenc, a Debrecen „B” Gyülekezet lelkésze, az alámerítést Bálint György lelkész végezte. Akik Krisztussal szövetséget kötöttek: Szabó Edina (Zsolt 37:4–5) és Nagy Dániel (Zsolt 32:8) mint a Miskolc „B” Gyülekezet új tagjai, valamint Szabó Józsefné (Zsolt 20:2,5) a Polgári Gyülekezetből. Az alkalom ünnepélyességét növelte a csodálatos szolgálatok sokasága melyeket fiatalok – az ország egészéből, sőt Erdélyből is – adtak át szeretettel.

A keresztség után Bálint György testvér azokhoz a jelenlevőkhöz szólt, aki még döntés előtt állnak. Kérte, hogy akik szeretnének majd szövetséget kötni Istennel, azok menjenek előre a szószékhez, hogy együtt imádkozzunk, hogy útjukon célba érjenek. Sokan fogadták el ezt a hívást és álltak együtt a szószék előtt, jórészt fiatalok. Igazán megindító volt az a sok kereső lélek, ahogyan ott, Isten és mindenki előtt lehajtott fejjel egyértelművé tették szándékukat. Hatalmas első lépéseket láttunk abban az imateremben. Hála legyen Istennek értük!

Biróné Vargyas Márta

Presbiterszentelés a Miskolci körzetben

Szeretnénk megosztani veletek örömünket, amikor is egy szép és igazán felemelő alkalmon vehettünk részt 2016. október 15-én, Miskolcon, a Füzes utcai gyülekezetben. Ezen a szombaton Árvai Péter, Fekete Zsolt és Muskatal Szabolcs testvérünket presbiterré szentelték. 

A régióban régóta nagy szükségét éreztük új presbiterek szolgálatának. Igazán hálásak vagyunk, hogy Isten készít embereket nagyobb felelősség vállalására munkájában. Minden testvérnek feladatot szán, csak rajtunk áll, hogy elvállaljuk-e. Atyánk ismeri összes gyermeke adottságát, így választ nekünk kihívást és célt. Azt szeretné, hogy fejlődjünk az Ő keze által.  Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk” (Ef 2:10).

Ezt az áldott délutánt szolgálatok sora tette még emelkedettebbé. Isten Igéjét és a felszentelő imát Hegyes-Horváth Géza szólta. Az ima pedig áldást kért nem csak az új, hanem a már feladatukat végző presbiterek szolgálatára is. Nagyon fontos, hogy ezáltal a tapasztalt elöljárók is megerősödtek. Ezekben a megpróbáló időkben Isten minden gyermekének – bármilyen szerepet töltsenek is be az Ő tervében – szüksége van támogatásra, segítségre.

Fekete Zsolt testvér Bükkszentkereszten, Kazincbarcikán és Izsófalván fog szolgálni. Muskatal  Szabolcs testvér Szirmán tölti be feladatát. Árvai Péter testvér pedig Miskolcon, a Füzes utcai gyülekezetben végzi majd munkáját. Isten áldása kísérje őket!

Biróné Vargyas Márta

Katasztrófaelhárítás Miskolcon – Isten vezetésével

ICORE képzés és Regionális ifjúsági hétvége

A május 7-ei szombaton mozgalmas hétvégéje volt a Miskolci Gyülekezetnek. Országos ifjúsági nap, gyülekezeti képzés és Bibliai Olimpia is volt.

A péntek esti szombatkezdő istentiszteleten a céltalanságról, az élet igazi értelméről hallhattunk prédikációt. Célirányosan hívtuk már erre az alkalomra is a gyülekezet barátkozóit, elmaradt tagjait is. Hiszen a kegyelmi idő rövidsége miatt Megváltónk egyre sürgetőbben hív – és hív vissza – mindenkit. Isten Igéjét Kovács-Bíró János testvérünk szólta, a tőle megszokott átélt lelkesedéssel és ugyanakkor mélységes egyszerűséggel.

Másnap már a szombatiskola alkalmával szinte tele lett a gyülekezetünk.

A szombati prédikációk alatt megközelítőleg 280-300 vendég örvendeztetett meg bennünket a jelenlétével. Szinte az egész keleti országrészből érkeztek testvérek, de voltak felvidékiek is, külön örültünk kolozsvári gyülekezet ifjúságának, akik gyönyörű kórusszámaikkal bilincselték le a figyelmünket. Idősebbet és fiatalt is magával ragadó prédikációkat hallhattunk. Lehetett érezni a Lélek jelenlétét a gyülekezeti termekben, átéreztük az idő sürgetését, hitünk törékeny voltát, Istenre utaltságunkat. Igazi hiterősítő volt ez a nap minden jelenlévő számára! A program technikai szempontból történő lebonyolításához Törőcsik Ábel személyében kaptunk segítséget, így ki tudtuk vetíteni a felső termünkben is a prédikációt. Ám még így is voltak testvérek, akik csak az udvaron tudták hallgatni az Igét.

Rövid szünet után kezdődött a délutáni képzés, amikor János a gyülekezetek megújulásáról tanított bennünket. Nemcsak a gyülekezetek fejlődésének kulcsa a nyitottság, de saját magunk üdvösségének is. Aki bezárkózik, kikerül az isteni erőtérből is, az igazi tanítványok mindig át tudták adni az evangélium üzenetét, a kereszténység ezért nem halt ki soha. Ezért lenne fontos, hogy a hallottakat fel tudjuk használni a hitéletünk során, valóban megújítva egyházi és saját életünket is.

A képzés közben a fiatalok a B gyülekezetben beszélgettek Csizmadia Otamo Helivel.

Közben még szintén a B gyülekezetben, Bálint György testvér koordinálásával a Bibliai Olimpia következő fordulójára is sor került.

A nap közös vacsorával zárult. Öröm volt számunkra, hogy a jelenlévők létszáma alig apadt a nap folyamán. Azért imádkozzunk, hogy a hiterősítésnek és a

tanításnak hosszú távú hatása legyen, hogy valóban hozzájáruljon a lelki megújuláshoz!

Mintegy 40 fiatal másnap még meglátogatta a tapolcai barlangfürdőt, amely nem mindennapi, maradandó élményt jelentett.

Meg kell említeni egy tapasztalatot is. Ezt mi – a házigazda gyülekezet – éltük meg. A tervezés során úgy döntöttünk, hogy nem rendelünk ennivalót, hanem mi készítjük el. Előre lehetett tudni, hogy mindez nem kis logisztikai feladat lesz. 300 fővel számoltunk, de mint utólag kiderült, alábecsültük a létszámot. Szombat reggel úgy éreztük, hogy Suhaj Renáta testvérnő és a gyülekezeti bizottság egy kicsit túlvállalta a lehetőségeinket. „Vajon elférünk-e ennyien, s főleg elég lesz-e az ennivaló…?” – vetődött fel egyre több kérdés.

A hitben járó testvérek nyugtatgattak a kenyérszaporítás csodájával. S valóban, mivel az egész gyülekezet apraja-nagyja részt vett az előkészületben, így volt mit megáldania a Gazdának. Példás módon besegített a B gyülekezetünk és a körzeti gyülekezetek is. S azt tapasztaltuk, hogy az áldás ezen a területen sem maradt el. Elég lett az ennivaló, még a nagy létszámban estig maradt testvéreknek sem kellett éhesen hazaindulniuk. Az isteni áldás mellett a szolgálat öröme is hiterősítő volt számunkra!

Köszönet az Úrnak és a résztvevőknek!

Tóth László,
első presbiter