Bejegyzés

„Ez nem egy újabb program”

iCOR-képzés Németországban

 

„Ez nem egy újabb program. Nem egy következő feladat a lelkész teendői között” – mondta Stephan Sigg a jelenlévőknek, akik azért gyűltek össze, hogy részt vegyenek a vezetőknek tartott iCOR-képzésen a németországi Freudenstadtban, szeptemberben.

A TED és az EUD területéről érkezett huszonnégy résztvevő – akik között egyaránt voltak divíziós és uniós ifjúságvezetők is – azért gyűltek össze, hogy elmerüljenek az iCOR rejtelmeiben. Az előadók e kezdeményezés úttörőinek számítanak: Stephan Sigg (a Svájci Unió elnöke) és Bert Seefeld (az Észak-Német Unió ifjúsági osztályvezetője).

Az iCOR mozaikszó az Inter-generational Church of Refuge (Intergenerációs Befogadó Gyülekezet) kifejezés rövidítése. Mindez azon a bibliai látáson alapszik, mely szerint az egyház Isten családja, egy biztonságos otthon, ahol a szeretetteljes kapcsolatok eredményeképpen lehetőség van a lelki növekedésre és a tanítványság gyakorlására. Ez a legtöbb gyülekezet számára nem egy új álom, de Stephan és Bert, a svájci és német hivatásos „változás-szakértők” alaposságukból és segítőkészségükből kifolyólag az iCOR-képzést olyan gyakorlati eszközzé fejlesztették, amelynek köszönhetően ezt a célt bármelyik gyülekezet vezetése – ha mindezt magáévá teszi – valóra fogja tudni váltani.

A résztvevőket az győzte meg, hogy a kezdeményezés nem arra koncentrál, hogy mit kellene tennie a gyülekezetnek. „Ez nem egy újabb program. Mivel a programoknak csak akkor van értelmük, ha egy nagyobb folyamatnak a részét képezik” – mondta Stephan. Az iCOR egy olyan folyamatot vázol fel, amely mélyen a felszín alá megy, a közösség gyakran tudatalatti kultúrájához, értékeihez és legmélyebb vágyaihoz. Csak akkor kerülhetnek szóba a felszínnel foglalkozó változások, ha a teljes gyülekezet – a generációk együtt – megfogalmazza, hogy mit jelent számára Jézus közösségévé lenni.

Az iCOR nem gyorssegély. Az alapgondolata egyidős a kereszténységgel. Folyamatos kivitelezést igényel. Az azonban, hogy közösen megfogalmazott értékek alapján dolgozunk, fenntarthatóvá, természetessé, dinamikussá és kevésbé lelkészközpontúvá teszi ezt a hosszútávú befektetést.

Az iCOR legjelentősebb értéke nem a gyülekezet létszámának a növekedése vagy a fiatalság megtartása. Az álom ehelyett az, hogy valóban Jézus közössége LEGYÜNK, amelyben elég szeretet van ahhoz, hogy táplálja a kapcsolatokat, gondozza a lelki növekedést, szolgálja a másik embert, és bátorítsa az új generációt. Mellékesen az ilyen közösségek – a kutatások szerint – magasabb eséllyel tartják meg a fiatalokat. Sőt azok a gyülekezetek, ahol aktívak a fiatalok, ott a tagság létszáma is inkább növekszik.

Freudenstadtban a résztvevők optimistán és egyhangúlag úgy reagáltak, hogy ezt az anyagot széles körben ismertté és elérhetővé kell tenni, nemcsak az ifjúság kedvéért, hanem a különböző generációk érdekében és az egyházunk jövőéért itt, Európában. A visszajelzések kimondottan pozitívak voltak:

„Nagyon fellelkesülve térek haza.”

„Ez egy újabb módja annak, hogy miként élhetem meg a személyes hitemet, értékeimet és vágyaimat az egyház javára.”

„Az iCOR optimistává tett engem az európai adventizmus jövőjét illetően.”

Mások visszajelzései inkább arra irányultak, hogy ez a program miként hozhat fejlődést az egyház életébe:

„Számomra az iCOR olyan volt, mint a friss levegő a közösségeink és gyülekezeteink számára. Egy lehetőség, hogy eltöprengjünk egy szeretetre éhes világ szükségletein és értékein.”

„Az egyház sok jó programot létrehozott már, hogy bevonja a tagságot, de az iCOR egy olyan kezdeményezés, amely inkább átformál: jobb emberekké és Isten szerető családjává teszi őket.”

„Ez egy hatalmas eszköz, amely egységet teremt az egyházban, hogy elvigyük a végső üzenetet a világnak. Olyan eszköz, amely megmutatja a gyülekezeti tagoknak, hogy mind rendkívül fontosak és különlegesek az üzenet hirdetéséhez.”

Vagy ahogy az egyik résztvevő mondta: „Számomra az iCOR élet-halál kérdése.”

 

Az iCOR különféle eszközökkel rendelkezik: információs szórólap, kézikönyv a gyülekezeti bizottság részére, az értékekről készített videók és a hozzá tartozó tanulmány, valamint az egész folyamatot áttanulmányozó részletes kézikönyv. Továbbá vannak csoportos munkára összeállított, hasznos pedagógiai eszközök. Ha több információt szeretnél erről, akkor utánaolvashatsz a www.icor.church oldalon, vagy vedd fel a kapcsolatot Palotás Kristóffal, a Magyar Unió Ifjúsági Osztálya vezetőjével.

 

Harald Giesebrecht/TedNEWS

(Fordította: Henter Zsombor)

 

Forrás: https://ted.adventist.org/news/1353-it-s-not-another-programme

 

Lelkészképzés a Cseh–Szlovák Unióban magyar közreműködéssel

A Cseh–Szlovák Unió meghívására tartott képzést Kormos Erik testvérünk Milovyban, Csehországban az adventista írásmagyarázat és identitás kapcsolatáról május 27–31-ig.

A képzésre testévünk még 2016-ban kapott felkérést, két másik neves teológiai tanárral együtt: Richard M. Davidson (Andrews University, USA) a szentélytan néhány érdekes sajátosságáról tartott előadásokat, valamint Marcel Ladislav (Collonges, Franciaország) a tiszta és a tisztátalan teológiai jelentőségéről beszélt a mai társadalom és adventizmus vonatkozásában. Mindhárom téma az adventista identitással függött össze, annak modern teológiai kihívásait vizsgálta, valamint a lehetőségeket, hogy a jövőben milyen sajátságokra számíthatunk, mi adventisták.

A képzésen az unió három egyházterületének több mint 110 lelkésze vett részt a festőien szép Milovyban, a Cseh- és a történelmi Morvaország képzeletbeli határán. Az előadások angol, illetve francia nyelven hangzottak el.

 

-s -k

Gyermektanítók és szülők képzése

2017. november 19-én országos képzést szerveztünk a gyermektanítók és az érdeklődő szülők számára. A képzésnek az Újbudai Gyülekezet adott helyet és a helyi gyermektanítók nagyszerű vendéglátóknak bizonyultak. Olyan témákkal foglalkoztunk, amelyek a gyermektanítókat és a szülőket egyaránt érdekelte, hiszen a résztvevők létszáma meghaladta a hatvanat. A bevezető áhítatot, „Mit taníthatunk gyermekeinknek?” címmel dr. Mihalec Gábor tartotta meg. Az áhítatból megtudtuk Sámuel története alapján, hogy a legtöbb, amit a szülő adhat a gyerekeknek, hogy megtanítja őt hallgatni Isten szavára. Gábor az ezt követő előadásában a férfiak szerepéről beszélt a hitre nevelésben. Megtudhattuk, hogy van összefüggés aközött, hogy a gyülekezetben mennyire maradnak meg a gyermekek, és aközött, hogy az apa részt vesz-e a gyülekezeti életben. Különböző bibliai apapéldákat is megvizsgáltunk.

Vajon a gyülekezeteink gyermekeit fenyegeti a játékfüggőség és az internetfüggőség? – tettük fel a kérdést a következő előadásban Horváth Gábor lelkésznek, addiktológusnak. Sajnos a függőségek mindenkit fenyegetnek, mert könnyű megoldást kínálnak az odafigyelés hiányára vagy esetleges fájdalmak okozta üresség érzetére. Megismerhettük a különböző generációk sajátosságait (x, y, z, alfa), és ezeknek a digitalizációhoz való viszonyát. Ez sokat segít a szülőknek – akik egy teljesen más korban születtek – abban, hogy megértsék, mi történik tizenéves gyermekeikkel, akik nem bevándorlói, hanem bennszülöttjei a digitális világnak.

Délután Bodnár Jánosné Zsóka mutatta be a Lányok Krisztusért nevű programot, amely egy nagyszerű lehetőség a tizenéves lányok bevonására a gyülekezetben. A délutáni program keretében a résztvevők megismerkedhettek a Gyermekszolgálatok Osztálya által nyújtott lehetőségekkel, a gyermekmunkát segítő kiadványokkal, és egy Ötletbörze keretén belül maguk a gyülekezetek is megoszthatták tapasztalataikat, jól bevált módszereiket.

És hogy azok se maradjanak ki a hasznos és szemlélettágító előadások által nyújtotta ismeretekből, akik nem tudtak jelen lenni, felvételeket készítettünk, amelyek itt megtekinthetőek:

➢   Dr. Mihalec Gábor: Mit taníthatunk gyermekeinknek? (áhitat) https://youtu.be/FoGeoC3LbJ0

➢   Dr. Mihalec Gábor: A férfiak szerepe a hitre nevelésben –  https://youtu.be/dSXXIR-VdIk

➢   Horváth Gábor: Internetfüggőség, játékfüggőség –  https://youtu.be/xJ0gQhhNHT0

➢   Bodnár Zsóka: Tinilányok Krisztusért és Mihalec Dóra: Beszámoló és tervek – https://youtu.be/cWFiJjVp1pg

 

Mihalec Dóra
Gyermekszolgálatok Osztálya

Ki a sótartóból!

Missziótalálkozó és képzés

A Tiszavidéki Egyházterület 2017. április 1-jén rendezte meg a „Ki a sótartóból!” missziótalálkozó és képzés második alkalmát Debrecenben, ahol több mint 600-an jelentek meg, hogy hallhassák Kamil Metz misszióra inspiráló és eligazító előadásait.

Kamil Metz Csehországban született, jelenleg a Pacific Unió Könyvevangélista Osztályának a vezetője, és a Pacific Unió és a Generálkonferencia együttműködésével létrejött GLOW Misszió nemzetközi koordinátora is.

Előadásaiban arról a jelenségről beszélt, hogy gyülekezeteink annak ellenére, hogy szorgalmasak és tevékenyek, sok programot és missziós tevékenységet szerveznek, mégsem növekszenek. Uniójukban a keresztségek száma 793-ról (2008) 572-re (2013) csökkent. Alapos tanulmányozás után a csökkenést két okra vezették vissza: 1) a különböző szolgálati osztályok nem összehangoltan, együttműködve dolgoznak, hanem egymástól függetlenül, mindegyik megvalósította a maga programját és misszióját. 2) A gyülekezetek nem valósítják meg az evangelizációs ciklus minden fázisát. Egyesek csak vetnek, mások csak gondoznak, vagy arató munkát végeznek. Ha az öt fázisból csak egy is hiányzik és az evangelizáció csak egy esemény és nem egy folyamat, akkor a gyülekezetek nem növekszenek. Az unió az eredmények ismeretében összehangolta a különböző szolgálati osztályok missziós tevékenységét, és odafigyeltek az evangelizációs ciklus minden fázisára és arra is, hogy az evangelizáció ne csak esemény, hanem egy teljes folyamat legyen, aminek a következtében 2016-ban a keresztéggel és hitvallással csatlakozók száma 62%-kal növekedett.

Kamil Metz testvér bemutatta azt is, hogy a GLOW Misszió hogyan kapcsolódik be az egyház missziójába. Tapasztalatokat osztott meg a világ különböző tájairól, és útmutatást adott a Magyarországon is működő GLOW Missziónak. A délutáni alkalom után többen ki is próbálták ezt a fajta missziót a város különböző helyein. Ezt a munkát két fúvószenekar is segítette térzenével, ahol testvérek több ezer GLOW-füzetet osztottak szét. A városban dolgozók közül több mint 50-en visszajöttek a gyülekezeti terembe tapasztalatcserére, hálaadásra és arra, hogy imában újra odaszenteljék magukat az Úr szolgálatára.

Ez a program része volt a Tiszavidéki Egyházterület kezdeményezésének, amellyel segíti a gyülekezeteket missziójuk teljesítésében. A Tiszavidéli Egyházterület vezetése küldetésének tartja a testvérek misszióra való motiválását, képzését, eszközökkel való ellátását. Különösképpen pedig azt, hogy odafigyeljünk a Szentlélek munkájára, amely nélkül a munkánk erőtelen és eredménytelen.

HHG

Gyermektanítók és szülők képzése

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyülekezeti gyermektanítókat és a szülőket képezzük, ismereteiket gazdagítsuk egy vagy többnapos képzés keretében, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a gyülekezetekben minél színvonalasabb gyermekmunka folyjon.

A februári egynapos képzésünkön a meseterápiával ismerkedtünk meg, valamint azzal, hogy a meséknek milyen szerepük van a különböző káros szenvedélyek megelőzésében, mint például a kábítószer, alkohol, cigaretta. Vendégeink a rendőrség munkatársai voltak. A képzésen mintegy 40 gyermektanító és szülő vett részt.

Júliusban hazánkban köszönthettük Linda Mei Koh-t , a Generálkonferencia Gyermekszolgálatok Osztályának vezetőjét és Clair Sanches Schutte-t, a Transzeurópai Divizíótól. A mintegy 40 fős hallgatóság (tanítók és szülők) nagyszerű és gyakorlatias előadásokat hallgathattak arról, hogy milyen is egy gyermekbarát gyülekezet. A háromnapos képzés során olyan témákkal foglalkoztunk, mint: Hogyan vonhatjuk be gyermekeinket a gyülekezeti szolgálatba? Hogyan tartsuk meg a gyermekeket a gyülekezetben? Hogyan adjuk át gyermekeinknek a lelki értékeinket?

Lehetőséget biztosítottunk a résztvevőnek, hogy bemutassák a gyülekezetükben folyó munkát, ezzel is további ötleteket adva a résztvevőknek, valamint elmondhatták nehézségeiket, küzdelmeiket is.

Maguk a résztvevők így nyilatkoztak: „Olyan erőt és motiválást kaptam, amivel másokat is tudok motiválni és így nálunk is beindulnak a nagy változások.” „Hálás vagyok Istennek, hogy ott lehettem ezen a képzésen, ahol nagyszerű emberektől hallhattunk gyerekeink lelki növekedésének és fejlődésének oly sok lehetőségéről.”

Mihalec Dóra
osztályvezető

Szombatiskola és misszió

2016. szeptember 23–24-én Budapesten a Terézvárosi Gyülekezetben Patrick Johnson testvér, a Transzeurópai Divízió szombatiskolai vezetője tartott képzést szombatiskolai tanítóknak, vezetőknek, érdeklődőknek. A rendezvényre a Magyar Unió Szombatiskolai Osztálya szervezésében került sor. 

Szombatiskola és misszióA délelőtti istentiszteleten hangsúlyt kapott, hogy milyen fontos mindannyiunknak Jézus igazi tanítványaivá válni, követni a példáját. Ez a szeretettel jellemezhető életben mutatkozik meg, amiből természetesen következik, hogy másoknak is bemutatjuk Jézus szeretetét, vagyis Jézus tanítványaivá tesszük az embereket. Erre remek eszköz a szombatiskola, amikor is kis csoportokban, egymásra oda tudunk figyelni, egymást jobban megismerjük, és így képesek lehetünk közös missziós célokat megfogalmazni, majd azokat el is érni. Oda kell figyelnünk a másik ember szükségleteire, váljunk mentorrá! Szombatiskolánk jelenlegi gyakorlatához képest új elemnek számít a közös missziós célok megfogalmazása, az azokért való közös imádkozás. Hatalmas eszköz ez a módszer, megsokszorozódhatnak Krisztus tanítványai általa!

Szombatiskola és misszióA délutáni két szeminárium interaktív módon történt. A csoportokban megbeszéltük, majd kiértékeltük a gyülekezetek szombatiskolai menetének jelenlegi helyzetét, utána megbeszéltük, hogy mi az a cél, ami felé tartanunk kellene, és hogyan tudunk oda elérni. Világközösségünk célkitűzése ebben az öt évben, hogy egyházunk tagjai mind bekapcsolódjanak aktív módon a misszióba. Johnson testvér kifejtette, hogy ennek az egyik legjobb módja éppen a szombatiskola, ha megfelelően élünk vele és odafigyelünk egymásra. Fontos közösen elgondolkozni új formákról, módszerekről, hogy ne csak elméleti síkon erősödjünk, hanem az elméletben folyamatosan tanultakat egyre inkább beépítsük a hétköznapi, mindennapi életünkbe. Hangsúlyt kapott az egymásra való odafigyelés.

Az esti áhítat alkalmával Patrick Johnson testvér kifejtette Péld 22:6 alapján, mennyire fontos a tanítás, aminek a feladata a családra, ugyanakkor a gyülekezetre is hárul: adjuk át Isten „jó ízét” a környezetünknek, közöttük gyerekeinknek, fiataljainknak is! A szombatiskola eszköz arra is, hogy megtartsuk saját gyerekeinket, fiataljainkat. Johnson testvér személyes tapasztalatát is elmondta arról, hogy leginkább két személynek köszönhető, hogy ma az egyházban van: az édesanyjának és egy másik gyülekezeti tagnak, aki tudatosan odafigyelt a fiatalokra, bátorította, vezette, tanácsolta őt is, mint a társait. A szombatiskola nem csupán az egyházunk legrégebbi intézménye, hanem a személyes találkozások közege is, amelyben az intelligens, egyben befogadó légkör vonzó közösségét élhetjük meg.

Köszönjünk a Terézvárosi Gyülekezetnek a vendégszeretetet és a vendéglátással járó feladatok lebonyolítását!

Zarkáné Teremy Krisztina
a Magyar Unió Szombatiskolai Osztályának vezetője

Katasztrófaelhárítás Miskolcon – Isten vezetésével

ICORE képzés és Regionális ifjúsági hétvége

A május 7-ei szombaton mozgalmas hétvégéje volt a Miskolci Gyülekezetnek. Országos ifjúsági nap, gyülekezeti képzés és Bibliai Olimpia is volt.

A péntek esti szombatkezdő istentiszteleten a céltalanságról, az élet igazi értelméről hallhattunk prédikációt. Célirányosan hívtuk már erre az alkalomra is a gyülekezet barátkozóit, elmaradt tagjait is. Hiszen a kegyelmi idő rövidsége miatt Megváltónk egyre sürgetőbben hív – és hív vissza – mindenkit. Isten Igéjét Kovács-Bíró János testvérünk szólta, a tőle megszokott átélt lelkesedéssel és ugyanakkor mélységes egyszerűséggel.

Másnap már a szombatiskola alkalmával szinte tele lett a gyülekezetünk.

A szombati prédikációk alatt megközelítőleg 280-300 vendég örvendeztetett meg bennünket a jelenlétével. Szinte az egész keleti országrészből érkeztek testvérek, de voltak felvidékiek is, külön örültünk kolozsvári gyülekezet ifjúságának, akik gyönyörű kórusszámaikkal bilincselték le a figyelmünket. Idősebbet és fiatalt is magával ragadó prédikációkat hallhattunk. Lehetett érezni a Lélek jelenlétét a gyülekezeti termekben, átéreztük az idő sürgetését, hitünk törékeny voltát, Istenre utaltságunkat. Igazi hiterősítő volt ez a nap minden jelenlévő számára! A program technikai szempontból történő lebonyolításához Törőcsik Ábel személyében kaptunk segítséget, így ki tudtuk vetíteni a felső termünkben is a prédikációt. Ám még így is voltak testvérek, akik csak az udvaron tudták hallgatni az Igét.

Rövid szünet után kezdődött a délutáni képzés, amikor János a gyülekezetek megújulásáról tanított bennünket. Nemcsak a gyülekezetek fejlődésének kulcsa a nyitottság, de saját magunk üdvösségének is. Aki bezárkózik, kikerül az isteni erőtérből is, az igazi tanítványok mindig át tudták adni az evangélium üzenetét, a kereszténység ezért nem halt ki soha. Ezért lenne fontos, hogy a hallottakat fel tudjuk használni a hitéletünk során, valóban megújítva egyházi és saját életünket is.

A képzés közben a fiatalok a B gyülekezetben beszélgettek Csizmadia Otamo Helivel.

Közben még szintén a B gyülekezetben, Bálint György testvér koordinálásával a Bibliai Olimpia következő fordulójára is sor került.

A nap közös vacsorával zárult. Öröm volt számunkra, hogy a jelenlévők létszáma alig apadt a nap folyamán. Azért imádkozzunk, hogy a hiterősítésnek és a

tanításnak hosszú távú hatása legyen, hogy valóban hozzájáruljon a lelki megújuláshoz!

Mintegy 40 fiatal másnap még meglátogatta a tapolcai barlangfürdőt, amely nem mindennapi, maradandó élményt jelentett.

Meg kell említeni egy tapasztalatot is. Ezt mi – a házigazda gyülekezet – éltük meg. A tervezés során úgy döntöttünk, hogy nem rendelünk ennivalót, hanem mi készítjük el. Előre lehetett tudni, hogy mindez nem kis logisztikai feladat lesz. 300 fővel számoltunk, de mint utólag kiderült, alábecsültük a létszámot. Szombat reggel úgy éreztük, hogy Suhaj Renáta testvérnő és a gyülekezeti bizottság egy kicsit túlvállalta a lehetőségeinket. „Vajon elférünk-e ennyien, s főleg elég lesz-e az ennivaló…?” – vetődött fel egyre több kérdés.

A hitben járó testvérek nyugtatgattak a kenyérszaporítás csodájával. S valóban, mivel az egész gyülekezet apraja-nagyja részt vett az előkészületben, így volt mit megáldania a Gazdának. Példás módon besegített a B gyülekezetünk és a körzeti gyülekezetek is. S azt tapasztaltuk, hogy az áldás ezen a területen sem maradt el. Elég lett az ennivaló, még a nagy létszámban estig maradt testvéreknek sem kellett éhesen hazaindulniuk. Az isteni áldás mellett a szolgálat öröme is hiterősítő volt számunkra!

Köszönet az Úrnak és a résztvevőknek!

Tóth László,
első presbiter

„Isten mindenkinek adott legalább egyet”

NSZO képzés Pécelen

Clair Sanches-Schutte, a Transzeurópai Divízió Női Szolgálatok Osztályának vezetője április 1–3. között Pécelen immár harmadik alkalommal tartott képzést azoknak a nőknek, akik gyülekezeteikben megválasztott osztályvezetők. De bekapcsolódhatott bárki, aki szeretne a Női Szolgálatok Osztályában dolgozni, ahogyan azt az osztály küldetésnyilatkozata is megfogalmazza: „Nőként szolgálni, Jézus jó hírével a nőkért, és a környezetükben élőkért.”

A képzés 11 előadásból állt. Aki minden előadáson ott volt, oklevelet kapott, így most 34 oklevél került kiosztásra.

Az egyik legfontosabb előadás a lelki adományok megtalálásának módjáról és azok kamatoztatásának fontosságáról szólt. Isten minden nőnek adott lelki adományt, olyan különleges képességet, amivel szolgálhat másoknak. Hogy honnan tudom, hogy mi az a legalább egy lelki adomány, amit én kaptam Istentől? Teszteltük magunkat. Képességeinket felismerve négy csoportba sorolhatók vagyunk: 1) pásztoroló, 2) vezető, 3) tanító, 4) támogató. A képzés végére mindenki tudta, milyen lelki ajándékai vannak, milyen személyiségtípusba tartozik, és melyik csoportban kamatoztathatja képességeit.

Láthattuk, mennyire különbözőek vagyunk, és láthattuk azt is, mennyire fontos szerepet játszik kapcsolatainkban a vendégszeretet otthonainkban történő gyakorlása, valamint megismerhettük, milyen különféle közösségi tevékenységeket szervezhetünk hölgyeknek.

A hétvége örömét, áldását apró ajándékokkal tettük felejthetetlenné a nők számára.

A Generálkonferencia anyaga 4 éves képzést ölel fel. Így akik nem tudtak folyamatosan részt venni az előadásokon, azok számára a képzés újra fog indulni.

Hisszük, hogy a gyülekezetekben a nők odaadó és lelkes szolgálata által, a felismert képességekkel jobb emberi kapcsolatok és több barátság jön létre, és biztosak vagyunk abban, hogy a mi munkánk nem hiábavaló az Úrban.

Bodnár Zsóka

Események

Sajnos a keresett tartalom nem létezik.

Sorry, no posts matched your criteria

Downloads

Gyermektanítók képzése

Gyermektanítók képzése