Bejegyzés

Csoda és kincs

Egy tábor története világjárvány idején

Komoly kincskeresési útra indultak a nyíregyházáról jelentkező Szünidei Bibliatábor résztvevői a 2020. július 27-i reggelen. A kincskeresés egy hétig tartott, ahol mindennap közelebb kerültek a „nagy kincsesláda” kinyitásához. A bibliai kincses témák a következők voltak: a szántóföldbe rejtett kincs, a majdnem megtalált kincs (a gazdag ifjú), elvesztett kincs (a bolond gazdag), a megtalált kincs (Máté elhívása), a továbbadott kincs (az özvegyasszony két fillérje). A táborban 26 gyerek vett részt, akiknek a korcsoportok szerinti foglalkozásokon mélyebb bibliatanulmányozási élményt tudtunk nyújtani, Isten Lelkének vezetésével. A délutáni órákban kézműves foglalkozáson és sport-, valamint ügyességi vetélkedőkben próbálhatták ki kincskereső képességeiket. Sok értékes családdal kerülhettünk kapcsolatba, és bízunk abban, hogy a közös munka év közben is folytatódni fog.

A híradás eddig nagyjából hasonlóan néz ki, mintha egy egy évvel ezelőtti táborról tudósítanánk. De mint tudjuk, idén a járvány igencsak lekorlátozta a gyülekezetek munkáját, a terveket pedig felülírta.

A tábor létrejöttét köszönjük Istennek, aki a COVID-19 ellenére is tudott lélegzetnyi időt adni számunkra, és megadta a bátorítást, hogy megszervezzük, amikor minden olyan bizonytalan. Kétséges volt, hogy a szervezési idő rövidsége és az esetlegesen életbe lépő korlátozások újra felülírják. De ezúttal nem így történt.

Minket, a történet résztvevőit arra vezetett ez a tapasztalat, hogy bár nem tudjuk, mit hoz a jövő, azt viszont igen, hogy addig, akár offline, akár online, de amíg lehetőség adódik, nekünk kell legyen Istentől ihletett mondanivalónk az emberek számára.

 

csalamir

Szünidei bibliatábor Nyírpazonyban

Idén is hangos gyermekzsivaj tölthette be a nyírpazonyi könyvtár épületét és kertjét egy héten át. Július 20–24-ig 40 gyerek örülhetett a nyári bibliatábornak, ami most a SZUPERMÁGNES címet kapta.

Nemcsak a tábor, de annak előkészületei is Isten hatalmas gondoskodásáról és csodáiról szóltak. Az év elején már eltervezett tábor kérdésessé vált a koronavírus megjelenésekor és a hónapokig elhúzódó karantén idején. Aztán amikor a járvány kicsit visszavonult, akkor próbáltuk újra átgondolni a szervezést, de további akadályokkal találkoztunk: a felkészüléshez szükséges idő rövidsége, a táboroztató csapat felállása, finanszírozási kérdések, helyszín, étkeztetés.

Hála Istenünknek ezek a kérdések nem tudtak eltántorítani bennünket a szervezéstől, inkább imára hívtak, majd rövid időn belül meg is oldódtak a problémák, és Urunk előteremtett minden feltételt, amire szükségünk volt.

A tábor délelőtti óráiban különböző evangéliumi történeteket ismerhettek meg a gyerekek. Ezek a történetek arról szóltak, hogy Jézus a szeretet erejével hogyan vonzotta magához a halászokat, a vámszedőket, a betegeket és a gyermekeket. A délutáni órák kézműves foglalkozásokkal és sok-sok játékkal teltek. Ennek a programnak a fénypontja a csütörtök délutáni lovaglás volt. Ekkor a gyerekek többsége felülhetett egy kedves, szelíd lóra, akit erre az időre hoztak a táborba.

Az idő kiváló volt, baleset nem történt egész héten át. A szolgáló csapat nagyon jól összedolgozott, és ha el is fáradt a hét végére, kárpótolta a sok csillogó tekintet és vidám gyermekarc, amit szemlélhetett. Hálásak vagyunk Istennek, hogy együtt szolgálhattunk és hisszük, hogy az elvetett magot gondozni fogja a gyermekek szívében.

Ez a harmadik táborunk volt itt Nyírpazonyban és a korábbi évek 50 ismeretlen gyermekéhez ez a tábor hozott újabb 20 gyermeket. Nemcsak lehetőséget, hanem felelősséget is szeretnénk látni abban, hogy a településen immár 70 gyermek szüleivel kerülhettünk kapcsolatba. Nagyon szeretnénk jól élni ezzel a lehetőséggel. Hisszük, hogy Urunk ebben is vezet majd minket.

Bálint György

A Kánaán expedíció

Részletek a 2020-as Hédervári Kincskereső Szünidei Bibliatábor naplójából.

Ahogy Mózest és a népet a fáraó, bennünket a COVID-19 próbált visszatartani a szabadság útjától, a kivonulás történetét feldolgozó bibliai táborunk megvalósításától. Ám miután megkaptuk az ÁNTSZ engedélyét, július 13-án a helyi általános iskola épületében 27 gyermekkel és 5 segítővel láttunk neki Mózes második könyvének.

Egyiptomi fogság, Mózes elhívása, a tíz csapás, húsvét ünnepének eredete, jelképei, átkelés a Vörös-tengeren, a pusztai vándorlás néhány fő momentuma, a Tízparancsolat, a kémek kiküldése – volt mit tanulni. No és ha már szabályok, az egyik délután a Rendőrség Mosonmagyaróvári Kapitánysága tartott látványos bemutatót és KRESZ-oktatást. Volt kis gumibotozás is és csattant a bilincs.

Emellett a rendszeres reggeli torna, a sor- és akadályversenyek, és a lovaglás segítettek fizikálisan is felkészülni a nagy utazásra, amihez a napi háromszori ellátmányt a helyi KONT Étterem biztosította.

Pénteken aztán elindultunk Kánaán felé, igaz nem gyalog és nem a tengeren át, hanem a győri ETO csapatát is szállító hipermodern busszal, és a sofőr még azt is elárulta, hogy melyik játékos hol szokott ülni.

Hogy milyen volt a puszta? A Gánti Bauxitföldtani Park, mint valami marsbeli táj. Vörös kövek mindenütt. S míg E.T. és társai anno növényeket gyűjtöttek, mi rengeteg kőzettel töltöttük meg a hátizsákjainkat, aminek a szülők otthon biztos rendkívül örültek.

Végül, számunkra a tejjel és mézzel folyó ország előízét az orondpusztai sajtmanufaktúra adta, ahol a tejtermékek kóstolásán túl lehetőség volt simogatni lovat, pónit, kecskét, kacsát, pávát, vadmalacot, majd határtalan szabadsággal ugráltunk a szalmabálákon.

Elértük-e Kánaánt? Nem. De úton vagyunk. Vágyunk, hogy valóra váljon az, amit szombaton a legkisebbek rajzaikkal és szavaikkal mondtak el a szülők előtt: A mennyország egy olyan hely, ahol a vattacukorfelhők és a csokifolyók mellett ott áll majd Jézus, apa, anya és én!

TSZ


 

Tábori találkozó Nyírturán

Nagy örömmel, és lelkesedéssel készültünk a tábori találkozóra, mert olyan jó a kedves gyerekekkel találkozni, megölelni, szeretni őket.

17 gyerek jött el a december 15-én megtartott találkozóra, és voltak, akiket a szülők is elkísértek. Kerékgyártó János táborvezető lelkész testvér felfrissítette a nyári tábor témáját, melyre meglepően jól emlékeztek a gyerekek. Majd a hála percei következtek. Arról beszéltünk, milyen fontos hálásnak lenni, és történeteket mondtunk el, hogy mennyire hálásak lehetünk a jó Istennek mindenért. Mindezt a Zsoltárok könyvéből vett bibliaszövegekkel, hálaadó gondolatokkal színesítettük. Ezt követően a gyerekek is leírták, hogy ők miért hálásak, és ezt haza is vitték a szüleiknek.

Készítettünk sok-sok finomságot, és sokat játszottunk. Nagyon jó volt együtt lenni! Az egyik gyermek megkérdezte: „Az idén igaz fogunk még találkozni?”.

Minden gyermek egy külön egyéniség, egy drága kincs! Hálásak vagyunk a jó Istennek értük és a találkozó megrendezésének a lehetőségéért! Az Úr áldja meg őket addig is, míg tavasszal újból találkozunk velük!

 

Dné

„Légy bátor, mint Dániel!” – Szünidei Bibliatábor Nyíregyházán

A tábor egész időtartama alatt ez a példamondat lebegett a szemeink előtt: „Légy bátor, mint Dániel!” Azt gondolom, jobb mottót, témát nem is választhattunk volna, hisz a mai gyerekeknek nagyon bátraknak kell lenniük bizonyos élethelyzetekben. Ki kell állniuk magukért, megvédeni a saját véleményüket, vállalni önmagukat. Ehhez a tábor hetében sok segítséget és gyakorlati tanítást kaptak Dániel történeteinek tanulmányozása által.

A résztvevő gyerekeket három korcsoportba tudtuk osztani. Minden csoportban két tanító foglalkozott a gyerekekkel. A reggeli gyülekező után zászlófelvonás, közös éneklés és imádkozás következett, majd a gyerekek az aznap feldolgozásra kerülő történetet láthatták a táborvezetők előadásában. Ez egy élő szereplőkkel bemutatott előadás volt, ami mindig különleges élmény volt számukra, hiszen a szereplők (táborvezetők) korhű jelmezbe bújtak, és díszletet, eszközöket is használtak a még hitelesebb megjelenítéshez.

Ezt követően a csoportok játékos formában feldolgozták a látott történetet és megbeszélték annak erkölcsi mondanivalóját. Ez adta meg a táborunk különleges értékét, mert szerves része volt a gyerekekkel való lelki közösség, lelki kapcsolat kialakítása és a szemléletük formálása.

Szabad játékra a gyülekezetünk udvarán volt lehetőség, ahol nagyon sokféle játék állt a gyerekek rendelkezésére, míg előkészültünk az ebédeltetéshez.

Ebéd után a gyerekcsapat két részre oszlott, az egyik fele csapatversenyeken, a másik kézműves foglalkozáson vett részt, majd cseréltek.

A tartalmas délelőtti „tanulás” után örömmel mérték össze ügyességüket a sorversenyekben, amelyek sok nevetésre, jókedvre, adtak okot. A gyerekek elmondása alapján a kötélhúzás a táborvezetőkkel, a dinnyeevő verseny és a vízibombacsata volt a legemlékezetesebb.

Ezen a héten valóban felhőtlen gyermekzsivaj töltötte meg a gyülekezet udvarát, amit mi csodaként könyveltünk el, hiszen az időjárás-előrejelzés szerint ezen a héten végig szakadó esőnek kellett volna lennie, ám mi gyönyörű napsütéses, igazi nyári időt kaptunk a mi Urunktól.

A kézműves foglalkozások is a heti téma köré épültek. A gyerekek egyik kedvenc története a „Dániel az oroszlánok vermében” volt. Ehhez csodás, puha oroszlánfejpárnákat csomóztunk.

A háladobozba, mely az első napon készült, a gyerekek egész héten gyűjthették a gondolataikat, érzéseiket, amiért hálásak Istennek, hogy a szombati záró istentiszteleten elővegyék és hangosan elmondjanak belőle egyet-kettőt.

„Hálás vagyok a finom ebédért.” (Dávid, 5 éves)

„Hálás vagyok, mert sokat tanultam Dániel történeteiből, és jó volt beszélgetni a felnőttekkel. (Lili, 13 éves)

„Én azért vagyok hálás Istennek, mert új barátokat ismerhettem meg.” (Ricsi, 11 éves)

„Én azért vagyok hálás, mert itt lehettem, és azt szeretném, ha jövőre is lenne ilyen tábor…, és hogy ne legyen vége…”  (Hanna, 10 éves)

Ilyen és ehhez hasonló, őszinte gyermeki hozzászólások után, mi magunk is azon leszünk, hogy a gyerekek kapcsolata ne érjen véget a tábor befejeztével. Célul tűztük ki, hogy negyedévente családi napot szervezzünk a táborban résztvevő gyerekeknek és szüleiknek. A köztük kialakult szoros köteléket, összetartást ápolni kell, mint ahogyan tette ezt Dániel is a barátaival!

Páll Gabriella

Nyári gyermektábor Miskolcon

Miskolcon, a Füzes utcai, B gyülekezetben került megrendezésre július 7–12-ig, immáron  harmadik alkalommal a gyermek-bibliatábor. Minden évben 6-14 éves gyerekek vesznek részt az alkalmon. A résztvevők nagy részét a gyülekezetbe járó gyerekek alkotják, de számos kis barát is csatlakozik hozzájuk.

Ebben az évben 22 ragyogó szempár tulajdonosa érkezett hozzánk. Az idei tábor témája az Isten csodálatos munkája volt, amit bennünk végez, hogy közelebb kerüljünk Őhozzá. Példázatokat dolgoztunk fel a gyerekekkel, „A mennyeknek országa hasonlatos…” kezdettel jártuk körbe a menny fogalmát, a meghívottak feladatát és szerepét, valamint a Király kegyelmes személyét.

A gyerekek változatos programokon vehettek részt. Bringóhintóztunk, vízibicikliztünk, valamint a kalandparkot is meghódítottuk Miskolc-Tapolcán. Angolul tanultunk és extrém pályákon mentünk a Factory Sport Centerben. Kézműveskedtünk és sokat énekeltünk. A tábort Ki-mit-tud alkalommal zártuk, kicsik és nagyok örömére. A tábor nagy tanulsága az, hogy a picik, kicsik és nagyok megtanulnak együtt játszani és vigyázni egymásra. A táborban kis tesók is részt vettek, és a nagylányok és nagyfiúk szeretettel és gondoskodással fordultak feléjük.

Hála Istennek, hogy adott lelki erősítést és támogatást Rémiás Katika és Rémiás Csaba szervezőknek. Köszönjük a sok segítő kezet, melyek által ilyen áldásos tábori alkalmat tudtunk zárni! Isten kegyelméből jövőre újra találkozunk!

Biróné Vargyas Márta

Szünidei Bibliatár Nyírturán

Nagy örömmel és lelkesedéssel készültünk a Bibliatáborra. Heti témánk az Egészséges életmód volt. Lelkészünk, Kerékgyártó János a 8 pillért dolgozta fel: táplálkozás, mozgás,  levegő, víz, napfény, pihenés, mértékletesség, Istenbe vetett hit. Nagyon érthetően, röviden, képekben, videókban tárta a gyerekek elé, amit örömmel hallgattak és vettek tudomásul.

Mindennap sok-sok játékkal, közös foglalkozásokkal készültünk. A táborban mintegy 40 gyermek vett részt. Éreztük a testvérek támogató imáját, mert velünk volt az Úr és vezetett, megőrzött minden balesettől, vésztől; olyan jó volt kézzel foghatóan tapasztalni az Úr hatalmát, kegyelmét felettünk.

Mivel sok gyerek jelentkezett, mi, csoportvezetők kevesen voltunk. Két szülő önként jelentkezett, hogy segít nekünk a tábor zavartalan lebonyolításában. Ezt nagy örömmel és teljes szívvel tették, amiért hálásak vagyunk az Úrnak.

A gyerekek nagyon élvezték a kézműves foglalkozásokat, a gyöngyfűzést, meghívókészítést. Közben jó közösség alakult ki, jót beszélgettek egymással. Úgy láttuk és éreztük a napi programokból, részvételből, hogy nagyon jól érezték magukat, örömmel, lelkesen énekeltek, és jöttek minden reggel.

Szombaton előadták az egész héten tanultakat, énekekkel egybekötve, ami nagyon jól sikerült és a szülőknek is nagyon tetszett. A záró ünnepségünkön közel 60 fő vett részt, mert nem tudott minden gyerek jelen lenni, de volt olyan család, ahonnan eljött az édesapa, édesanya, vagy az édesanya és a nagymama is.

A héten felhívtuk a gyerekek figyelmét, mennyire fontos naponta kutatni, tanulmányozni Isten Szavát, amit a Biblia olvasása által tehetünk meg. Elmondták, hogy nekik nincs Bibliájuk, ezért a „Fordulj Jézus felé!” újszövetségi Bibliát ajándékoztunk azoknak a gyerekeknek, akik kérték. Lelkészünk szombaton a szülőknek is hangsúlyozta a bibliaolvasás, -kutatás naponkénti fontosságát, hiszen egy olyan örök érvényű útmutató, amiben  mindenre megkapjuk a választ. Az egyik fiatal anyukát nagyon megragadta ez a mondat, és nagy örömmel vitte el a Bibliát.  (Tíz Bibliát osztottunk szét.)

A szakácsok jóvoltából nagyon finom ételeket ehettünk, ezért nekik is kedveskedünk néhány ajándékkönyvvel – Jézus élete; Jézushoz vezető út; Nagy reménység; Szeretetre vágyunk; Oltalomra vágyunk; Optimizmus, derű, egészség – és egy-egy szelet csokoládéval, hogy megköszönjük a munkájukat. Imádkozunk értük, a gyerekekért és a szülőkért, hogy a könyvek olvasásakor Isten Szentlelke vezesse őket, és értesse meg velük az olvasottakat. Ígéretünk van Istentől: „Ami kimegy számból, az nem tér vissza üresen.”

Az idén még szeretnénk találkozni a gyerekekkel, szülőkkel, mert nagyon jó kapcsolat alakult ki velük, és kérték, hogy nyáron legyen minden hónapban egy hét tábor. Két szülő már újból jelentkezett, hogy szívesen segítenek. Ezen a felkérésen még gondolkodunk, mert nagy kihívás és óriási munka, de ha az Úr ad ajtókat, lehetőséget, akkor megtesszük.

Az egyik segítő szülő elmondta, hogy ezen a héten úgy feltöltődött, a gyerekektől annyi szeretetet, ölelést kapott, jól érezte magát, és azóta is énekeli azokat az énekeket, amelyeket a hét folyamán együtt énekeltünk. Ez a szülő sokat érdeklődött a jó Isten dolgai után, ezért én is megajándékoztam Bibliával, Jézushoz vezető út című könyvvel. Elmondta, hogy olvassa, mert őt érdekli. Csodálatos a mi Istenünk, összehoz emberekkel!

Egy másik anyuka arról számolt be, hogy amikor elmentek bevásárolni, a kisfia nem kért semmi édességet, a tábor óta nem nassol, és örömmel mutatja az édesanyjának, hogy mennyit csinosodott. Az Úr csodálatosan dolgozik a szívekben!

Hálásak vagyunk a drága Jézusnak ezért a táborért, hogy megvalósulhatott, és adott sok kedves gyereket, szülőket, nagyszülőket. Az Ő neve legyen áldott szüntelen!

Dné

Szünidei bibliatábori találkozó Nyírturán

Mint mindig, most is nagy lelkesedéssel készültünk az április 28-ára, a gyerekekkel való találkozásra. Hála Jézusnak, valóban nagy öröm volt találkozni a szülőkkel és a gyermekekkel egyaránt. 18 gyermek érkezett erre az alkalomra.

Nagy szeretettel köszöntöttük őket, felelevenítettük a tábori énekeket. Décsei testvér előadta a „Didergő királyfi” történetét, melynek tanulsága, hogy milyen öröm a másiknak örömöt szerezni, hiszen: „Aki mást felüdít, maga is üdül.”

Majd egy másik történet következett. „Az idős nagyapa kórházba került, és az állapota egyre csak súlyosbodott. Az orvosok már mindent megtettek érte, de sajnos nem gyógyult. Egy nap azonban az eredményei javulni kezdtek, és a nagypapa nagyon vidám lett. Erre az orvosok is felfigyeltek, és szerették volna tudni, hogy mi történt a nagypapával.  Ő elmondta, hogy meglátogatta az unokája, aki azt mondta: »Nagypapa neked haza kell jönni, hogy megcsináld a biciklimet, mert biciklizni akarok!« Erre a hírre megjött a kedve a nagypapának, és a betegség elmúlt, mert az unokája számít rá és hazavárja.” Milyen boldogság a másikat szeretni és számítani rá! A szeretet, a másokért való tenni akarás erőt ad, és meggyógyít.

Ezután egy tanulságos film következett, melynek az üzenetét közösen beszéltük meg a gyermekekkel.

Sok finomsággal kedveskedtünk a gyerekeknek, és játszottunk, mozogtunk velük közösen. Jó volt együtt lenni! Szeretnénk ápolni a kapcsolatot továbbra is a szülőkkel és a gyerekekkel, ezért a közeljövőben egy újabb közös találkozót szervezünk.

 

Décseiné Hilda

 

Szünidei Bibliatábori Találkozó Nyírturán

2018. december 9.

Mint mindig, most is nagy örömmel és lelkesedéssel készültünk a találkozóra. Hála a jó Istennek, 19 gyerek el is jött a programra, ami igen mozgalmasan és változatosan telt el.

Kerékgyártó János táborvezető kérdés-felelet formájában elevenítette fel a táborban tanult dolgokat, melyekre nagyon jól emlékeztek vissza a gyerekek, jól ismerték Eszter történetét. Gitárkíséret segítségével sok tábori énekeket is felelevenítettünk, amiket jó volt újra és újra elénekelni. Nagy élmény volt képekben is látni a tábor élménydús pillanatait.

Készítettünk egy nagy gyümölcsös kosárt, sok-sok gyümölccsel, és abba tettük bele a Lélek gyümölcsét, amit megosztottunk a gyerekekkel. Megbeszéltük, milyen fontosak ezek a jellemvonások napjainkban: a szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Majd közösen megnéztük Czeily Tibor: Karácsonyi fény című, igen tanulságos kisfilmjét, amit ezúton is szeretnénk megköszönni.

Ezt követően ettünk sok-sok finomságot és játszottunk egy nagyot a gyerekekkel.

Búcsúzáskor megajándékoztuk őket egy kis finomsággal, egy közös tábori fotóval, és egy igaz történetes könyvvel (Gyermekláncfű). A gyerekek és a szülők is nagy örömmel köszönték meg ezt az együtt töltött néhány órát.

A jó Isten vezetésével tavasszal újra találkozunk!

Jné

A gyógyító Jézus

Bibliatábor Miskolcon

A miskolci Füzes utcai gyülekezet 2. alkalommal rendezte meg ezt a felejthetetlen élményt nyújtó tábort. Az idén is nagy létszámmal jelentkeztek résztvevők, hiszen 18 főnek örvendhettünk, ami különböző korcsoportú ( 6-13 éves korig) gyermekekből tevődött össze.

Az elméleti anyagot Jézus gyógyításai témája adta. Mindennap 1-1 történetet dolgoztak fel, melyet megelevenítve el is játszottak az áhítatokon.

Napjaikat színessé tették a kinti és benti programok. A gyülekezet udvarán lehetőség volt pingpongozásra, focizásra és a nagy medencében fürdőzésre is. S mivel nagyon jó volt az idő, ezt ki is használták a gyerekek.

Végtelenül élvezték a kézműves foglalkozásokat. Ezek között szerepelt agyagozás, ahol kaspók, tálak születtek kezeik nyomán. Volt gipszfestés, fonás rafiából, amely során díszek, karkötők stb. készültek. Játékos angoltanulás is színesítette napjaikat.

A mindennapi tevékenység része volt az énektanulás is, melyet Csaba bácsi gitárkísérete tett még élvezetesebbé.

A programokat tarkították a kirándulások, az élvezetes Kaland-parki túrák, bingó-hintózás Tapolcán, Népkerti játszótér, s az egész csúcspontja a Miskolcon tett kincskereső túra játékos feladatokkal.

Mindehhez az erőt Kati néni finom, gyerekbarát főztje biztosította, amit nem győztek dicsérni.

Természetesen a fantasztikus esti beszélgetések sem maradhattak el.

Mivel a tábor úgy lett meghirdetve, hogy a gyerekek addig szerzett zenei és elméleti ismereteit itt bővítik, így zárásként gyerekszombatot tartottak, ahol az egész héten tanultakat bemutathatták a szülőknek, nagyszülőknek, vendégeknek. Az egész program koronája az volt, hogy sok nem adventista gyerek is volt közöttük, akiknek a hozzátartozói eljöttek szombaton. Nagyon jó tapasztalattal távoztak, ami erőt adott a folytatáshoz, hogy ez a szép feladat hagyománnyá váljon.

Fekete Istvánné