Bejegyzés

Ifjúsági szilveszterek

2018 december 30. és 2019. január 1. között több helyszínen országszerte helyi gyülekezetek és az Ifjúsági Szolgálatok Osztálya szervezésében óévzáró-újévnyitó alkalmak kerültek megvalósításra. Minden egyes helyszínen kiváló programokon vehettek részt a fiatalok.

 

¯ A tavalyi év utolsó két napját és az új év első napját Orosházán töltöttem. Szervezőként vettem részt rajta, de még számomra is voltak meglepetések. Sikerült összehoznunk egy mozgalmas és élvezetes alkalmat.

A három nap alatt volt lehetőségünk sportolni, fürdőzni a gyopárosi élményfürdőben, társasozni, csocsózni, pingpongozni és rengeteget beszélgetni. Emellett magunknak tudhattunk értékes gondolatokat, melyek egész évben végigkísérnek minket. Úgy érzem, minden megvolt, amire vágytam egy ilyen alkalom kapcsán.

Groska Adrienn

 


 

2018. december 30. és 2019. január 1. között „Évzáró Virológiai Értékelő Konferencián” vettünk részt Ráckevén. A konferenciára az ország különböző pontjairól érkeztek „tudósok”. Ám a résztvevők kb. 60 fős táborát megfertőzték egy halálos vírussal, amelynek ellenszerét december 31-én, 24.00h-ig meg kellett találnunk.

Az ellenszer keresése közben sem csüggedtünk: közös sporttal, vetélkedőkkel és társasjátékokkal töltöttük az időt. A Biblia alapján arról is beszélgettünk, hogy egy lassabb, ám sokkal halálosabb vírus áldozatai is vagyunk, amelytől csak Jézus tud megszabadítani bennünket.

Végül megtaláltuk a gonosz Bird Brain professzor titkos naplójának darabjait, és annak segítségével az ellenszert is.

Január 1-jén egy utolsó közös étkezés és takarítás után búcsút vettünk tudóstársainktól és hazatértünk. Hálát adunk Istennek azért, hogy Ő is velünk volt, megáldotta az alkalmat és mindenki jól érezhette magát!

Cserpán Ádám

Ifjúsági Hálaadó Koncert

Október 6-án este a Terézvárosi Gyülekezet adott helyet az Ifjúsági Hálaadó Koncertnek. Az imádat és dicsőítés légkörét az ország különböző helyszíneiről érkező tehetséges fiatal zenészek kiváló szolgálata biztosította.

Az alkalom célja az volt, hogy a mi csodálatos Istenünkre, minden jónak egyetlen forrására irányítsa a figyelmünket, valamint a műsor sokszínűsége által a mai embert megszólítani képes különleges zenei és imádati élményt biztosítsunk a résztvevők számára.

Isten ott volt, velünk együtt örvendett, és az Ő jelenléte áldással töltötte be a jelenlevők szívét.

 

A koncert videoanyaga a következő linken tekinthető meg: https://goo.gl/qSTeC6

 

kp

Ifjúsági Szombatiskolai Konferencia

Az országos Ifjúsági Szombatiskolai Konferencia a Szombatiskolai Osztály és az Ifjúsági Szolgálatok Osztálya közös szervezésében november 3-án Debrecenben került megrendezésre. A hajdúhadházi Blessings énekegyüttes szolgálatának köszönhetően a felemelő zene, Isten dicsőítése sem hiányzott. A konferencia célja, hogy rámutasson a bibliatanulmányozás és a szombatiskola fontosságára az Istennel való kapcsolatunk tekintetében. Helyesen tervezve és vezetve a Bibliatanulmány áldás lehet minden korosztály számára.

A konferencia előadója Patrick Johnson, a Transzeurópai Divízió Szombatiskolai Osztályának a vezetője volt, akinek két kiváló előadásán keresztül a több mint 220 résztvevő nagyszerű motivációt kapott az Istennel való kapcsolat újratöltésére. Az előadások megerősítették bennünk, hogy Isten nem szolgákat keres, hanem barátokat, akivel megosztja létezése minden részletét.

A nap folyamán a résztvevők nemcsak előadásokat hallgathattak, hanem figyelemmel kísérhettek minta-szombatiskolákat is, valamint lehetőségük volt hét kreatív szombatiskolai csoport közül valamelyikben részt venni. A nap egy pódiumbeszélgetéssel zárult, ahol a szervező csapat tagjai a szombatiskola-adta nagyszerű lehetőségekről beszéltek.

Köszönjük Istennek, hogy megáldotta ezt az alkalmat, valamint mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak ennek az áldásnak a megvalósulásához!

 

Patrick Johnson előadásai az Ifiinfo YouTube csatornán találhatóak: https://goo.gl/XYrjUN

 

kp

Őszi ifjúsági találkozó 2018

Az idei Őszi ifjúsági találkozó Miskolctapolcán került megrendezésre október 19–21-ig, amelyen több mint 120 fiatallal együtt erősíthettük meg identitásunkat és dicsőíthettük közösen Istenünket. A hétvége témája az identitás volt, amelyet Alastair Agbaje, a divíziónk tinédzserekért felelős vezetőjének a segítségével járhattunk körül. A hétvége során négy előadást hallgathattunk meg arról, hogy identitásunkkal milyen hatással lehetünk saját és a közösségünk életére.

Sokszor talán könnyedén kezeljük a témát, ismerve minden csavarját, ezért éppen emiatt nem történik előrelépés egy közösség fejlődésében. Láthattuk, hogy identitásunk statikus és dinamikus elemekből épül fel. Sokszor képtelenek vagyunk nyitni a környezetünk, társadalmunk felé, aminek oka, hogy félünk attól, hogy a múltban használt és akkor működő módszer, hagyomány újítása vagy újragondolása sértheti az identitásunkat, a hitünket. Alastair különböző példákkal mutatta be számunkra, hogyan tudunk ebből a statikus állapotból kimozdulni, és ahogyan Pál is tette missziós utain, mi is merjük észrevenni a körülöttünk levőkben rejlő lehetőségeket, igényeket, hiszen a hitünk is folyamatosan formálódik, ezért ne ragadjunk le a múlt hagyományaiban, reformálódjunk, megtartva Istent szegletkőként.

A hétvégén erősíthettük identitásunkat azzal is, hogy láttuk, nem vagyunk egyedül fiatalok, megannyian készen állunk a szolgálatra. Remek lehetőség volt a hétvége folyamán egymás jobb megismerésére a teaház, a szombat esti sportolás és a vasárnapi kalandpark,  barlangfürdőzés. Hálásak vagyunk Istennek ezért a hétvégéért!

 

Magyar Balázs

Isten ma is szól hozzánk – Ellen G. White Konferencia Budapesten

Az Ellen G. White konferencia május 11. és 13. között került megrendezésre a Terézvárosi Gyülekezetben az Ifjúsági Szolgálatok Osztálya és az Ellen White Szolgálat szervezésében. Két nagyszerű előadó volt a vendégünk: dr. Daniel Duda, a Transzeurópai Divízió Nevelési Osztályának vezetője és dr. Tihomir Lazic, a Newbold College tanára, valamint a Transzeurópai Divízió egyetemistákért végzett szolgálatának (Public Campus Ministries) vezetője. Segítségükkel mélyebbre áshattunk és nagyobb perspektívából vizsgálhattuk hitünk alapkérdéseit.

„Én személy szerint nagyon örültem annak, hogy ez az esemény megvalósulhatott, mivel úgy gondolom, hogy rendkívül fontos témákat érintettek az előadók. Olyan témákat, melyekben nagyon fontos a tisztánlátás, és nagyon jó, hogy igazán színvonalas előadásokban hallhattunk róluk. Külön öröm, hogy a konferencia fő célközönsége a fiatalság volt, hiszen ebben a korosztályban sokkal kevesebbszer esik szó Ellen White életéről és munkásságáról.” (Ócsai Boldizsár)

„A konferencia azért jelentett nekem sokat, mert segített jobban megérteni Ellen White szerepét az adventmozgalmon belül, így a XIX. században és a mai korban is. Olyan üzeneteket közöl nekünk, ami felemel, bátorít, segít jobban megérteni Isten jellemét és a Biblia olvasásához is támogatást nyújt, ha megfelelően közelítünk hozzá. Vágyat ébresztett bennem az előadások üzenete, hogy közelebb kerüljek Istenhez és másokhoz a Biblia és EGW írásainak biblikus értelmezésén keresztül.” (Zarka Dávid)

A konferencián két fő témát dolgoztunk fel, a prófétaságot és az adventista identitást. Számos érdekes gondolat hangzott el:

  • –   A bibliaértelmezés szabályai Ellen G. White írásaira is érvényesek. Mielőtt személyes üzenetet keresnénk a szövegekben, meg kell értenünk a kontextust. E nélkül szinte bármilyen saját elméletet bizonyítani lehet a szövegkörnyezetből kivett idézetekkel.
  • –   A próféta szerepe eltérő az Ószövetségben és az Újszövetségben. Az Ószövetségben a próféta volt a legfőbb lelki vezető, míg az Újszövetségben általában negatív értelemben használták a próféta szót olyan valakire, aki külső befolyás hatására beszél.
  • –   A tér és az idő meghatározó szerepet töltenek be a próféciák értelmezésében. Nátán próféta is írt könyvet, mégsem került be a Bibliába, hiszen az ő üzenete kizárólag a saját korára vonatkozott. Más próféták írásait ma is olvassuk, hiszen az üzenetük mindenkor érvényes.
  • –    Ha az adventista identitásról beszélünk, egy olyan körforgalom közepén találjuk magunkat, ahonnan a legtöbb út zsákutcába vezet. Az adventizmuson belüli irányzatok mind népszerű válaszokat próbálnak adni arra a kérdésre, hogy miért vagyunk adventisták, és miért rossz a többi irányzat. Az irányvonalak közötti küzdelmek emésztik fel az erőforrások nagy részét, amire a Világnak szüksége volna.
  • –   Az adventista identitás helyes értelmezéséhez vissza kell térnünk a Bibliához. A Biblia igazságainak felfedezése és újragondolása vitte előre adventizmust a történelem folyamán. Az adventizmusnak azért van jövője a 21. században, mert képes a folyamatosan megújulni.
  • –  Az igazságot egységben kell képviselnünk, együtt élve a Szentlélekkel.

„Nagyon sok motivációt kaptam ezen a konferencián. A konferencia üzenete által Isten megerősítette a résztvevők szívében azt, hogy meg kell adni az Istennek az őt megillető helyet életünkben, megengedni Neki, hogy újrarendezze életünk darabjait, helyére tegye látásunkat, világnézetünket, miközben igaz az is, hogy Ő soha nem szeretne helyettünk gondolkodni. Isten szeretné, ha vele együtt haladnánk, együtt gondolkodni és Isten egyedi teremtményeiként eredetiek maradni, hiteles keresztény életet élni.” (Palotás Kristóf, az Ifjúsági Osztály vezetője)

Az előadások teljes anyaga elérhető a terézvárosi gyülekezet YouTube csatornáján. Megéri megnézni őket, hiszen életre szóló üzeneteket adhatnak.

 

Ősz-Farkas Ábel

A szabadulás éjszakája

Ifjúsági szilveszterek az ország különböző pontjain

Ifjúsági Szolgálatok Osztálya


Budapest-Zugló – A szabadulás éjszakáján 60 fiatallal szabadulhattunk ki együtt az óévből és léphettünk be a 2018-as évbe Zuglóban. A számos kalandos, kódfejtős, cseles játék alatt csapatok mérhették össze tudásukat és kreativitásukat. Ezt követte a személyes „megmérettetés”. A lelki részről dr. Ősz-Farkas Ernő gondoskodott. Delila és Sámson történetén keresztül láthattuk, hogy milyen kötelekkel, láncokkal vagyunk megkötözve a hétköznapok során, de megtalálhattuk a választ, hogy ezektől KI által, hogyan szabadulhatunk meg. Ebben a történetben gyökerezett az alkalom témája is: A szabadulás éjszkája.

  Magyar Balázs


Miskolc – A miskolci szilveszteri alkalomra az ország több részéről, sőt még határon túlról is érkeztek fiatalok hozzánk, így közel 50-en töltöttük együtt a hétvégét. A három nap alatt volt lehetőségünk közösen elmélkedni azon, hogy miért fontos a hit, remény és a szeretet, továbbá jobbnál jobb programokban volt részünk: korcsolyázás, társasozás, körjátékok, Egy perc és nyersz vetélkedő. Ezeket csak a nagy közös étkezések szakították meg, amik a helyi gyülekezet lelkes testvéreinek köszönhetően igazán ínycsiklandozóak voltak. A szilveszter csúcspontja a tűzijáték volt, amit a rátermett – és egy csöppet piromán – fiúk szolgáltattak számunkra. Ezúton is köszönjük minden fiatal részvételét, és szívből örülünk, hogy együtt léphettünk át veletek az új évbe!

 Matlák Tímea


Nemesvámos – Nemesvámosra a vártnál messzebbről is érkeztek fiatalok, akik az egész országot átutazták azért, hogy 2017 utolsó estéjét Isten jelenlétében, vidám környezetben tölthessék el barátaikkal. Az este folyamán, a játékokon, csapatversenyeken túl, lélekben mindenki az új évre készült. Hálával búcsúztattuk az elmúlt évet és közösen, új erővel léptünk át 2018-ba.

 Kövesi Anna


 

Szeged – Közel 50 fiatal vett részt Szegeden a regionális szilveszteren közelről és távolról egyaránt. Az estét egy hálaadó istentisztelettel kezdtük meg, majd egy finom vacsora után kezdetét vette az egész éjszakán át tartó játék. Először megismerkedtünk egymással kicsit játékosan, viccesen. Éjfélkor megnéztük a tűzijátékot, majd egy kis éjféli vacsora után egy csoportos vetélkedő vette kezdetét, ahol a csapatok minden kategóriában összemérhették tudásukat, legyen szó éneklésről, színjátszásról, földrajzról vagy éppen kézügyességről. A fél ötig tartó vetélkedő után, akinek kedve volt, még ehetett egy kis süteményt vagy beszélgethetett a barátaival. Isten áldásával egy jó hangulatú estével, éjszakával indíthattuk együtt az új évet. Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott!

 Purákné Kis Bettina


 

Világíts! Engedd, hogy Isten álma valóra váljon az életedben! – Őszi ifjúsági találkozó

Egyszer volt egy őszi ifi idén (október 20–22.) Debrecenben… Mire emlékszem majd vissza szívesen ebből a pár napból?

–   Találkozhattam egy csomó, rég nem látott baráttal – országhatáron túlról is –, és ez mindig öröm, különösen, ha közben új arcokkal is megismerkedhetünk.

–   Sokat énekeltünk együtt. Volt, amit már kértünk, hogy hadd legyen megint!

–   Szombat délelőtt a keresztség ünnepélyes alkalmára szinte megtelt az imaházunk környékbeli testvérekkel, és ekkor nemcsak egy új testvérért imádkozhattunk a medencénél, hanem azokért is, akik dönteni szeretnének Isten mellett, vagy újult erőért könyörögnek hozzá. Jó megtapasztalni, milyen egy ekkora, védelmező család tagjaként élni és szolgálni! Ilyenkor is elfog az érzés, hogy jó adventistának lenni.

–   Majd a szombati ebéd után többen ellátogattunk a Gyerekklinikára, ahol kis időre eltereltük a benn lévő kicsik figyelmét a betegségükről, és nekem különösen jólesett, hogy még az ápolónők és a szülők is hálásan fogadtak minket. Innen mindig feltöltődve köszönök el.

–   A vasárnap a reformációs sétáról szólt, amit különösen megáldott a jó Isten, hisz bár hűvösre fordult az idő, mégis jöttek érdeklődők, sok komolyabb beszélgetés is kialakult, és reméljük, hogy a lakosok figyelmét sikerült egyházunkra (is)felhívni  a szolgálatunk által.

–   Gondoltunk azok kikapcsolódására is, akik szerettek volna mozogni, esténként játszani vagy a barátokkal együtt lógni.

–   Örülök, hogy ezen a hétvégén nem csak a magunk szórakozására figyeltünk, hanem kimozdultunk a gyülekezet falai közül, hogy mások életébe is elvigyük a fényt, amit kaptunk Istentől. Remélem, hazaérve a mindennapok során is folytatjuk a világítást a suliban, a munkahelyen és a családunk, barátaik körében, hisz milyen nagyszerű, ha nem csak pár óráig, néhány napig tart, hanem egész életünk a világításról szó!

 

Czinkota Orsolya

Egy rendes adventista lány nem jár fesztiválra… – Vagy mégis?!

LelkiFröccs a Campuson

Egy rendes adventista lány nem jár fesztiválra. Egy rendes adventista lány még büszke is erre! – Így gondolkoztam még néhány éve. De ma már arra vagyok büszke, hogy immár 2. éve a nyaram egyik meghatározó eseménye a debreceni Campus fesztivál, ahol LelkiFröccs sátrunkkal az ott bulizó fiatalok, kisgyerekes anyukák és tinik, középkorúak vagy nagypapák tízezreit érjük el.

Az idei a jubileumi Campus volt (július 19–23.). 105 000 látogató fordult meg a fesztiválon, és ezt mi is éreztük: tavalyhoz képest mindent nagyobbra terveztünk – összesen 27 önkéntessel mentünk ki, kétszer akkora sátorral, rengeteg színes programmal, és érezhető volt a ránk nehezedő nyomás is, de mindennap áhítattal és közös imával kezdtünk, hogy jó képet alakítsunk ki első benyomásként Istenről és az egyházról, és megismerkedjünk a nálunk leülőkkel.

És ők áramlottak is.

Délutántól naplemente körülig gyakran sorban álltak, hogy pl. kapjanak egy csillámtetkót vagy színes tincset a hajukba, húzhassanak egy napi idézetet, vagy kérjenek egy lájk jelet a karjukra, beszélgessenek a kint feszítő fegyvertelen katonával, és felírják az üzenőfalunkra, hogy szerintük mi az élet értelme… (a deriválás, a Trónok harca és a macskája), de sokan már ilyenkor is leültek velünk beszélgetni. Érezhető volt rajtuk, hogy mintha hiányoltak volna valamit abban a hatalmas forgatagban. Egy kis pihenést. Békét. Egy helyet, ahol meghallgatják őket. Mi jelentettük nekik a béke szigetét, ahogy egyikük megfogalmazta.

És éjjel még többen jöttek, hogy rövidebb-hosszabb időre leüljenek a párnákra, sokszor otthagyták a sörüket is, mert jobban ízlett nekik a gyümölcsteánk. És beszélgettek. Meséltek a felvételijükről, mit szeretnének kezdeni az életükkel, a munkahelyváltás dilemmájáról, de az istenkeresés is szóba került vagy a párválasztás nehézségei. És jöttek újra és újra. Ismerőseinkké váltak, és már szinte hiányoltam, ha egyikük-másikuk nem ugrott be hozzán aznap.

Mi a fesztivál egyik kis oldalösvénye mellett sátraztunk a rockaréna folyamatos hangorkánjától kísérve. De ezen a keskeny ösvényen mégis ezrek haladtak el, és közülük több mint ezer látogatóval kerültünk kapcsolatba, akik letértek a széles útról, gyakran csak azért, mert az adventistákat keresték. Egy fesztiválon. Ugye, milyen csodálatos?

Megéri kint lenni! Elmenni az emberek közé, ahogy Jézus tette, hogy ott legyél, ahol ők vannak, és elnyerd a barátságukat. Mi ezt tesszük. Rengeteg tapasztalatot szereztünk, és ez mind-mind a mi kincsünk Istentől. Hálásak vagyunk neki ezért a lehetőségért, és ha megsegít, jövőre is kimegyünk a LelkiFröccs sátorral a debreceni Campus fesztiválra!

 

Czinkota Orsolya

Ifi tábor

Idén voltam először az Ifi táborban, melyet július 2–9. között rendeztek Bózsván. Amikor megérkeztem, rögtön megfogott a környék szépsége. Arra gondoltam, hogy Bózsva a lehető legalkalmasabb hely arra, hogy Istennel egy kis időt tölthessek ebben a táborban. A tábor egyszerűsége számomra igazán otthonossá tette a helyszínt. Különösen tetszett, hogy igen sok állat vett körül minket, akik a táborhoz tartoztak. Mivel a nagypapám is állatokat tart, nagyon pozitív benyomást keltett bennem az állatok közelsége. Egyik délután kaptam is a lehetőségen, és elmentem lovagolni. De ez csak egyike a sok élménynek, amikről most szeretnék beszámolni.

Az ifi tábor egy olyan fiataloknak szóló tábor, ahol lehetetlen unatkozni. Én úgy mentem oda, hogy csak néhány ismerősöm volt ott, mégis szinte esélyem nem volt rá, hogy egyedül érezzem magam, vagy ne ismerjek meg új embereket. Mindig volt valami szuper program.

Délelőttönként nagyszerű áhítatokon vehettünk részt, majd az áhítat után mindenkinek volt lehetősége kiválasztani egy-egy témát, így csoportos beszélgetések alakultak ki. Nekem ez volt a kedvenc programom, mivel családias légkörben jöttek létre őszinte beszélgetések.

Délutánonként a szervezők izgalmas programokkal kedveskedtek nekünk, mint például várlátogatás, sport délután, kisebb-nagyobb túrák, izgalmas vetélkedő a faluban. Úgy gondolom, sportkedvelő ember vagyok, de az ifi tábor sport délutánja számomra is meglepetés volt. Igazán vicces játékokat próbálhattam ki. Csakhogy felkeltsem az érdeklődést, elárulom a játékok nevét: frizbi-foci, alibaba, kézi-foci, bakancsos bika, de ha valaki igazán kíváncsi, az jöjjön el és próbálja ki őket! Nem fog csalódni.

Esténként újra összegyűltünk a nagysátorban, összegeztük a napot, és végignéztük a nap folyamán készült fotósorozatot. Ezután a saját csoportunkhoz mentünk, ugyanis mindenki be volt osztva egy-egy csoportba. Ott a csoportvezetőktől függően vagy beszélgetés alakult ki, vagy szuper játékokat játszottunk. Volt olyan este, hogy külső helyszínen töltöttük ezt az időt. Vittünk pokrócokat, figyeltük a csillagokat, és kint a szabadban játszottunk.

Azt gondolom, jól tettem, hogy részt vettem ebben a táborban. Új barátságokkal és nagyszerű élményekkel, emlékekkel lettem gazdagabb. Biztos, hogy jövőre is megyek!

 

Kiss Laura

Európai Adventista Ifjúsági Konferencia – Valencia

Közel 270 hazai fiatal vett részt idén a négyévente megrendezésre kerülő Európai Adventista Ifjúsági Konferencián, melyre Spanyolországban, Valenciában került sor augusztus 1-től 5-ig, összesen több mint 4000 fiatal részvétele mellett.

A magyar delegáció jó része, 220 fiatal három autóbusszal indult útnak július 30-án. Azonnal nagyon jó közösségi hangulat alakult ki. A hosszan együtt töltött idő úgy összekovácsolta az egy buszon utazókat, mint még talán soha semmi. Együtt éneklés, jó beszélgetések, imádkozás, filmnézés, és rengeteg nevetés volt a program. Sokkal nehezebbnek bizonyult a hosszan egy helyben ülés és még inkább az álmatlanság azoknál, akik puha ágyhoz szoktak. De ezeket az apróbb megpróbáltatásokat is nagyon hamar elfelejtette mindenki, amikor Olaszország egy kicsi, de annál gyönyörűbb városkájában, San Remóban megállt a busz, ahol volt lehetőségünk 9 órát pihenni, fürdeni, bejárni a várost – már akinek volt ilyenre energiája azután, hogy keveset aludt.

Akármennyire is jó volt az együtt töltött idő a buszokon, egy sokkal komolyabb élménnyel készültek a konferencia szervezői. A legmaradandóbbak ezek közül talán a reggeli és esti áhítatok voltak, amelyeknek egyik fő része volt az Istent dicsőítő közös éneklés és a szívet és elmét megmozgató közös gondolkodás Megváltónkról. A kongresszus alapgondolata az „utazás“ volt. Hogyan érdemes az élet nevű utazást megtenni? Mikre figyeljünk oda? Miket tartsunk szem előtt, ahogy napjainkat éljük? Ezekre a kérdésekre próbáltak többen is választ adni.

A reggeli áhítatokat különböző kisebb előadások követték. Rengeteg féle témából és előadóból válogathattak a résztvevők aszerint, hogy ki milyen témában volt érdekelt. Délutánonként a fiatalok több program közül is választhattak. Volt lehetőség közös testmozgásra, ahol bárki kipróbálhatta magát többféle sportágban is. Mások kihasználták az időt a város felfedezésére, vagy lementek a tengerpartra. A magyar fiataloknak az utóbbiakra volt lehetőségük szervezett módon is. Megint mások missziót végeztek a környéken lakó emberekért, és voltak, akik Jeffrey Rosario és Ty Gibson előadásában érdekes és mély témákról tanultak. A délutáni kikapcsolódás után a napot záró esti áhítat alkalmával Sam Leonort hallgathattuk meg, aki az ifjúsági találkozó főelőadója volt, és aki nyílt és őszinte kifejezésmódjával olyan közel hozta Isten jelenlétét, hogy mindenki feltöltődött szeretettel és jókedvvel.

A csütörtök délután volt talán az egyik legemlékezetesebb, amikor Valencia egyik főterén a város előtt bemutatásra került egy szögekből készült mozaik arckép Jézus Krisztusról. Minden résztvevőnek és arra járónak lehetősége volt egy-egy szöggel hozzájárulni a több ezer szögből álló műalkotáshoz, amellyel sikerült Guinness-rekordot is felállítani. Mindezzel azt az üzenetet közvetítettük Valencia számára, hogy mindenkinek a története egy-egy mozaikdarabka, amellyel – ha összefogunk – be tudjuk mutatni a Megváltó szeretetét, az Atya képmását. Ennek a programnak a segítségével több száz olyan személyes beszélgetés alakult ki, amely során a város lakói közelebb kerülhettek Istenhez.

Nehéz volt a sok jó tapasztalat és lelki élmény után újra buszra szállni, hátrahagyva azt a helyet, ami máris annyira a szívünkhöz nőtt. Azonban az első néhány csendes óra után a busz újra hangos volt a konferencián kötött új barátságoktól, élménybeszámolóktól és énekléstől. A hazafelé utat még színesebbé tette az olaszországi Garda-tó egyik leggyönyörűbb kisvárosában, Sirmionéban elöltött néhány óra. Mindannyiunk számára feledhetetlen élmény maradt a kis város hangulatos főutcája, az óriási olasz fagylalt, nem beszélve a kis település központjában található pizzázóról, amit percek alatt megtöltött a magyar delegáció. A nap végéhez közeledve, tudtuk, hogy már csak pár óra választ el a magyar határtól, ami azt jelentette, hogy hamarosan el kell búcsúznia a csapatnak. Éreztük, hogy ez elég nehéz lesz, hiszen még jobb közösséggé kovácsolódtunk a hazaút során.

Hála Istennek, hogy gondoskodott egy ilyen nagyszerű alkalomról, amelynek köszönhetően lelkileg új élettel teli fiatalok lephetik el a magyarországi adventista gyülekezeteket!

Henter Zsombor

Események

Sajnos a keresett tartalom nem létezik.

Sorry, no posts matched your criteria