Egy királyfi barátokat keres
Gyerektábort szervezni nem könnyű. Sok feltételnek kell megfelelni: személyi, anyagi és tárgyi vonatkozásban egyaránt. Amikor kevés emberrel, nem sok pénzből és kicsi felszereltséggel kell megvalósítani, akkor még nagyobb a kihívás. Isten azonban mindent ki tud pótolni. Ő tud segítőt küldeni Szolnokról, elég lesz a kevés pénz, a 202 Ft/fő/ebéd, és váratlan ajándékokkal segíti a tárgyi feltételek megvalósulását is. Például az egyik napon ugrálóvár és csúszda érkezett nagy meglepetésünkre és a kicsik hatalmas örömére! Jó volt mindezeket megtapasztalni a tiszaburai roma misszióban 2019. június 24. és 30. között.
35 gyereket hívtunk meg, de mindennap 45-50-en jöttek. Ebből 10 fő rendszeresen jár a gyülekezetbe, a többi, tehát a nagy részük olyan ismeretlen gyermek volt, akiket ritkán vagy soha nem is láttunk még eddig, és a legtöbbjük 8-10-12 éves. Három csoportba osztottuk őket. Minden napot közös imával és reggelivel kezdtünk, ezután mi, felnőttek jelmezekbe öltöztünk. Nagy volt a vidámság és a nevetés, amikor megjelentünk a gyerekek előtt! Hétfőtől csütörtökig négy bibliai történetet játszottunk el nekik, és minden egyes alkalomhoz hiténeket is tanultunk.
Hétfőn Dániel és barátai a hatalmas babiloni király fogságába estek, kedden Dániel megfejtette a király álmát, szerdán Dániel barátait tüzes kemencébe dobták a katonák, és csütörtökön szegény Dánielt az oroszlánok közé vetették be.
A délelőtti jelenetek után szívesen oldották meg a feladatokat a gyerekek. Ők egymásnak is sokat segítettek, mi pedig fatallérokkal díjaztuk őket. A tallérokat egész héten lelkesen gyűjtötték, mert tudták, hogy a vasárnapi búcsúbulin majd vásárolhatnak velük.
Pénteken aztán a gyerekek vették fel nagy örömmel a jelmezeket, és ők játszották el a jeleneteket. Szombaton előadták a szüleiknek is, így ők is megtanulták, hogy mennyire valóságos az Istenbe vetett bizalom, és hogy Jézus a nagy Szabadító, akire minden körülmények között számíthatnak.
Olyan jól sikerült a vasárnapi alkalom, hogy nem maradt idő a kötélhúzásra, de elmaradtak más játékok is, úgyhogy ezeket még tervezzük bepótolni!
Egyszer azt hallottuk – miközben sétáltunk az utcán –, hogy az egyik házban ezt éneklik: „Édes Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nékünk…” Később a gyerekek elmesélték nekünk, hogy a szüleiket is megtanították rá. Olyan tapasztalatunk is volt, hogy a szülők eladták a gyerekeik videojátékait, miután elmondtuk nekik, hogy azok mennyire ártalmasak a későbbi jellemfejlődésükre. Egy nagy lepedőre pedig szórófestékkel ráírtuk, hogy „Hetednapi Adventista Egyház”, így a gyerekek és a szüleik is pontosan fognak emlékezni arra, hol töltötték el ezt az Istentől megáldott hetet.
A tábort egyházunk segélyszervezete, az ADRA Alapítvány és a Szolnoki Gyülekezet is támogatta. Köszönjük a testvérek szolgálatát és kérünk benneteket, hogy gondoljatok ránk is imáitokban!
Rinkó Sándor, Soós Róbert és a kis tiszaburai roma misszió
