Bejegyzés

Hogyan kössük le a tiniket? – A tinédzserek hitoktatása

„Míg a kisgyermekek könnyen szerethetőek, addig a tinik az a korosztály, amelynek a viselkedését nem könnyű elviselni, hát még szeretni. Lázadnak, a maguk útját keresik” – így indította Kerekes Szabolcs, a ReMa Alapítvány munkatársa 2019. november 10-én a Budapest Újbudai gyülekezetben megtartott országos Gyermektanítók és szülők képzését.

A tinik azok a 11-14 évesek, akiknek bizonytalan az identitásuk: már nem szeretik, ha gyerekeknek nevezzük őket, de nyilvánvalóan még nem is felnőttek. A testükben végbemenő változások hatására tele vannak félelemmel, csúnyának, esetlennek érzik magukat, és azt gondolják, hogy ezentúl már csak ilyenek maradnak. Eddigi gyermeki hitüket megkérdőjelezik, elutasítják (lehet, hogy nem is tudatosan), de mindenképpen újraépítik a hitüket. A korábbi módok, ahogyan a bibliai történeteket elmeséltük nekik, már meseszerűen hangzanak a számukra, gyerekesnek élik meg. Érzelmileg és identitásukban olyan gyors és speciális változások vannak, hogy azzal, hogy keresztény igazságokkal „bombázzuk” őket (pl. imádkozz és olvasd a Bibliát mindennap), nem érjük el őket. Igyekezzünk a problémáikra egyedi üzenetekkel válaszolni. Jó beszélgetési téma például a tisztelet, a harag, a félelem, a társaság nyomása, a férfi/női identitás szépsége stb. A Biblia tele van a tinédzser korosztályhoz kapcsolódó üzenetekkel.

A mintegy 25 résztvevő nem csak a tinédzser (11-14 év) és kamasz (14-18 év) lélek jellegzetességeit ismerhette meg, az előadó rávilágított arra is, hogy a tinédzserekkel folytatott munka elsősorban közösségépítésből (közösség Istennel és egymással) és nem ismeretátadásból áll.

A gyülekezeti tinédzsercsoport nem természetes közösség. Azért jönnek ide a tinik, mert szüleik ebbe a közösségbe járnak. Míg egy sportklubban, zenekarban azonos a gyerekek érdeklődési köre, egy gyülekezeti tinédzsercsoportról ez nem mondható el. Egy tanítónak heti 2-3 óra áll a rendelkezésére, hogy közösséget formáljon a fiatalokból. Egy jó közösség olyan, ahol a tini azt érzi, hogy elfogadják, ahol jól érzi magát. Forduljunk feléjük megértéssel, akkor is, ha olykor furcsán viselkednek (végigvihogják az órát), esetleg lázadnak dolgok ellen. A cél az, hogy a gyerekek barátokká váljanak, hogy segítsünk nekik megtalálni az utat egy egészséges hit kialakításához, hogy legyen egészséges csoporttudatuk, hogy tudják miért tartoznak ehhez a közöséghez (már nem csak a szüleik miatt).

A közösségépítés eszköze lehet:

– A művészet (pl. dráma, báb, pantomim csoport). Határozzunk meg egy értelmes célt, legyenek fellépési lehetőségek a gyülekezetben és azon kívül is.

– A zene (dicsőítő csoport, zenekar). Időnként vezessék a tinik a gyülekezetben a dicsőítést, éneklést.

– Sport (foci, röplabda, különböző játékok).

– Szeretetszolgálat (mozgássérültek, öregek, értelmi fogyatékosok között). Olyat csinálhatnak, aminek értelme van, és ez magasabb szintű cél, mint például egy kosárlabdacsapat. Ez a tevékenység a személyiségük fejlődésében nagyon sokat segít.

Köszönjük Szabolcsnak, hogy segített nekünk megérteni a kamaszok gondolkodásmódját, a tini közösség mibenlétét és fontosságát, valamint gyakorlati tanácsokkal látott el bennünket egy befogadó, interaktív, kooperatív és érzelemteljes tiniközösség kialakításához!

Ezúton szeretném megköszönni az Újbudai Gyülekezet lelkészeinek, hogy rendelkezésünkre bocsátották az imatermet, a gyermektanítóinak pedig a szívélyes vendéglátást és meleg teát!

A következő képzés, amelyet a Családi Osztállyal közösen tartunk, 2020. november 15-én lesz. Vendégelőadónk Karen Holford, a divízió Családi Osztályának vezetője, a 100 kreatív módszer könyvsorozat szerzője lesz. Szeretettel várjuk a tanítókat, a szülőket és az érdeklődőket!

Mihalec Dóra
Gyermekszolgálatok Osztálya

 

A szív „útja” folytatódik…

A dobozból a gyógyulni vágyó kis kezekbe. Kabala? Mindenkinek mást jelent. Egy biztos, minden egyes szívecskéhez imakérések „tapadnak”. Kiáltás a segítségért, remény a gyógyulásban. Hálásak vagyunk Istennek ezért az áldásos missziós lehetőségért.

Amikor ellátogatsz egy ilyen osztályra, ahol betegek vannak, akkor ráébredsz, hogy igazából itt kezdődnek a bajok, a fájdalom, a kétségbeesés és a szomorúság… Vajon elég hálás vagy Istennek azért, hogy ilyenkor csak külső szemlélő vagy?! Milyen az értékrendünk, mi a fontos? A választ egyénenként, ott belül, ki-ki adja meg önmagának.

Örömmel számolunk be arról, hogy a gyermekkardiológiai részleg már könyvespolcot alakított ki könyveinknek, amit a szívecskékkel együtt szeretettel fogadnak.

Köszönjük imáitokat, adományaitokat. Ne feledkezzünk meg az ott dolgozókról sem fohászunkban!

 

Kovács Zsuzsa

Karácsony másképpen Újbudán

Évről évre együtt emlékezünk, ünnepelünk, vendégeket hívunk, érezzük Isten áldását. Most is így volt, de kibővített formában, ami még felemelőbb volt, hisz vannak olyan testvéreink, akik már régóta nem tudnak eljönni a gyülekezetbe. Ezért „becsempésztük” otthonukba vagy éppen a kórtermi szobájukba a gyülekezet „mini” változatát, kórusbővítménnyel. Így a délelőtti ünnepély adventi üzenetéből ők is részesülhettek.

A látogatás a közös együttlét, a szeretet és az élő reménység ünnepélyes érzésével ajándékozott meg mindenkit. Szeretnénk őszintén, szívből megköszönni a szolgálatot Ócsai Tamásnak és a jelenlévőknek, akik képviselték gyülekezetünk idősebb és legfiatalabb korosztályát is. Köszönjük a sok munkát, a fáradságot nem ismerő szorgalmat, a mindenki számára maradandó emléket nyújtó értékes szolgálatot – „…aki mást felüdít, maga is felüdül” (Péld 11:25)!

 

Kovács Zsuzsa

Hála idős felebarátainkért! – Újbuda

„Lefelé tartunk, mondják. De biztatón ragyog
felénk Isten mosolya: Ne félj, pajzsod vagyok!
Fáradt gyermeket hordoz az erős égi kéz.
Szólit. Szava színarany és édes mint a méz.
Mit bánkódjam, ha szívem Isten állítja meg,
S vár az az ország, ahol senki se lesz öreg!”
(Túrmezei Erzsébet)

 

Megbecsülés, öröm, hála, szeretet, szolgálat – mindez jelen volt minden résztvevőben e csodás ünnepen, mikor idős testvéreinket köszöntöttük és emlékeztünk azokra is, akik már nincsenek köztünk. Példájuk velünk van, felnézünk rájuk, hisz olyan sok mindenért hálásak vagyunk nekik! Ünnepélyünk – melyen szolgáltak idősek, fiatalok, gyermekek – arról szólt, hogy emeljünk fel fiatalt, időset egyaránt, hisz így tud igazi közösséggé válni a gyülekezet.

Ifjúságunk – a finomságok mellett – csodás ajándékkal kedveskedett: egy dobozkába „zárt”, havonkénti bátorító szövegekkel, „Fontos vagy nekünk!” címmel.

Az Igéből lelkészünk, Bihari Csaba szólt és arra biztatott, hogy tanítsuk, segítsük a mellettünk lévő tagokat, hogy azzá formálódhassanak, akivé Isten akarja, hogy legyenek, és ez tegye örömtelivé a szolgálatunkat.

Együttlétünket jó beszélgetésekkel „füszerezett” szeretetvendégséggel zártuk.

 

„Fáradt, kedves, öreg kezek!
Kérlek szépen: pihenjetek!
Annyi mindent megtettetek!
Pihenjetek, s öleljetek!”

(Deli Enikő)

Hálát adunk Urunknak, hogy jelenlétetek és példaadásotok által is ilyen gazdagon megáldotta közösségünket. Köszönjük, hogy vagytok!

Kovács Zsuzsa

Lelkipásztorunk búcsúztatása

„Most kell a szívet feltárni,/most kell visszanézni az útra./…/most kell elkezdeni újra!/Isten kezét megfogni bátran/alázatot, hitet tanulva” (Páskulyné Kovács Erzsébet: Most kell – részlet).

Szeptember 14-én elköszöntünk Simon Zsolt lelkész testvérünktől, aki hat éven át pásztorolta gyülekezetünket Újbudán. Felesége, Julika hűséges segítőtársa volt szolgálatában.

Az ünnepélyes szolgálatok sorában közösségünk minden korosztálya képviseltette magát, melyben versek, zeneszámok, gyermekszolgálatok hangoztak el.

Testvérünk igei gondolatainak alapszövegéül 1Thessz 5:16–18 versei szolgáltak. Arra hívott, hogy legyünk élő gyülekezet, ahová vágynak felebarátaink tartozni; szolgáljunk másokat és értékeljük egymást, mert Isten alkalmassá kíván tenni minket arra, hogy befogadóak legyünk. A kérdés csak az, hogy ezt mi is akarjuk-e.

Most búcsút vettünk egymástól, de tudjuk, hogy ez egyben egy új kezdet is. Nemcsak lelkész testvérünknek, hanem nekünk is.

„S most megköszönjük,/Hogy vezettél minket az elmúlt években./Bajok, bűnök, próbák szorongattak,/De hulló fényt is adtál, napsugarat!/Az Ige szent lángolással égett,/S vezetett minket!/Kérjük most: Istenünk! Megváltó Krisztusunk/Az Ő szeretete kísérjen utadon tovább Téged!”

 

Kovács Zsuzsa

Hazaérkezett! – Keresztség Újbudán

Gyülekezetünk szabadegyetemi missziós szolgálatának egyik gyümölcse beérett. Hosszú út vezetett idáig Csiki Károly testvérünknek, aki a sokat emlegetett Csiki bácsi, adventista lelkész családjából eljutott a keresztségig, s elmondhatjuk: „Hazaérkezett!”

Isten hívását elfogadta, döntött mellette. A szeptember 28-i keresztségi istentisztelet alámerítkezési szolgálatát Simon Zsolt lelkész testvér végezte. Isten dicsőítésére, vendégeink örömére szolgálatok hangoztak el. Dr. Tokics Imre lelkész útravaló biztatása pedig így szólt Mk 1:17 alapján: „És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halásszatok.” A történelem során többször hangzott már el: „Kövess engem…!” – történt rombolás, kiirtás, de most a Messiás hív! A szemedbe néz, s azt kéri: Kövess engem! Ha Őt követed, emberhalásszá leszel.

Kovács Zsuzsa

Ismét „becsengettek”!

Isten iránti hálával álltunk meg elsőéves és továbbtanulást kezdő diákjainkkal együtt az Úr előtt tanévnyitó ünnepélyünk alkalmával az Újbudai Gyülekezetben szeptember 7-én. Bibliával és bátorító üzenettel indítottuk őket útnak az újabb ismeretlen felé, azzal a biztos tudattal, hogy az Úr velük lesz minden helyzetben.

Az Igét Wolfgang Köbel hirdette, Dániel próféta mindvégig hűséges, példamutató életét bemutatva. Hisszük, hogy a mi gyermekeink is szorgalmasak, kitartóak lesznek. Mi, tanítók és a gyülekezet is ígérjük, hogy számíthattok ránk!

Ünnepünket gyermekeink szolgálata tette még szebbé. Zárásként – egy szeretetvendégség keretén belül – a nyári hónapokban születtet gyermekek születésnapját ünnepeltük meg közösen.

„Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt” (Zsolt 119:2).

 

Kovács Zsuzsa

Tanévzáró ünnepély a Szüret utcai gyülekezetben

Ebben a tanévben is igyekeztünk mint tanítók megállni a helyünket, jó kapcsolatban lenni a szülőkkel, hisz nélkülük kevesek vagyunk, tudjuk jól. A mai gyermeknek nem akármilyen világban kell helyt állnia, a tanítás mellett pedig vonzóvá kell tennünk Isten házát, hogy vágyódjanak ott is jelen lenni.

A június 15-én megrendezett ünnepélyes tanévzáró alkalmon Henter Zsombor szólt az Igéből a gyülekezethez, aki szintén kiemelte gyermekeink jelenlétének fontosságát, és párhuzamot vont Jézus születésével. „Fogadd be Őt, adj neki utat, hogy győzzön az önkéntes szeretet!” – hangzott a tanítás. A gyümölcsterméshez odaadás kell, kemény munka, akarat, kitartás, következetesség és hit, hogy az be is fog érni, hogy ezek a kisgyermekek hitben maradnak, és ők lesznek a jövendő adventhírnökei.

Az elhangzott szolgálatok csúcspontja volt, amikor köszönthettük a végzett kis elsősöket, akiknél láthattuk, milyen csodálatos fejlődésen mentek keresztül. Ennél csodálatosabb csak az lesz, amikor ott lehetünk az Atya lábánál, együtt mindazokkal, akiket ránk bízott! Hála és dicsőség az Úrnak értük!

 

Kovács Zsuzsanna

 

Gyermekbemutató Újbudán

Áldott ünneplés minden szombati alkalom, de különösen az, amikor egy gyermeket mutathatunk be az Úrnak, és kérhetjük reá és az egész családra az Ő áldását. Különleges ajándéka ez Istennek. Még két év is alig telt el, és egy ilyen szombati alkalmat ünnepelhettünk május 4-én, amikor Juhos Kristóf kishúgát, Helenát köszöntötték énekszolgálatukkal gyülekezetünk gyermekiskolájának kis énekesei: „Légy az  Úrnak gyermeke, fogadd Őt a szívedbe. Jézus szeret téged, áldja meg az élted!” Áldást kérő imát lelkészünk, Simon Zsolt mondott.

Gyermekiskolánk létszáma igen növekszik, az Úrnak legyen hála, s mióta így van, egyre többször gondolok arra: Milyen csodálatos Isteni ajándék lesz egykoron Ővele és a sok-sok drága gyermekkel együtt lenni, akiket ajándékba kaptunk, akiket ránk bízott az Úr! Tegyünk meg mindent értük, legyünk számukra példakép, és mutassuk be nekik Jézus jellemét!

Kívánjuk nektek, Merci és Sanyi, az Úr tegyen áldottá benneteket szeretett családotokban! Ne feledjétek, szeretettel várunk a szombatiskolában!

 

Kovács Zsuzsa

Anyák napi ünnepély Újbudán

Köszöntő: „A gyermeki szívnek van két szál virága./Egyik a szeretet, a másik a hála./E két szép virággal szívből köszöntöm drága anyukámat!”

 

Évről évre tartandó ünnepeink egyike, mikor az édesanyákat, nagymamákat köszöntjük. Gyermekeink, unokáink énekelnek, verseket mondanak, persze mi súgunk és izgulunk értük, hogy el is merjék mondani, hisz igen szégyenlősek a kicsik. Van, aki lesüti a szemét, elszalad, majd később ismét visszaáll. Így volt ez most is, május 18-án.

Adjunk hálát Istenünknek, hogy megajándékozott minket gyermekekkel, akik zene-, ének- és versszolgálattal örvendeztették meg gyülekezetünk tagjait, felemelték lelkünket még közelebb Urunkhoz!

 

Kovács Zsuzsa