Bejegyzés

Az online egyházé a jövő?

/Kategória: /Feltöltötte:

A Generálkonferencia Végrehajtó Bizottsága (General Conference Executive Committee) több mint 350 tagja minden évben októberben találkozik az Éves Tanácsülésen (Annual Council), hogy egy héten keresztül a világegyház stratégiájáról, pénzügyeiről, szabályzatairól tanácskozzanak.

Személy szerint számomra a legnagyszerűbb alkalmak a világközösség vezetőivel való személyes beszélgetések, közös étkezések, ahol nagyon sok olyan kapcsolat születik, amiből magyarországi meghívás lehet táborokra, képzésekre, protokoll alkalmakra.

Ahogy szinte az egész életünket, most ezt is megváltoztatta a koronavírus-világjárvány. Idén el kellett halasztani az ötévenkénti Generálkonferenciai Ülést. A táborokat, az utazásokkal járó képzéseket fel kellett függeszteni, és így jártak az egyházban olyan fontos szerepet játszó bizottsági ülések is.

A két konferenciai ülés között szinte teljes hatáskörrel rendelkező Végrehajtó Bizottság ezúttal a modern technika segítségével került megrendezésre. Az egyház vezetésének sikerült a technikai kérdéseket megoldani (mindenki láthasson és hallhasson mindenkit, a napirendi pontokhoz tartózó előterjesztések, határozati javaslatok eljussanak a résztvevőkhöz, valamint biztonságosan és anonim módon is lehessen szavazni). Technikailag tehát minden rendben volt. Nagyszerű prezentációk hangzottak el, hozzá lehetett szólni az előterjesztésekhez is, tehát úgy tűnik, megoldás a pandémia okozta utazási korlátozások kihívásaira.

Múlt héten a Transzeurópai Divízió Végrehajtó Bizottsága ülésezett, szintén a technika segítségével, virtuálisan. A jövő héten pedig a Magyar Unió kibővített Unióbizottságát, az év végi Plenáris Unióbizottságot is csak ilyen módon, digitálisan lehet megtartani.

Az egyház vezetése minden szinten meg kellett hozza ezeket a döntéseket, hogy egymás egészségére odafigyelve, biztonságosan tudjuk megtartani az alkalmakat.

Ráadásul most a gyülekezeti alkalmak is az online térbe költöztek. Online szombatiskola, online bibliaóra, online imaközösség, online gyermektörténet, online prédikáció, online egyház…

Nagyszerű látni, hogy a testvérek fegyelmezetten és ugyanakkor lelkesen keresik a kreatív lehetőségeket a digitális találkozásokra. Akár a közösségi médiában, akár videómegosztó portálokon, akár videokonferenciai szoftverek segítségével.

Ezzel együtt azonban csalódott vagyok. Noha személy szerint élvezem a technika vívmányait. Magam is szívesen használom azokat, de a kommunikációnak ezt a végtelenül elszemélytelenített változatát nagyon nehéz megszokni, és hogy őszinte legyek, nem is szeretném megszokni.

Számomra a Bibliának azok a részei a legfelemelőbbek, amikor Isten valami csodálatos módon, személyesen jelenik meg egy-egy történetben. Akár az Éden kertjében, amikor „szellős alkonyatkor” sétál, vagy Mózesnek jelenik meg a Sínai-hegyen az égő csipkebokorban, Illésnek a Hóreben a szelíd hangban jelenti ki magát, de az Újszövetségben Jézus keresztségekor szólal meg, vagy a megdicsőülés hegyén jelenik meg. Mindenek felett azonban maga az a tény, hogy amikor igazán nagy szükség van Isten jelenlétére az emberiség életében, maga a Fiú Isten jön el fizikai valóságában, ahogyan erről a karácsonyi történet tanúskodik. És a Fiú valóságos visszajövetele a mi legnagyobb és legáldottabb reménységünk.

Várom azt a pillanatot, amint megláthatom „Isten sátorát” ott, a mennyei Jeruzsálemben. „Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük” (Jel 21:3). Várom a Bárány nagy vacsoráját, ahogy az emberiség történelmének nagy alakjaival, Ádámmal és Évával, Mózessel, a prófétákkal, apostolokkal, reformátorokkal, az adventmozgalom úttörőivel együtt ülhetek annál az asztalnál, veletek együtt…

A gyülekezeti életnek azok a legfelemelőbb alkalmai, amikor együtt tudunk énekelni, érezzük egymás rezdüléseit, amint együtt imádkozunk, és lelkipásztorként nem egy hideg üveglencsének prédikálok, hanem látom és hallom testvéreim reakcióit a prédikációmra. A bizottsági üléseknek pedig azok a közösségi alkalmai a legfontosabbak, amikor kötetlenül, a közös étkezések vagy szünetek alkalmával „csak úgy” beszélgetünk az egyház dolgairól, mert ekkor jönnek a legjobb ötletek, a legnagyszerűbb inspirációk.

De addig is türelmesen várok, és kihasználom, hogy legalább digitális módon tudunk találkozni.

Hálás vagyok Istennek a technika nyújtotta online tér lehetőségeiért, testvéreim kreativitásáért, kitartásáért, hogy legalább így együtt lehetünk.

 

Ócsai Tamás

unióelnök

„Szeretek ebben az egyházban szolgálni” – Beszámoló a Generálkonferencia Éves tanácsüléséről

/Kategória: /Feltöltötte:

Vezetői szolgálatom egyik felemelő élménye a Generálkonferencia Éves Tanácsülésén való részvétel. Idén október 10–16. között vettem részt az egyház „főhadiszállásán”, az egyesült államokbeli Silver Springben (Maryland).

Immár 7 éve a Végrehajtó Bizottság minden éves ülése egy vezetőképző szemináriummal kezdődik egy-egy, az egyház egészének fontos témát megcélozva. Idén az ifjúsági szolgálatok voltak a célkeresztben. (Korábban téma volt az egyház szabályai, a Nevelési Osztály munkája, az egészségügyi üzenet stb.)

Csütörtökön és pénteken az ifjúsági szolgálat szerteágazó tevékenységével, kihívásaival ismerkedhettünk nagyszerű beszámolók, lelkesítő projektek és a fiatalok szolgálata által. A legfelemelőbbek azok voltak, amikor a lelkes fiatalok zenéltek: a cserkészek egy hatalmas dobzenekarral vonultak fel (csak úgy dübörgött a Generálkonferencia ülésterme), az egyik egyetem pedig egy barokk vonószenekarral szolgált. Mindkét bemutató hatalmas ovációt (taps) váltott ki a bizottság tagjaiból.

Az egyház Archiválási, Statisztikai és Kutatási Központjának vezetője előadásában arra emlékeztetett, hogy az egyház tagságának több mint fele a fiatal korosztályhoz tartozik. (És a gyerekeinket még nem is számoltuk…)

Ha visszatekintünk a múltba, megdöbbentő, hogy az egyház – nemcsak az Adventista Egyház, hanem az egész kereszténység – története során a fiatalok mindig döntő szerepet vállaltak a változásokban, a mű előre vitelében. Elég csak a reformátorokra gondolni, akik húszas-harmincas éveik elején voltak, amikor világraszóló tetteiket véghezvitték. De az adventista úttörők is ugyanilyen korúak voltak, amikor elindították a mozgalmat, ami mára világszéles, hatalmas egyházzá nőtte ki magát. (Az adventista úttörőkről és reformátorokról csalóka képek azt sugallják, hogy meglett, idős emberek voltak, pedig csak azzá lettek, akik megérték.)

Nagy kihívás, hogyan lehet fiataljainkat bátorítani a szolgálatra. Az egyik megoldás, hogy igenis meg lehet őket bízni felelősségteljes feladatokkal, hiszen a civil életben ezek a fiatalok sokszor vállaltok, vállalkozások sikeres vezetői, akik megfelelő intelligenciával, kitartással, lelkesedéssel és kreativitással végzik feladataikat. Ha a gyülekezetekben és a családban példamutató életeket látnak maguk körül, akik az egyházban értéket és nem kritizálni valót látnak, akkor örömmel szolgálnak.

Vasárnaptól a szokásos napirendi pontokkal folytatódott a bizottság ülése: a következő évek programjai, a Munkarend (Working Policy) módosításai, javaslatok a Generálkonferencia Ülésére. A sokak számára kevésbé izgalmas pénzügyi beszámolók most tartogattak érdekességet, hiszen a Generálkonferencia egy sok éve elindított folyamat lezárásaként véglegesítette, hogy az Észak-amerikai Divízió (NAD) is ugyanakkora tizedszázalékot fizessen a GK-nak, mint a többi 12 divízió. Így az eddigi 2%-ról 3%-ra emelkedik mindenkié, a NAD-é pedig 6%-ról csökken 3%-ra. Mindez hosszú évek alatt megy majd végbe, hogy ne legyen elviselhetetlen teher senkinek. Ez a módosítás komoly fegyelmezettséget vár a GK pénzügyi vezetésétől, hiszen átmenetileg csökkenhet a GK bevétele.

A pénzügyekhez tartozik a GK Revizori Szolgálatának (GCAS) jelentése is. Idén is hangsúlyos volt a jelentésben, hogy az intézmények, egységek (területek, uniók, divíziók, GK) jó részénél sok-sok, a szabályoknak nem megfelelő működést, a munkarendtől eltérő gyakorlatokat mutattak ki. Ezek többsége a nyilvántartások vezetése, bizonylatolási, belső ellenőrzés hiánya stb. Ezek nem szándékos szabálytalanságok, hanem fegyelmezetlenségek, amelyek azonban a működés tisztaságának, átláthatóságának biztosítása és a bizalom erősítése végett szükségesek.

A legtöbb napirend közvetlen kapcsolatban van a misszióval, melyek az egyes osztályok, intézmények, szolgálatok, divíziók missziós beszámolói voltak. Mindig nagy lelkesedéssel figyelem ezeket, hiszen számtalan jó minta, ötlet van, amit valamilyen módon hasznosítani lehet itthon is. Ezeket hazaérkezésemkor meg szoktam osztani vezetőtársaimmal…

A legnagyobb érdeklődést azonban két napirendi pont váltotta ki.

Az egyik az egyház abortuszról szóló új állásfoglalása. Már volt egy állásfoglalás korábban (ez elérhető magyarul is az egyház honlapján: adventista.hu), azonban a vezetés úgy látta jónak, hogy egy újat fogalmaznak meg. Nem mintha a régi elvek nem lennének érvényesek, de változik a környezet és a nyelvezet is, amit használunk. A most elfogadott állásfoglalás egy teológiai állásfoglalás a Biblia alapján. Alapvetően arról szól – számos bibliai példán keresztül bemutatva –, hogy Isten az élet Istene, aki a magzat életét is számon tartja, és ennek követnie kell az emberi gyakorlatokat. Ugyanakkor elismeri, hogy vannak olyan élethelyzetek, amelyekben mindenkinek saját lelkiismerete szerint kell döntenie, és a gyülekezet legyen egy támogató, óvó közösség, ahol az érintett nem támadást, hanem szeretetet kap.

Az állásfoglalás nem tartalmaz sok gyakorlati útmutatást, inkább csak elveket fogalmaz meg. Az egyház Egészségügyi Szolgálatok Osztálya kapta a megbízást, hogy a bibliai elveken alapuló állásfoglalás figyelembevételével majd fogalmazza meg azokat a protokollokat, amelyeket a gyülekezetek, lelkészek, egészségügyi intézmények használhatnak, ha kihívással találják szembe magukat.

A másik, sokak által várt napirendi pont pedig egy tavaly elfogadott dokumentum végrehajtása volt. Talán emlékeznek az AI olvasói, hogy beszámoltunk egy dokumentum elfogadásáról, amely azt tárgyalja, milyen eljárást kell alkalmazni, ha egy egység nem követi az egyház szabályait. Nos, a mostani ülésen a GK vezetése előterjesztésében 6 unió került figyelmeztetésre, amiért az egyház felszenteléssel, illetve egyházi engedélyekkel kapcsolatos szabályait nem tartja be. Ezek az uniók vagy nem szentelnek fel senkit lelkészi szolgálatra, vagy pedig nőket is felszentelnek. A határozat meghozatalát egy keresztényi lelkülettel lefolytatott vita előzte meg, ahol mindenki kifejthette álláspontját. Egyesek amellett érveltek, hogy nem a nyilvános megszégyenítés a megfelelő eszköz az egység munkálására; mások azzal érveltek, hogy vannak más egységek is, amelyek valamilyen módon nem tartják be az egyház szabályait, ezért miért csak ebben a kérdésben hozunk határozatokat; némelyek pedig az egyház egységes gyakorlata mellett foglaltak állást (a hozzászólások zöme a határozati javaslat ellen volt). A bizottság végül titkos szavazással megszavazta a nyilvános figyelmeztetést az érintett 6 uniónak.

Minden ilyen ülésen vannak könnyebb és nehezebb napirendi pontok. Vannak, akik nem értenek egyet a többiekkel, de hihetetlenül felemelő, hogy nem személyeskedő, támadó, hanem az egységet erősítő viták vannak az egyházban, ahol az ellenkező oldalon lévők nem kérdőjelezik meg a másik adventistaságát, Istenhez való hűségét.

Szeretek egy ilyen egyházhoz tartozni, ebben az egyházban szolgálni…

 

Ócsai Tamás
unióelnök

Múlt és jövő

/Kategória: /Feltöltötte:

A Generálkonferencia Éves Tanácsülése margójára

 

Sokszor tűnődöm azon, vajon Isten miért teremtett bennünket úgy, hogy emlékezni tudjunk a múltra.

A Generálkonferencia Éves Tanácsülése (október 11–18.) idén részben múltidéző volt, hiszen egy régi – az adventtörténelemből jól ismert – helyszínen került megrendezésre. Battle Creek városának neve bizonyára ismerős sok olvasónak, hiszen az egyház számos nagy jelentőségű eseményének volt szemtanúja:

Elődeink itt határozták el a Hetednapi Adventista nevet, itt alakult meg a Generálkonferencia, itt beszélt először E. G. White a nagy küzdelemről kapott látomásáról. Itt működött a híres szanatórium a Kellog testvérek vezetésével, itt alapították az első misszióiskolát, nyomdát.

Rendkívül megható volt a történelmi helyszíneket bejárni, ott úrvacsorázni, ahol az egyház sok-sok generációval korábban elindult az egész világot szolgáló útjára, látni a White család házát, ahol a gyerekek nevelkedtek, és ahol A nagy küzdelem c. könyvet írta White testvérnő. A város temetőjében pedig ott pihennek az egyház első vezetői, nagyjai, várva a visszatérő Jézus hívó hangját.

Miért jó és miért kell a történelmet megismerni? Isten tanítani szeretne bennünket. A múltban szerzett tapasztalatok és az elkövetett hibák által.

A Tanácsülés első napjai után a világegyház végrehajtó bizottsága a jövő kihívásai és tervei felé fordult. Megismerhettük az osztályok legújabb programjait, a missziós kihívásokra talált válaszokat, a statisztikák mögötti trendeket és tanulságokat, figyelmeztetéseket.

Egy ilyen alkalom, amikor a világ szinte minden országából jelen vannak az uniók vezetői, valamint a Generálkonferencia és a 13 divízió elnökségei, mindig nagyszerű lehetőség a közösség ápolására, a barátságok elmélyülésére. Így jó volt találkozni a mexikói Armando Miranda-val, a Generálkonferencia volt elnökhelyettesével, aki néhány éve egy missziókonferencián nemcsak énekhangjával, de lelkesítő igehirdetéseivel és a fiatalok bátorításával lopta be magát a magyar szívekbe.

Ilyenkor alkalom nyílik új meghívásokat megbeszélni egy-egy jövő évi program, értekezlet, tábor lehetséges előadójával.

A 2019-es év nagy jelentőségű lesz presbitereink számára, hiszen a világegyház a jövő évet a presbiterek évének nevezte.

Ezért is öröm, hogy sikerült a nyári missziókonferencia előadójaként meghívni a Generálkonferencia presbiterek képzéséért felelős vezetőjét, Jonas Arrais-t, aki feleségével, a Női Szolgálatok Osztályának vezetőhelyettesével, Raquel-lel fog érkezni és reménység szerint egy feledhetetlen hétben lesz majd részünk.

De mindezeken túl a legnagyobb érdeklődés azt az előterjesztést kísérte, amely azokról az egyházi egységekről szólt, amelyek valamely korábbi generálkonferenciai döntést, szabályzatot nem hajtanak végre. Ezek az eltérések elsősorban nem hitelvi kérdésekben, nem is a bibliai tanításban, hanem egy-egy gyakorlati kérdésre adott válaszban nyilvánulnak meg.

A megoldandó probléma: hogyan tudjuk az egységet megőrizni egy olyan egyházban, ahol a különböző egységekben, a világ különböző pontjain nagyon eltérő kihívásokra kell válaszolni?

Az előterjesztett dokumentum elfogadását hatalmas, de keresztényi vita előzte meg, amelyben a Magyar Unió elnöke is részt vett, kiemelve, hogy a Magyar Uniónak történelmi tapasztalatai vannak arra vonatkozóan, hogy hová vezet, amikor egy gyakorlati kérdésekben megnyilvánuló egyet nem értést, tiltakozást az egyház vezetése adminisztratív eszközökkel próbál megoldani. Mennyi fájdalom, családi tragédia és elvesztegetett missziós lehetőség lett az eredménye.

Noha sokféleképpen gondolkodunk sok-sok kérdésről, kivétel nélkül minden egyházi vezető kifejezésre juttatta, hogy az egyház egysége mindennél fontosabb, hiszen ez az, amiből a világ megismeri, hogy Isten küldött bennünket.

Meggyőződésem, hogy Isten azért adja ezeket a történelmi tapasztalatokat, hogy tanuljunk belőlük és a tanulságokat leszűrve helyes döntéseket hozzunk a jövőre tekintve.

 

Ócsai Tamás
unióelnök

Érd el a világot – a családokon, a nőkön és a gyerekeken keresztül!

/Kategória: /Feltöltötte:

Nemzetközi családi konferencia Budapesten

Ez volt a témája annak a tanácskozásnak, amelyet a Generálkonferencia szervezett Budapesten május 10-e és 13-a között. A Gyermek- Női és Családi Szolgálatok vezetői szerte az egész világból eljöttek Magyarországra, hogy motivációt, inspirációt, új ötleteket merítsenek szolgálatukhoz és megismerjék az egyházon belüli és kívüli legfrissebb kutatási eredményeket a szakterületeikről.  

A konferencián mintegy 500 küldött vett részt, több mint 65 országból. Fantasztikus élmény volt megtapasztalni a testvéri közösséget ilyen sokféle emberrel. A szerda esti megnyitón köszöntőt mondott Soltész Miklós, egyházügyi államtitkár, valamint előadást tartott Ella Simmons, a Generálkonferencia alelnöke. Délelőttönként a plenáris előadások a gyerekekre összpontosítottak. Csütörtök délelőtt George Barna mutatta be kutatásait, amelyek arról szólnak, hogy miért hagyja el olyan sok gyermek az egyházat. Barna e témakör legismertebb szakértője a világon. Ittlétét az is különlegessé tette, hogy noha magyar származású, most járt életében először hazánkban.

Pénteken Kiti Freier Randall, a Loma Linda Egyetem gyermekgyógyászati tanszékvezetője számolt be azokról a kutatásokról, amelyek feltárták, milyen tényezők valószínűsítik, hogy a gyermekek kockázatos magatartásokba keverednek. A gyülekezet nagyon sokat tehet a gyerekek lelki egészségének megőrzéséért, hiszen a kutatások kimutatták, azok a gyerekek, akik kapcsolatban állnak egy törődő, szeretetteljes, hiteles felnőttel, sokkal kisebb valószínűséggel bonyolódnak kockázatos magatartásokba.

Délutánonként a három osztály képviselői külön szekció-előadásokon vehettek részt, ahol szakterületeik egészen speciális kérdéseiről tanácskoztak. A családi szekcióban a Magyar Unió családi osztályvezetője, Mihalec Gábor is előadott.

Magyarországról az unió és az egyházterületek elnökségei mellett mindhárom érintett osztály osztályvezetője és további 4-4 munkatárs vett részt.

Nagy örömünkre szolgált, hogy szombaton vendégül láthattuk a magyar egyháztagokat is. Közel 400 testvérünk élt a lehetőséggel, hogy megtapasztalja ezt a „Mini Generálkonferenciát” – ahogy többen nevezték. A konferencia záróeseményén Mark Finley prédikált és helyezte a konferencia témáját üdvösségtörténeti távlatokba: A teremtés azt üzeni, hogy értékes vagy; a kereszt, azt üzeni, hogy Isten megbocsátott neked; az advent pedig azt üzeni, hogy örökké együtt lehetsz Megváltóddal.

A magyar egyház számára nagy megmérettetés volt ez a konferencia. Közel 250 embernek küldtünk meghívólevelet azokba az országokba, amelyekben vízumkötelesség van érvényben Magyarország felé, közreműködtünk a helyszín kiválasztásában, a regisztrációban, a különböző eszközök biztosításában, az Amerikából küldött csomagok vámügyintézésében, a technikai háttértámogatás biztosításában… és még sok más szervezőfeladatban. Magyar testvérek biztosították a konferencia zenei szolgálatait is. Rengeteg elismerő visszajelzést kaptunk a Hungarikum együttes, a Tajti Enikő vezetése alatt összeállt Budapest környéki kórus, az adventista rézfúvósok, az 8in1, valamint Szerekován János és Bereczki Csaba szolgálatára vonatkozóan.

A konferencia után dr. Willie és Elaine Oliver még Budapesten maradt, hogy találkozzon a lelkipásztor házaspárokkal, valamint tartson egy kétrészes családi evangelizációt. A Lurdy Házban mindkét estén telt házas előadást tartottak a kiemelkedően hatékony családok szokásairól. Az előadások felvétele hamarosan elérhető lesz.

Dr. Mihalec Gábor

A Generálkonferencia Budapestre költözik 
– legalábbis egy napra

/Kategória: /Feltöltötte:

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Generálkonferencia Budapestet választotta annak a globális rendezvénynek a helyszínéül, ahol a világ több mint 100 országából, mintegy 700 testvér lesz jelen, hogy a gyermek-, női- és családi szolgálatok kihívásairól tanácskozzon. A május 10 és 13 között megrendezésre kerülő „Reach the World!” (Érd el a világot!) konferenciának a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont. 

A rendezvényen jelen lesznek az érintett szolgálati területek osztályvezetői (egyházterületi, uniós, divíziós és generálkonferenciai szinten), valamint a konferencia témáinak legjelesebb nemzetközi szakértői is (például a gyermekek egyházból való kimaradását kutató, sokat idézett George Barna – aki ugyan magyar származású, de még soha sem járt Magyarországon).

A konferencián csak a meghívott, illetve regisztrált küldöttek vehetnek ugyan részt, ám a szombati nap nyitott lesz a magyar egyháztagság felé is. Így május 13-án örömmel várunk minden érdeklődőt egy nemzetközi, színes szombati élményre. Az istentiszteleten Mark Finley fog igét hirdetni, amit több magyar kórus szolgálata tesz színesebbé.

Mihalec Gábor
Családi Szolgálatok Osztálya

„Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget!” (Jel 14:7)

/Kategória: /Feltöltötte:

A Hetednapi Adventista Egyház Generálkonferenciája az Adventista Misszió Intézménye alatt szolgáló Világszéles Zsidó-Adventista Barátság „Imádjuk Őt!” címmel rendezett konferenciát Párizsban 2016. július 13. és 16. között. A tanácskozás témája a hármas angyali üzeneten alapuló istenfélelemre bátorított, és a Messiás visszajövetelére hívta fel a figyelmet, melyet egyházunk immár 170 éve hirdet. 

Az imádat és a dicsőítés Isten ajándéka, ahogyan Pál apostol is megfogalmazta a Rómabeliekhez írt levél 9:4–5 versében: „akik izráeliták, akiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek… aki mindeneknek felette örökké áldandó Isten”. Ezért szervezték meg a Világszéles Zsidó-Adventista Konferenciát, hogy bizonysága legyen a zsidó emberekkel való barátságnak, mely hidat épít közöttünk. S ez a csodálatos ajándék, amelyet Istentől kaptunk, bemutassa a világnak az eljövendő Messiást.

A Generálkonferencia elnöke, Ted Wilson videoüzeneten keresztül köszöntötte a 135 jelenlevő küldöttet, hangsúlyozva, hogy „az Úr mindenkit szeretne elérni a jó hírrel, s ehhez szükség van különleges és csodálatos emberekre, akik a zsidóságot szeretik és megosztják velük Jézus második eljövetelének fontos üzenetét. Benneteket Isten fog felhasználni ezen az úton…!” – hangzott a felhívás.

A konferencia nyitó előadásán Gabriel Goléa, az Észak-Franciaországi Egyházterület elnöke is köszöntötte a jelenlevőket, áldást kívánva a tanácskozásra.

A Generálkonferencia részéről jelen voltak és előadást tartottak, Gary Krause, az Advent Misszió igazgatója, Clifford Goldstein, a Bibliatanulmányok főszerkesztője, Williams Costa Jr., a Kommunikációs Osztály vezetője. Jelen voltak továbbá ismert adventista professzorok, köztük Jacques Doukhan, aki több előadást tartott, beleértve a szombat délelőtti istentiszteletet.

A konferencián hazánkat dr. Tokics Imre, az Adventista-Zsidó Barátság vezetője képviselte, aki Dániel próféta könyve alapján mutatta be az igaz Isten imádatot. Útjára elkísérte őt felesége, Marika.

A plenárisokon és a szekciókban elhangzott előadások Isten dicsőítéséről, az emberek iránti tiszteletről és barátságról szóltak. Pénteken este különleges szombatkezdő áhítat és gyermekbemutató volt. Mély csend uralta a szombat délelőtti istentisztelet, amikor láthattuk a híres Kyriat Tórát, amelyből Shalom David, izraeli lelkész olvasott fel egy részletet.

Szombaton délután kérdéseket tehettek fel a hallgatók az előadóknak, így alakítva ki a párbeszédet egymás között. Ezen alkalommal a konferencia elfogadott egy Nyilatkozatot, amelyben megerősítette a zsidóság iránti odafigyelést és barátságot.

A konferenciát élőben közvetítették, melyet a világ 35 országából kísértek figyelemmel több tízezren.

A konferenciáról bővebb információ és a videofelvételek megtekinthetők a www.jewishadventist.org honlapon.

(TINÉ)

Először jár Magyarországon a Generálkonferencia gyermekosztályának vezetője!

/Kategória: /Feltöltötte:

A gyermekbarát gyülekezetKiváló lehetőséget kínálunk minden szülőnek, gyermektanítónak, lelkipásztornak és gyermekszolgálatok iránt érdeklődőnek július 14. és 17. között egy sokoldalú, interaktív képzés keretében. E fontos szolgálati terület nemzetközi vezetői lesznek a vendégeink; itt lesz dr. Linda Koh, a Generálkonferencia gyermekosztályának vezetője és velünk lesz Clair Sanches is, aki a divíziónál tölti be ugyanezt a szolgálatot. 

Azt kértük, hogy tudásuk legjavát hozzák Magyarországra, így biztosak lehetünk abban, hogy felejthetetlen programot kapunk. A képzés fő témája az, hogy miként tehetjük a gyülekezeteinket gyermekbaráttá. Rengeteg eszközt, megoldást, technikát adnak majd a kezünkbe, amit azonnal átültethetünk a saját gyülekezeti gyakorlatunkba.

Mivel a jelentkezési határidő nagyon szorít bennünket, kérjük, gyorsan jelezzétek részvételi szándékotokat! Minden további részletet megtaláltok: Gyermekbarát gyülekezet – Gyermektanító képzés Linda Koh-val

 

Szeretettel vár benneteket:
Mihalec Dóra