A Hetednapi Adventista Egyház hivatalos állásfoglalása
Isten végtelen szeretetében és bölcsességében megalkotta az embert; férfiúvá és nővé teremtette őket, majd erre a szerető családra és otthonra építette az emberi társadalmat.
Sátán célja viszont az, hogy minden jó dolgot megrontson; a legjobb megrontása elkerülhetetlenül a legrosszabbhoz vezet. Az erkölcsi és vallásos elvek nélküli vágy befolyása alatt a két nem közötti kapcsolat fokozott mértékű szabadossággá és erőszakká korcsosult, sok embert tartva fogságában. Filmek, tévé- és rádióprogramok, videófilmek, nyomtatott kiadványok sokaságának segédletével a világ a szégyen és romlottság újabb és újabb mélysége felé halad. Ezáltal nemcsak a társadalom alapegysége sérül meg nagymértékben, hanem sok más gonoszság is eluralkodik a családok széthullásával. Aggodalmat és szánalmat keltő látni a gyermekek és a fiatalok eltorzult életét, amelynek hatása nemcsak katasztrofális, de halmozódó is. Ezek a bűntettek mind nyilvánvalóbbá váltak, és komoly, egyre növekvő veszélyt jelentenek a keresztény otthon eszményképére és céljaira nézve.
Az Isten akaratával ellenkező szexuális kapcsolat a házasságtörés, a házasságkötés előtti nemi élet, valamint a rögeszmés szexuális magatartás. A házastársak és gyermekek ellen elkövetett nemi erőszak, a vérfertőzés, a homoszexuális kapcsolatok és az állatokkal való fajtalankodás ugyancsak mind Isten eredeti tervének eltorzítása. Mivel a Szentírás szakaszainak egyértelmű útmutatásait (2Móz 20:14, 3Móz 18:22–23, 29; 20:13; Mt 5:27–28; 1Kor 6:9; 1Tim 1:10; Róma 1:20–32) az ember elutasította, figyelmeztetéseit emberi véleménnyel helyettesítette, nagy bizonytalanság és zűrzavar támadt. Pontosan ez az, amit Sátán akar. Ő mindig is azon munkálkodott, hogy az emberek megfeledkezzenek arról, miszerint amikor Isten megteremtette Ádámot, ugyanakkor alkotta meg Évát is az ő társaként („férfiúvá és asszonnyá teremté őket” 1Móz 1:27). Az Isten Igéje által bemutatott, a férfi és nő közötti kapcsolatra vonatkozó nyilvánvaló morális színvonal ellenére a világ ma ősi civilizációk elkorcsosulásának és romlottságának újjáéledését tapasztalhatja.
A mai kor szexuális megszállottságából fakadó megalázó következmények és az érzéki öröm utáni hajsza világosan megtalálható Isten Igéjében is. Krisztus azonban azért jött, hogy lerombolja a gonosz tevékenységeit, és helyreállítsa a helyes kapcsolatot mind az emberek, mind pedig az ember és Alkotója között. Az Ádámmal elbukott bűnösök közül azok, akik őszinte megtéréssel Krisztushoz fordulnak, teljes megbocsátásban részesülnek, és egy jobb utat választanak, a teljes megújulás útját. A kereszt, a Szentlélek személyre ható ereje, valamint a gyülekezet nevelő befolyása által mindenki megszabadulhat a perverzió és a bűnös szokások fogságából. Isten kegyelmének elfogadása a hívőket olyan élethez és magaviselethez vezeti, hogy azzal „a mi megtartó Istenünknek tudományát ékesítsék mindenben” (Tit 2:10). Ez a gyülekezeti közösséget is szilárd és szerető fegyelmezésre készteti azzal a taggal szemben, aki viselkedésével helytelenül mutatja be Szabadítónkat, elferdíti és lealacsonyítja a keresztényi életmódot és magatartást.
Egyházunk elismeri a Pál apostolnak Titushoz írt levelében található mélyreható igazságot és erőteljes motiválást.
„Mert megjelent az Isten idvezítő kegyelme minden embernek, és arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan és kegyesen éljünk a világban, mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését; aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekdetre törekszik.” (Tit 2:11–14; lásd még 2Pt 3:11–14)
Ezt a nyilatkozatot a Hetednapi Adventista Egyház Generál Konferenciája végrehajtó-bizottságának 1987. október 12-i éves ülésén szavazták meg.