A női nemi szerv megcsonkítása

A Hetednapi Adventista Egyház hivatalos állásfoglalása

 

Bemutatás

Világraszóló missziójuk részeként, a hetednapi adventisták elkötelezték magukat, hogy olyan egészségügyi ellátást biztosítanak, amely megőrzi és helyreállítja az emberi teljességet. Egy személy életében a teljesség alatt a harmonikus fizikai, intellektuális, szociális és lelki dimenziójú fejlődést értjük, kiegészítve az Istennel való szeretetteljes kapcsolattal és a másokért végzett nagylelkű szolgálattal. Az adventisták hisznek abban, hogy minden egyes ember Isten képmására lett teremtve, egységes egészként, és elutasítják a test és lélek kettősségének gondolatát. Hisznek a kegyelem szolgálatában, amely az emberi élet minden összetevőjét befolyásolja, beleértve a fizikális és érzelmi jólétet is.

Az egész emberért végzett szolgálat vezette a hetednapi adventistákat, hogy odafigyeljenek a nőinemiszerv-csonkítás széles körű gyakorlására. Gyakran hivatkoznak a „női körülmetélkedésre”, vagy még gyakrabban a „női nemi szerv vágására”, mint olyan gyakorlatra, ami jelenleg asszonyok és lányok millióit érinti, beleértve az évente újonnan eltorzítottak sokaságát is. A felbecsült adatok nem tartalmazzák azoknak a fiatal lányoknak a számát, akik belehalnak a csonkításokba. Ezek a gyakorlatok magukban foglalják a csiklóelőbőr lemetszését, egészen a teljes külső női szeméremtest eltávolításáig, mindenféle csonkítást, valamint a hüvelybemenet bevarrását. Ebben az állásfoglalásban aggodalmunkat fejezzük ki a nőinemiszerv-csonkítás minden formájával szemben, amely fizikai működési zavarhoz vagy érzelmi traumához vezet. Ráadásul ezeket a procedúrákat nem tiszta, steril eszközökkel végzik, altatás nélkül, erőszakkal lefogva a négy és tizenkét év közötti kislányokat. A beavatkozások gyakori következménye a vérzés, a sokk, a fertőzés, az inkontinencia, a szervkárosodás és súlyos, nagy kiterjedésű sebfelületek keletkezése. A fizikai károsodáson felül a nemiszerv-csonkítás érzelmileg is nagy megrázkódtatást jelent.

Azok a nők, akiknek megcsonkították a nemi szervét, gyakran hosszú kimenetelű nőgyógyászati problémákkal küzdenek, beleértve a sipolyt vagy más néven, fisztulát, krónikus fertőzéseket és menstruációs problémákat.

A házasságot követően megtapasztalják, hogy a nemi közösülés fájdalmas, megrázkódtató esemény, mivel a meghegesedett vaginát fel kell nyitni. Gyermekszülésnél szintén akadályt jelenthet a szövetek merev hegesedése, amely idővel az anya vagy a magzat halálát eredményezheti.

Azokban az országokban, ahol a nőinemiszerv-csonkolás elterjedt, úgy gondolják, hogy számos indok igazolja a beavatkozást. Elfogadott tény például, hogy az ilyen csonkolások megvédik a szűz, házasság előtt levő nőket, segítve őket megfékezni szexuális vágyukat; megerősítik a feleségek nemi hűségét a férjük iránt, és növelik a férjek élvezetét a szexuális együttlét során. Ugyancsak elfogadott tény, hogy a nemi szervnek minden egyes eltávolított része tökéletesíti a tisztaságot, kozmetikailag kívánatosabb, és a gyermekszülést is biztonságosabbá teszi az újszülött számára.

Az említett hiedelmek miatt, azokat a nőket, akik nem vetik alá magukat ilyen procedúrának, megbélyegezhetik azzal, hogy alkalmatlanok a házasságra. A beavatkozások ellen szóló bizonyítékok, valamint az emberjogi szervezetek erőfeszítése ellenére, a nőinemiszerv-csonkítás gyakorlata sok országban továbbfolytatódik, sőt néhány helyen a 90 százalékot is meghaladja az elterjedtsége.

Néhány területen a női nemi szerv megcsonkítását azzal is védik, hogy vallási gyakorlatok részének tekintik.

Bár a hetednapi adventisták kiemelten támogatják a vallásszabadságot, mégis, az a meggyőződésük, hogy egy vallás gyakorlásának joga nem igazolja a másik ember megkárosítását. Emiatt a vallásszabadságra való hivatkozás nem szentesíti a nőinemiszerv-csonkítást.

Bibliai alapelvek

Az Adventista Egyház a következő bibliai tények alapján ellenzi a női nemi szerv megcsonkítását.

  1. Az élet és az egészség védelme. A Biblia bemutatja Isten teremtésének tökéletességét, beleértve az ember teremtését is (1Móz 1:31; Zsolt 139:13–14). Isten, aki az emberi élet forrása és fenntartója (Jób 33:4; Zsolt 36:9; Jn 1:3–4; ApCsel 17:25–28.), felszólít az emberi élet megőrzésére, és számon kéri azt (1Móz 9:5,6; 2Móz 20:13; 5Móz 24:16; Jer 7:3–34). Az emberi test „a Szent Lélek temploma”. Ez Isten követőit arra ösztönzi, hogy lelki kötelességként viseljenek gondot a testükre, beleértve a Teremtő ajándékát, a szexualitást is (1Kor 6:15–19). A nőinemiszerv-csonkítás egészségkárosító, veszélyezteti az életet, és károsítja a szexuális funkciókat, ami összeférhetetlen Isten akaratával.
  2. A házastársi nemi kapcsolat áldása. A Szentírás hangsúlyozza az Isten által ajándékként rendelt szexuális intimitás gyakorlását a házasságon belül. (Préd 9:9; Péld 5:18–19; Énekek 4:16–5;1 Zsid 13:4). A nőinemiszerv-csonkítás tevékenységével fel kell hagyni, mert veszélyezteti a házaspár részére az Isten által tervezett örömteljes szexualitás megtapasztalását.
  3. Egészséges nemzés. A házastársak számára a szexuális együttlét további áldása lehet a gyermekszülés (Zsolt 113:9; 127:3–5; 128:3; Péld 31:28). Az a tény, hogy a nőinemiszerv-csonkítás veszélyezteti a gyermekszülést, további érvet jelent a beavatkozások ellenzéséhez.
  4. A sebezhető személyek védelmezése. A Szentírás elrendeli, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy védelmezzük azokat, akik elnyomásban élnek (5Móz 10:17–19; Zsolt 82:3–4; Zsolt 24:11–12; Ésa 1:16,17; Lk 1:52–54). Jézus azt tanította, hogy szeretni és védelmezni kell a gyermekeket (Mk 10:13–16; Mt 18:4–6). A fiatal lányok nemi szervÉnekek erőszakos megcsonkításával szemben a bibliai parancs azt mondja: oltalmazzuk a gyermekeket, és védelmezzük őket a bántalmazás minden formája ellen.
  5. Együttérző gondoskodás. A felebaráti szeretet arra ösztönzi a keresztényeket, hogy haladéktalanul, együttérző gondoskodásban részesítsék a sérülteket (Lk 10:25–37; Ésa 61:1). A keresztények elhívatottak együttérzéssel gondoskodni azokról, akik a nőinemiszerv-csonkítás következtében fizikai és érzelmi megrázkódtatáson estek át.
  6. Megosztani az igazságot. A keresztények elhívatottak, hogy szerető magatartás révén fejezzék ki az igazságot (Zsolt 15:2–3 Ef 4:25). Az alapvető evangéliumi igazság szabadságot hirdet minden embernek, aki a hamisság bármelyik fogságába esett (Jn 8:31–36). Emellett a keresztényeknek pontos információkat kell szolgáltatniuk a nőinemiszerv-csonkítás káros hatásairól és azokról a hiedelmekről, amelyek a beavatkozások alapját képezik.
  7. Tiszteletet a kultúra fajtáinak. A keresztényeknek érzékenyen és tisztelettudón kell kezelni a kulturális különbségeket (1Kor 9:19-23; Róm 12:1– 2). Ugyanakkor mi hiszünk abban, hogy Isten elvei felülírják a kulturális tradíciókat (Dán 1:8–9; 3:17–18; Mt 15:3; ApCsel 5:27–29). A Szentírás igazsága szilárd alapot biztosít a változó kulturális gyakorlatokkal szemben. Míg elismerjük, hogy a nőinemiszerv-csonkítás számos helyen erősen meggyökerezett beavatkozás, addig a gyakorlatban ezt összeférhetetlennek találjuk a feltárt isteni alapelvekkel.

Következtetés

Mivel a nőinemiszerv-csonkítás fizikailag és érzelmileg egyaránt veszélyes, és kihat az egészségre, a hetednapi adventisták ellenzik ezt a tevékenységet. Az egyház felkéri azokat, akik hivatásos egészségnevelők, oktatók, egészségügyi intézmények dolgozói, és mindazokat, akikben megvan a jó akarat, hogy együtt fáradozzanak a női nemi szerv megcsonkítása felszámolásának érdekében. Az a mi reménységünk és törekvésünk, hogy az oktatáson és az evangélium szeretetteljes bemutatásán keresztül védelmet és teljességet találjanak azok, akik ilyen veszélyeztetettségnek vannak kitéve; azok pedig, akik már elszenvedtek ilyen beavatkozást, találjanak vigaszt és együttérző gondoskodást.

Ezt a dokumentumot a Generál Konferencia emberi élet bizottsága dolgozta ki 2000 áprilisában.


A jelenlegi különböző típusú, közismert nőinemiszerv-csonkítások az alábbi módon csoportosíthatók. 1. típus, az előbőr lemetszése, a klitorisz teljes vagy részben való lemetszésével, illetve lemetszése nélkül. 2. típus, a klitorisz lemetszése részben vagy teljes mértékben a kis szeméremajakkal (labia minorával) együtt. 3. típus, a külső nemi szerv lemetszése részben vagy teljesen a nagyajkak (labia majora) elzárásával (infibulációval). 4. típus, osztályozatlan; magában foglalja a felszúrást, átlyukasztást, a klitorisz vagy szeméremajkak bemetszését; a klitorisz és a körülötte levő szövetek izzított tűvel való égetését; a vagina nyílását körülvevő szövetek szétzúzását (szögletes vágással) vagy a vagina felvágását (gishiri-vágással). Létezik olyan is, amikor a vaginába maró kémiai anyagot vagy gyógynövényt vezetnek, hogy vérezzen; vagy a szándéknak megfelelően szűkítik, illetve tágítják a vaginát. Továbbá ide tartozik bármilyen más eljárás is, amelyik a nőinemiszerv-csonkítás definícióját kimeríti. Ez az osztályozás a „Nőinemiszerv-csonkítás“ című, a WHO, a UNICEF és a UNFPA közös állásfoglalása alapján készült. Az Egészségügyi Világszervezet (Genf) által 1997-ben publikálva.